ÁPB javaslat és állásfoglalás

Ágazati Párbeszéd BizottságA Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatai és szakmai állásfoglalása az Új Széchenyi Terv turizmussal, vendéglátással, foglalkoztatáspolitikával foglalkozó fejezeteiben megfogalmazottakhoz.

Nagyon örülünk annak, hogy az Új Széchenyi Terv „Gyógyító Magyarország – Egészségipar” fejezetben olyan ambíciózus célokat fogalmaztak meg, hogy 10 év alatt + 350.000 új munkahely jöjjön létre ebben az ágazatban, s a turizmus GDP-hez való hozzájárulása 10 év alatt a duplájára emelkedjen. Ennek megvalósításához az alábbi észrevételeket, javaslatokat tesszük:

Az ágazat irányítása

Megújított Turizmus Stratégia létrehozása országos és regionális szinten (Az Új Széchenyi Tervben kitörési pontként megjelölt egészségturizmus mellett a turizmus egyéb ágainak – kulturális-, örökség-, öko-, hivatásturizmus stb. – fejlesztése is szükséges, a több lábon állás valamint a minél teljesebb körű „szolgáltatás-, élménynyújtás” végett.)

A turizmus és vendéglátás együttes kezelése, egységes irányítása
Szükséges megalkotni a „Vendéglátás stratégiáját” – amelynek alapelemeire a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatait a Turisztikai Főosztály felé már eljutatta, hiszen attraktív turizmus nincs „jó vendéglátás” nélkül.

Intézkedések a helyi és regionális turizmus erősítésére, az összefogás megteremtése, ehhez források biztosítása

Az új fővárosi önkormányzati vezetéssel együttműködve kiemelten kell foglalkozni Budapesten a turizmus fejlesztésével, lehetőségeinek, adottságainak jobb kihasználásával, a vendégek fogadásában, ellátásában a feltételek javításával. (Jobb fókuszálással, a turisztikai imázs javításával Budapesten, a turizmus területén jelentős növekedés érhető el.)

Versenyképesség javítása

Nemzeti marketingkeret növelése

Átfogó társadalmi akció a turizmus elfogadottságáért, a lakosság vendégbarátabbá válására

Országimázs javítása

A szállodai és vendéglátó áfakulcsok közelítése az EU-s átlag (10%) irányába (így lehetővé válik a magyar turizmus versenyképességének javítása, a romló műszaki és humán színvonal javítása, az ár-érték arány növelése)

Az EU-s források hatékonyabb felhasználása

Az európai uniós források legalább 70%-a jusson el a vállalkozásokhoz

Részesüljenek előnyben a magánberuházások az állami nagyberuházásokkal szemben

Radikálisan egyszerűsödjön a hozzáférés folyamata

A preferálható célok felülvizsgálata a fölösleges új kapacitások elkerülése érdekében; meglévő intézményekben a színvonal javításának támogatása

Hitelhez jutás feltételeinek javítása (Turizmusfejlesztési Bank létrehozása), állami garancia rendszer korszerűsítése nemzetközi példák alapján

A munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt előnyös rugalmas munkarendek rendszerszerű támogatása, a jelenlegi korlátok lebontása, az alacsony átlagkeresetek növelésével egyidejűleg. A vendéglátásban előnyös részmunkaidős foglalkozási rendszerek ösztönzése

Alapanyag-ellátás viszonylatában a hazai termelők ösztönzése; a felhasználók és a termelők közötti közvetlen kapcsolat javítása
Ésszerű, áttekinthető minőség- és eredetvédelmi rendszer bevezetése
Nagy befogadóképességű budapesti kongresszusi központ létesítése.
A vendégek érkezésének kulturáltabbá tétele, azaz: a pályaudvarokon kialakult áldatlan állapotok rendezése, a Keleti pályaudvar rekonstrukciójának felgyorsítása.

A vasúti személyszállítás minőségének, színvonalának javítása
A gyógyüdülőhelyek megközelíthetőségének javítása (közút, vasút)
Nemzetközi hajóállomás korszerűsítése vagy áthelyezése megfelelőbb helyre.

Budapest arculatának erőteljes javítása.

Ferihegy és a Belváros között gyors, kultúrált vasúti összeköttetés megteremtése, más európai nagyvárosokhoz hasonlóan. A városba vezető gyorsforgalmi közút környezetének kultúráltabbá tétele.
Nem lehetséges a magyar turizmusban növekedést elérni, ha a Balaton, mint turisztikai régió komplex fejlesztésével a program nem számol. Bár a Balaton melletti gyógy- és wellness turizmust az Új Széchenyi Terv lefedi, de a Balaton mellett meghatározó a nyaraló-, jelentős a vitorlás-, a bor-, a konferencia-, a rendezvényturizmus, stb. is.

Mindezekre vonatkozóan a Balaton iránti keresletélénkítés marketingjének, az üdülőterület infrastrukturális és attrakció-, valamint programkínálata fejlesztésének – álláspontunk szerint – szerepelnie kellene a programban.

támogatjuk a nemzetközi piaci viszonyokhoz igazodó minősítési, osztályba sorolási rendszerek kialakítását

A 239/2009. Kormányrendelet szerint a különféle kereskedelmi szálláshelyek minősítését az egyes szakmai szövetségek végzik, ennek értelmében az MSZSZ fogja ellátni a szállodák kategorizálását. Az Új Széchenyi Tervben problémaként fogalmazódott meg, hogy a fenti kormányrendelet miatt megszűnik a gyógy- és wellness szállodák minősítése. Az MSZSZ – a korábbi szabályozás korszerűsítésével – vállalja a gyógy- és wellness szállodák szakmai minősítését, s ezzel megoldódik az, hogy a KSH adatszolgáltatásában az ilyen típusú szállodák adatai változatlanul elkülönítve megjelenhessenek.

