Egyforintos cégalapítás

Az idei évtől van először lehetőségünk arra, hogy saját tőke nélkül alapítsunk céget. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy lesz egy kft-nk anélkül, hogy egyetlen forint kiadásunk lenne. Igaz viszont, hogy az így létrehozott vállalkozásért nem kell korlátlan felelősséget vállalnunk. Mégsem éri meg mindenkinek. Az egyéni cégek alapításának előnyeiről, buktatóiról és adózásáról szakértőket kérdeztünk.

Egy gazdasági társaság alapításának lehetősége tőkeminimum nélkül és korlátolt felelősséggel valóban leegyszerűsíti a vállalkozni vágyók dolgát, de egyúttal növelheti az üzleti életben rejlő amúgy sem alacsony kockázatot, kedvezőtlenül hathat a piaci szereplők fizetési hajlandóságára, így a körbetartozásokra is – kommentálta Vámosi-Nagy Szabolcs a korlátolt felelősségű egyéni cégek (kfc) létesítésével kapcsolatos januártól hatályos jogszabályt. Az Ernst&Young adószakértője szerint az ilyen egyszerűen, jogi személyiség nélkül alapítható cégek korlátolt felelőssége olyan kockázati tényező, amely a legtöbb komoly vállalkozást óvatosságra intheti.

Csakhogy épp a visszaélésszerű  cégalapítások, lánctartozások miatt döntött még tavaly ősszel a kormány arról, hogy az úgynevezett könnyített alapítású  kft. bevezetése nem időszerű, és mint az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium tudatta, a tárca a közeljövőben sem tervezi a Gazdasági törvény ilyen tartalmú módosítását.

Az egy forinttal is alapítható  egyéni cégekkel (ec) kapcsolatban viszont az IRM felhívja a figyelmet arra, hogy az egyéni cégre a tőkeminimum hiánya miatt az új törvényben szigorú hitelezővédelmi szabályok vonatkoznak. Lényeges különbség az is, hogy egyéni céget kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat úgy, hogy a cégbírósági bejegyzéssel egyéni vállalkozását automatikusan törlik a rendszerből. Fontos tudni azt is, hogy a folyamat irreverzibilis: ha egy egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni céggé alakul, később már nem térhet vissza az egyéni vállalkozásba.

Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Extrém esetben előfordulhat, hogy több tagja lesz az egyéni cégnek. Ha az egyéni cég alapítója elhunyt, és a tagnak több örököse van, az örökösök legfeljebb három hónapig valamennyien a cég tagjává válhatnak, ha bejelentik, hogy ki látja el a vezető tisztségviselő feladatait.

Az egyéni céget alapító  a megszűnt vállalkozásáért akkor is korlátlanul felel, ha korlátolt felelősségű egyéni céget hoz létre (kfc.). Az egyéni cég alapítása tehát nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő társaságot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanúgy vonatkoznak rá a cégtörvény, az új csődtörvény és a számviteli törvény, valamint eltérő rendelkezés hiányában a társasági törvény szabályai, mint bármelyik gazdasági társaságra – mutat rá Veszprémi István, a Deloitte adópartnere.

Hozzátéve azt is, hogy bár az új jogszabály várhatóan ösztönzőleg hat majd a cégalapítási kedvre, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy több lesz a kényszervállalkozás. Jogi szempontból ugyanis egyedül a korlátolt felelősség lehetőségével egyszerűbb az egyéni cég alapítása egy egyéni vállalkozásnál, vagy egy bt-nél. Ez azonban Veszprémi szerint nem olyan szempont, amely a kényszervállalkozástól sokakat visszatartott volna idáig.

A már meglévő egyéni vállalkozások 2010. július elsejéig kell, hogy eldöntsék, melyik formában működnek tovább. A határidő leteltéig, ha nem nyújtják be a szükséges iratokat, az egyéni cégként való bejegyzést a cégbíróság megszünteti, de ettől függetlenül egyéni vállalkozóként változatlanul lehet tovább működni (az eva-alanyiság se szűnik meg).

Azok az egyéni cégek, amelyek a kilencvenes években a jobb nyomon követhetőség érdekében lettek egyéni cégek (8854 ilyen lelhető fel) nem kell semmit tenniük ahhoz, hogy a fölös regisztrációtól megszabaduljanak. Azoknak az egyéni cégeknek viszont, amelyek működésüket cégszerű szintre kívánják emelni, nem tanácsos késlekedniük. Amennyiben a határidőt mégis elmulasztják, az nem érinti a jogfolytonosságot, hiszen a korábbi egyéni cégként való bejegyzés csak kiegészítő jellegű volt, az az egyéni vállalkozáson alapult. Tehát akár júliusnál is később is dönthet az egyéni vállalkozó, hogy a megszűnt egyéni cégként való bejegyzését mégis kéri, ezt a cégbíróság nem utasíthatja el.

