Járulékfizetés külföldön

0
0

Magyarországon is átalakul a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos szabályozás május 1-jétől. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) is különös figyelemmel kíséri az új rendelkezések betartását.

Mint EU-s tagállam, Magyarország is kötelezően alkalmazza a május 1-jén az unió egész területén életbe lépő új társadalombiztosítási rendeletet, amely egy 1971-es szabályozás helyére lép. A jogszabály-módosítás elsődleges célja az elavult és többször módosított szabályozás korszerűsítése, valamint az eljárási rend és az adatkezelés egyszerűsítése.

A közel tízévnyi egyeztetés során fogant szabályok hatálybalépésével ugyanakkor nem változik a jelenleg még életben lévő uniós rendelet szellemisége, vagyis az uniós állampolgárok egyenlő elbírálása és az egyidejűleg csak egy tagállamban való járulékfizetés elve. Új elem viszont, hogy a munkaerő szabad áramlása helyett a szabályozás fókusza áttevődik az állampolgárok szabad mozgására, és bekerül a fogalmak közé az úgynevezett regionális munka, amikor is az adózó a sajátja mellett más tagállamokban is végez munkát.

Május 1-jétől hatályban marad az eddigi szabályozás, azaz fő szabály szerint a munkavállaló után ott kell járulékot fizetni, ahol dolgozik. Kiküldetés esetén azonban speciális szabályok érvényesülnek, ezek szerint a munkavállaló abban a tagállamban marad biztosítotti jogviszonyban, ahonnan őt kiküldik – mutatott rá lapunk kérdésére Elek Diána, a Noerr Adótanácsadó Kft. adószakértője. Hozzátette: azt, hogy pontosan milyen munkavégzés minősül kiküldetésnek, szigorú feltételekhez köti a jogszabály, érdemes tehát körültekintőnek lenni e téren. Azonban szem előtt kell tartani azt is, hogy a kiküldetések időtartama – a tagállamok hatóságai közötti különleges megállapodások kivételével – megszakítás nélkül maximum két év lehet, és ez az időtartam nem hosszabbítható meg.

A gyakorlatban érdekes kérdésként merül fel, hogy miként kell meghatározni a járulékalapot. Ez fő szabály szerint a személyi jövedelemadó előlegének megállapításakor figyelembe vett összeg, ennek hiányában pedig a munkavállaló úgynevezett személyi alapbére. Ez utóbbi körébe, így a járulékalapba sem tartoznak bele a különböző, például lakhatási vagy utazási költségtérítések. Erre érdemes figyelemmel lenni a munkavállaló díjazásának meghatározásakor.

A hamarosan hatályba lépő uniós rendelet nemcsak a kiküldetések, hanem a több tagállamban, netán a határ mentén ingázóként munkát vállalók esetében is új szabályokat hoz – szögezte le Elek Diána.

Ám nem csak ezért fontos az alapos tájékozódás. A külföldi kiküldetések vizsgálata ugyanis szerepel az APEH két hónapja közzétett ellenőrzési irányelvében is, fontos vizsgálati területként. Az adószakértő szerint ezért már most érdemes elkezdeni a felkészülést a megváltozott jogszabályok alkalmazására.

Fontosabb változások (az EU-n belül alkalmazandó szabályok)

  • – a kiküldetések időtartama 12-ről 24 hónapra nő
  • – a járulékfizetést a lakó- és a munkavállalás helye határozza meg
  • – megszűnik az E-102-es formanyomtatvány (ez az egy évet meghaladó kiküldetés hosszabbítására szolgált)
  • – a tb-illetékesség a munkavállaló szokásos tartózkodási helye szerinti állam lesz
  • – megszűnik a különleges szabályozás a szállítmányozás és a fuvarozás terén
  • – megmarad a tengerészekre vonatkozó külön szabályozás (a járulékfizetés helye a munkáltató székhelye szerinti állam vagy a hajó bejegyzése szerinti állam)