Új szabályok: disznóvágás, menza, vendégasztal

0
3

Módosította a kistermelői rendeletet a Vidékfejlesztési Minisztérium. Civil szervezeteket is bevonva tisztázták a falusi vendégasztal helyzetét, a kistermelők értékesítési lehetőségeit, s szabályozták a disznóvágást is. Az idén áprilisban életbe lépett, a nagy visszhangot kapott kistermelői rendelet. A változtatások július 5-e óta élnek.

Az egyik legrégebben várt módosítás a kistermelők által előállított állati termékek – hús, tej, tojás – és feldolgozott termékek – sajt, a kolbász vagy lekvár – forgalmazására vonatkozik. Ezeket az élelmiszereket e héten már eladhatja a kistermelő az előállítás szerinti megyében, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 kilométeres távolságon belül az ország területén, illetve Budapesten is. Ráadásul nem csupán a piaci értékesítés jöhet szóba: boltok, vendéglátóhelyek is megvehetik az árut, sőt, az a közétkeztetésben – kórházakban, óvodai és iskolai menzákon, nyugdíjas otthonokban – is megjelenhet. Érdemes tudni ugyanakkor, hogy a szárnyasok és nyúlfélék húsát csak hatósági igazolással lehet kiskereskedelmi és vendéglátó egységeknek eladni.

A házi vágások szabályozását is jó ideje sürgették már a vendéglátók és a civil szervezetek. Az új szabályok szerint annak, aki baromfit vagy nyulat vág (hetente legfeljebb 50 házityúkot, 25 víziszárnyast vagy pulykát, illetve 13 nyulat), nem kell hatósági húsvizsgálatot végeznie, ha a terméket helyben, végfogyasztónak adja el. Az ünnepélyes ökörsütések, disznóvágások sem maradnak el ezután: ellenőrzött állományból, előzetes bejelentéssel szabad a vágás és feldolgozás – akár az udvaron is, falusi vendéglátás vagy rendezvény keretében. A disznótoroshoz fel nem használt maradékot a trichinella-vizsgálat után akár le is fagyaszthatja, később elkészítheti a falusi vendéglátó. Egy kistermelő évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 (18 hónaposnál fiatalabb) kecskét és két (30 hónaposnál fiatalabb) szarvasmarhát vághat le és készíthet el ilyen módon.

Kistermelő is tarthat falusi vendégasztalt saját maga által termelt-előállított és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával – szögezi le a rendelet, tisztázva a falusi vendégasztal fogalmát. Egy másik passzus a közösséget is erősítheti azzal, hogy megengedi: a kistermelő is végezhessen élelmiszer-előállítási szolgáltatásokat más kistermelők vagy magánszemélyek számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megkérhetjük a sertéstartó szomszédot: akassza be sonkánkat a füstölőjébe. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy a vágás, feldolgozás, ételkészítés nem végeztethető más kistermelővel.

A kistermelők érdekeiért lobbizó civil szervezetek szerint még mindig szükség volna néhány módosításra. Például hosszú ideje szeretnék elérni a termelői bor és pálinka egyszerűbb értékesítését, bár – ahogyan a Szövetség az Élő Tiszáért szervezet a közleményében írja – tudják, hogy már folyik erről kedvező kormányzati jogalkotás. Ezen kívül még a termelői vásár kategóriáját illesztenék be a jogszabályokba, s külön közétkeztetési törvényt is szeretnének.

Ilijin Kinga

/szabadföld/