Az egyéni cég alapításával megszűnt egyéni vállalkozás megszűnéskori bevallásokat tesz, kivéve az éves személyi jövedelemadó (szja) bevallását, amelyet a szokásos éves bevallásként kell beküldenie és az esetlegesen keletkező szja összegére három éves törlesztést is választhat – hívta fel a figyelmet Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.

Mivel az egyéni cég  önálló cégnévvel azonosítható, a magánszemély vagyontárgyai kizárólag jogutódlás útján kerülnek át az egyéni cégbe. Az egyéni cég megalakulásáról szóló cégbírósági bejegyzést át kell vezetni minden nyilvántartáson, így a gépjármű-, ingatlan-, banki és más hatósági regisztrációs adatokon is – hangsúlyozta Ruszin Zsolt.

Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztett okirat szükséges, amit a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekéhez, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs „előtársasági” időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző.

Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza:

  1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét
  2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
  3. a főtevékenységet,
  4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha nem határozatlan időre alakult)
  5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést,
  6. az ügyvezető(k) adatait, megbízásuk időtartamát és a cégjegyzés módját.

Bár elsőre úgy tűnik, mintha saját tőke nélkül alapítani egyéni céget a gyakorlatban annyit jelentene, hogy nem kell önerő a vállalkozás létrehozásához, de az eljárási költségekről itt sem szabad megfeledkezni. Az ingyenesen alapítható egyéni vállalkozással szemben az egyéni cég esetében az „ügyvédkényszer” mellett költséget jelentenek a cégbírósági bejegyzés szokásos eljárási költségtételei, amik alól az egyéni cég nem kapott felmentést. Az egyéni cég bejegyzésének közzétételi díja 14 ezer forint, az eljárási illetéke 30 ezer forint. Az egyéni cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének díja 7 ezer, eljárási illetéke 15 ezer forint.

Az egyéni cég további telephelyeket, fióktelepeket jelölhet meg, a cégjegyzékben feltüntethet apportot, valamint további tevékenységi köröket (amit az APEH-nak történő bejelentéssel is választhat) – hangsúlyozta az MKOE alelnöke. Az egyéni cég könyvvizsgálót jelölhet ki és cégvezetőt is kinevezhet. Fontos, de Ruszin Zsolt hangsúlyozta, nem mindenki által ismert lehetőség, hogy a korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan itt is lehetőség van arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséről szóló igazolást az ügyvezető (tag) általi pénztárba történő befizetésről szóló nyilatkozattal helyettesítsék. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 forint is. Apportot csak 200 ezer forint feletti jegyzett tőke esetén lehet megjelölni. Az apport bejegyzéséhez az értékeléséről szóló nyilatkozat is szükséges.

A tag korlátozott felelősség választása esetén köteles a felelősség mértékét meghatározni. Ezt hívja a törvény „pótbefizetési” összegnek is. Ha az egyéni cég vagyona a tartozásait nem fedezi, akkor ezt a pótbefizetést kell az egyéni cég rendelkezésére bocsátani. A pótbefizetés egyszeri limit, ha azt már egyszer a tag rendelkezésre bocsátotta, további pótbefizetés már nem követelhető tőle. A pótbefizetés szükségességéről a külső személyek csak az évente közzéteendő beszámolóból kaphatnak képet.

Ha egyéni cég alapításakor a tulajdonos a korlátolt felelősség, vagyis amellett dönt, hogy az alapító okiratban meghatározott pótbefizetés erejéig felel a cégért, a korábbi egyéni vállalkozói tevékenységéért ugyanúgy korlátlan felelősséggel tartozik, mintha nem alakult volna át. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha valaki korlátlan felelősséggel alapít egyéni céget. Felelősség szempontjából a korlátlan felelősségű egyéni cég tehát inkább az egyéni vállalkozáshoz, míg a korlátozott felelősségű egyéni cég az egyszemélyes kft-hez áll közel. Ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéni cég bármikor gazdasági társasággá (így akár egyszemélyes kft-vé) alakuljon át.

Ahol az egyéni cég pótbefizetés terhe mellett korlátolt felelősséget választott, „kfc”  kiterjesztéssel használhatja majd a cégnevét. Elég nyilvánvaló, hogy a megkülönböztetés miatt pejoratív üzleti megfontolás mellett kezelik majd az üzleti partnerek a kfc-t – állítja Ruszin Zsolt. Ebben szerepet játszik majd az is, hogy a jogszabály előírja ugyan, a tag fizetésképtelenség esetén a hitelezői érdekeknek megfelelően köteles eljárni, de hallgat arról, hogy ez az előírás mit is takar pontosan és mi lenne elmulasztása esetén a szankció.

/Ügyvezető hírlevél/