A kocsmák is kínálhatnak házi pálinkát

A házi pálinkafőzésre vonatkozó szabályok hatálybalépése után évente akár négyszáz liter párlatot is lefőzhetünk otthon. Az így előállított párlatot el is lehet adni, igaz, ehhez már kistermelői engedély és zárjegy is kell.

Már csak három hetük van azoknak, akik cefrét párló szomszédjukat fel akarják dobni a vámosoknál. Sok esélyük persze így sincs, hiszen a törvényhozói szándék már ismert: a jövőben éppúgy adómentesen lehet otthon pálinkát főzni, ahogy lekvárt, vagy ahogy eddig is szabadon erjeszthettünk gyümölcsbort. Szeptember 27-én, hétfőn visszavonul az állam a családi körből. Meghatározott mennyiségig – legfeljebb százliteres desztilláló berendezésben –szabadon párlattá nemesíthetjük a gyümölcstermésünket. A magánfőző felmentést kap a berendezés bejelentési kötelezettsége alól is. Mivel több európai országban hasonlóképpen szabad a házi párlatkészítés, így akár Szlovéniában, akár Ausztriában boltokban beszerezhető főzőüst, és nyilván rövidesen idehaza is kapható lesz.

Az otthoni előállításra engedélyezett párlatmennyiség évente kétszáz liter tiszta szesznek felel meg, a szokásos házi pálinkában mérve akár a duplája is kicsepegtethető háziasan a hűtött csövön. Mivel a törvény szerint évente legfeljebb ötven liter párlatot készíthetünk jövedéki adó fizetése nélkül személyes fogyasztásra, ebből következik, hogy ha ennél többet főzünk, akkor az adóköteles. Az adó jelenleg egy liter tiszta szesszel azonos mennyiségért a magán- és bérfőzésben 2761 forint (ötvenfokos pálinka literéért 1380 forint).

Ugyanakkor új elem, hogy a párlatfeleslegünket értékesíthetjük is, ha kistermelői engedélyünk van. A magánfőzőnek, ha párlatát el akarja adni, vámhatósági bejelentést kell tennie, ami adóbevallásnak minősül, és – az adó befizetése esetén – öt napon belül származási igazolványt kap a hatóságtól. A bejelentéssel egyidejűleg zöld párlatzárjegyet is igényelnie kell, és azokat az átvétel után három napon belül a palackokra fel kell ragasztania. Ha megéri a helyi forgalmazás, akkor jóval kevesebb gyümölcs rothad majd el a kiskertekben.

A kereskedelmi főzdék egy része – hatvan sincs belőlük összesen – tiltakozott az új szabályok ellen. A pálinka, mint nemzeti ital érdekvédői is csatlakoztak ehhez, és a házi szeszfőzés várható ártalmairól nyilatkoztak. A pálinka jogos minőségvédelme mellett persze inkább piacféltésről volt szó, hiszen egyrészt több évszázados tapasztalatok alapján főztek eddig is otthon – csak éppen feketén. A kiváló minőségű italt előállító pálinkaházak nem ijedtek meg. Erre példa a Zsindelyes, amely a hétvégi gasztronómiai fesztiválján Érpatakon bérfőzött magánpálinkák észak-alföldi versenyét rendezte meg. A sokezer forintos prémium pálinkák jó ideig nem lesznek versenyképesek a falusi hétköznapokban, a helyi párlatok minőségi versengése viszont megváltoztathatja az ünnepi asztali igényeket – ez lehet a pálinkások és a magánfőzésre vállalkozók közötti kompromisszum alapja.

A gyümölcstermésüket otthon feldolgozó, a párlatot értékesíteni akaró magánfőzőktől a vámosok nem a tiszta szesz, hanem a cefre mennyiségéről kérnek bejelentést, hiszen a családi kotyogóra biztonsági záras szeszmérőt nem szerelhetnek. Épp ezért egy átszámítási táblázatból derül ki, hogy száz kilogramm (szőlőbor esetében liter) cefréből mennyi tiszta szesz nyerhető, és ez lesz az adó alapja. Az adatsorból egyértelmű, hogy az ötven liter tiszta szeszt ezer kilogramm almacefréből, avagy ezer kilogramm szilva- és ugyanannyi erdeigyümölcs-cefréből kaphatunk. A törvény adómentesen otthoni főzésre ötvenliteres párlathatárt szab, de nem egyértelmű, hány fokos szesztartalommal. Az viszont biztos, hogy négyszer ennyi cefréből adófizetés esetén, kistermelőként készíthetünk otthon is párlatot.

Továbbra is fennmarad a bérfőzés rendszere, tehát akár az otthon szabadon tartható mennyiséget (ez főzdéből származtatva, 15 évig megőrizhető igazolással 86 liter ötvenfokos pálinka lehet), akár az értékesítésre szánt párlatot szeszfőzdében is előállíttathatjuk. Ezekből valamivel több mint ötszáz üzemel, és tavaly 313 ezren vitték hozzájuk az összességében csaknem 160 ezer tonna cefréjüket. Az igen jó termés miatt 2009-ben hat és fél millió hektoliterfok pálinkát pároltak, az idén jóval kevesebbre számíthatnak, ahogy 2008-ban is csak a négymilliót érték el.

A bérfőzés adója egyébként a tavalyi csúcs ellenére sem tette ki az összes jövedéki bevétel egy százalékát. A családi gyümölcs nedvéért a szeszfőzdékben tavaly nyolcmilliárd forint adót szedtek be. Ez az állami forrás csökken most, és az eddig csaknem ötmilliárd forint fejlesztési támogatást elnyerő kereskedelmi főzdék nyilván ennek sem örülnek. Mivel eddig az adó és a főzetési díj többnyire csaknem megegyezett, szeptember végétől a családi használati pálinka kifőzetése szeszfőzdében adókötelezettség nélkül körülbelül feleannyiba kerül, mint amennyibe eddig.

Az ötvenliteres határ fölötti párlatunkat ebben az esetben is eladhatjuk adóraktári engedéllyel rendelkezőnek, illetve kétliteresnél nem nagyobb, zárjegyes palackba töltve kistermelőként a falusi szállásszolgáltatásban vagy vendéglátásban. A törvény szerint egy évben valaki vagy (otthoni) magánfőző, vagy (szeszfőzdei) bérfőzető, esztendőn belül a kettő együtt nem lehetséges egy háztartásban sem. Kivéve 2010-et, ha valaki az idén szeszfőzdében már készíttetett pálinkát, a negyedik negyedévben még akkor is főzhet otthon.

/Népszabadság/