Belföldi turizmus ösztönzése, feltételeinek javítása

Üdülési csekk (rekreációs kártya) adómentességének visszaállítása,
felhasználási területének szűkítése (szállás- és vendéglátó szolgáltatások)
az üdülési csekk vendéglátóhelyeken való beváltási lehetőségének könnyítése (elfogadó vendéglátóhelyek körének bővítése)
Széchenyi kártyára való áttérés közben a kereslet ne csökkenjen
Időskorúak üdüléshez jutásának támogatása
Melegétel utalvány adómentességének visszaállítása
elfogadóhelyek körének szűkítése (csak a TEÁOR szerinti melegkonyhás vendéglátóhelyek)
OEP-finanszírozás kérdésének megoldása (rekreációs és gyógyüdülések)
Az OEP által finanszírozott fürdőgyógyászati kezelések körének bővítése
Az árak aktualizálása

Szabályozási kérdések

Az élőmunka terheinek csökkentése
Továbbra is fontos megtartani a szakmunkás minimálbért, az úgynevezett garantált minimálbért, mivel a szakmai végzettséget már a pályakezdésnél is ösztönözni kell, mert az ágazatban nyújtott szolgáltatások színvonalát csak jól képzett munkaerővel lehet emelni, ezt támasztja alá a vitaanyag VI. Foglalkoztatás fejezete, amely jelzi, hogy a hazai kis és középvállalatok fejlődésének legfőbb gátjává a jól képzett szakemberek hiánya vált.
Egyetértünk az ebben a fejezetben tárgyalt „Patthelyzet a foglalkoztatáspolitikával” című résszel, és elvárjuk, hogy teljesüljön a turizmus stratégiában megfogalmazott cél, azaz az ágazatban dolgozók átlagkeresete érje el 2014-ig a nemzetgazdaságban dolgozók átlagkeresetét – természetesen az élőmunka terheinek érezhető, számottevő csökkentése mellett -. Jelenleg a nemzetgazdasági átlag 60 százalékánál tartunk.

Egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek könnyítése, rugalmasabbá tétele

A bürokrácia mértékének csökkentése
Környezetvédelmi termékdíj beszedési rendszerének módosítása (a beszedés a gyártóktól, importőröktől történjen)
Kötelező standolás feltételeinek javítása (havi standolás eltörlése)
Statisztikai adatszolgáltatások egyszerűsítése, központosítása (csak az APEH felé kelljen adatot szolgáltatni)
Egyszerűsített adózás (meghatározott árbevétel alatt)
Rehabilitációs hozzájárulás rendszerének átalakítása: szankciók helyett pozitív ösztönzés alkalmazása. (Figyelembe kell venni, hogy az ágazatban nem minden munkakörben lehetséges a csökkent munkaképességűek alkalmazása, ezen túlmenően a munkavállalók szakmai hozzáértése is alapvetően befolyásolja alkalmazhatóságukat.)
A kisadók (pl. innovációs járulék, szakképzési hozzájárulás) eltörlése.
Szerzői jogdíjjal kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata, a forgalomtól független, gyakran nem finanszírozható rendszer átalakítása

Oktatás

A szakképzési rendszer újbóli áttekintése a szakma véleményének szélesebb körű figyelembevételével, támogatjuk a régi típusú, nagy gyakorlatot biztosító 3 éves szakoktatás visszaállítását
Szakmai felsőoktatásban a gyakorlati idő megnyújtása, azaz a bolognai rendszer keretében elvett 8. félévi gyakorlat visszaállítása
Folyamatos gyakorlati továbbképzés lehetőségének megteremtése (gyakorlat időtartamának megnyújtása, a gyakorlati helyek minősítése, támogatása)
Az idegennyelv-oktatás színvonalának emelése

Gyermekétkeztetés feltételeinek javítása

A gyermek- és munkahelyi étkeztetés kedvezményes áfa – kulcs alá sorolása

Melegétel utalvány adómentességének visszaállítása
A gyermekétkeztetésre vonatkozóan a gyermekek egészséges fejlődését elősegítő, ésszerű étkezési program kidolgozása és ennek feltételeinek biztosítása (alapanyagforrások, konyhák, célzott képzés és anyagi forrás).

Javasoljuk, a közbeszerzési törvény feltételeinek olyan irányú átvizsgálását, hogy az ár-érték arány megkövetelése biztosítsa minden korosztály számára az étkezésben rejlő egészségvédelmet.

Budapest, 2010. szeptember 15.

Hülvely István Dr. Várnai Zsuzsanna
Turizmus – Vendéglátás ÁPB Turizmus – Vendéglátás ÁPB
munkáltatói oldal társelnök munkavállalói oldal társelnök

A javaslat összefoglalóan tartalmazza a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) munkaadói oldala szervezetinek véleményét: Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ), Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) és az Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói oldalát képviselő Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet (VISZ) véleményét.