Beszámolt az új vezér

Kinevezése óta első ízben számolt be munkájáról az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának Horváth Gergely az MT Zrt. kora nyáron kinevezett vezérigazgatója. Beszámolójában elmondta, hogy lezárult a szervezet átvilágítása, amelynek legnagyobb gondja a 2009-es év 720 millió forintos ÁFA tartozás megfizetése, amely az APEH és a Zrt értelmezési különbözőségéből származik, amelyhez ezúttal is kérte a bizottság segítségét, hogy a befizetés alól felmentést kapjanak, vagy többlettámogatást. (Azóta Bánki Erik beadott egy egyéni képviselői módosítást a többletforrások biztosítására, amelyet várhatólag a 2011-es költségvetésben az Országgyűlés meg fog szavazni. A szerk.)

A Magyar Turizmus Zrt. helyzetét meghatározza, hogy állami tulajdonban lévő gazdasági társaság működési költségének 90%-át az állam biztosítja és mindössze 10% a piaci bevétel, amelyet szeretnének a jövőben növelni.

Működésük kiinduló alapja, hogy a turisztikai térképen 181 országból a turisztikai iparág mérete szerint 55., nemzetgazdasághoz való hozzájárulását tekintve 2009-ben csak a 136. volt.

Leszakadóban vagyunk egy olyan területen, ahol adottságaink kihasználásával a mezőny első harmadába tarthatnánk. Éves szinten a Magyarországra érkező több mint 40 millió látogatónak mindössze 30%-a jön turisztikai motivációval és ezek 1/3-a is csak egy napot tölt hazánkban. Ezért az MT Zrt. külpiaci üzleti céljai között a turisztikai motivációval érkezők arányának és költésének emelését és a vendégéjszakák számának növelését határozta meg.

Az összesített üzleti célok alapján a fő mutatók 2011-re a külföldi vendégéjszakák számának 3,4%-os emelése, a belföldi vendégéjszakák számának 2,7%-kal való emelése és a konferenciaturizmus forgalmát 5%-kal kívánják növelni.

Az itt jelzett célok érdekében 4 „Fókuszpont-ot” jelöltek meg.

Megváltoztatni a turisztikai országmárkát.
Marketingkommunikáció
Sales fókusz
MICE fókusz

Mindezek figyelembevételével általános feladta az üzleti célok elsődlegessége, a profiltisztítás, világos keretek – erőforrások elaprózása helyett jól felépített koncentrált kampányok, úgy, hogy a jövőben nem a külképviseletek határozzák meg a feladatokat, hanem az MT Zrt. központjában eldöntött feladatokat hajtják végre a 23 külképviseleten.

Gondot jelent, hogy Magyarország, mint turisztikai uticél nem rendelkezik egységes és vonzó imázzsal. E hiányosság a nemzetközi érdeklődést csökkenti hazánk iránt és kommunikációs üzeneteinket is szétforgácsolja. Hatékony kommunikáció csak letisztult és úgynevezett single-minded márkaplatformon végezhető. (Végre fel kell ismerni, hogy Magyarország egy a nemzetközi piacon versenyző turisztikai termékek közül és úgy kell márkázni, hogy világos turisztikai alapfogalmat adjon magáról. Szerk.)

Magyarország piaci sikerének záloga, márkapozíciójának következetes kommunikációja.

A jövőben – folytatta Horváth Gergely a marketing kommunikációnkba megkülönböztetünk stratégiai és taktikai kampányokat, attól függően, hogy rövid, vagy hosszú távú üzleti célokat szolgálnak. A taktikai kampányok jellemzően tájékoztatást adnak egy-egy konkrét ajánlatról, a stratégiai kampányok érzelmi haszonérvet állítva a középpontba megágyaznak a fogyasztói döntéseknek és tartós hatással bírnak. Az elképzelések szerint a szakmai értékesítés ösztönzése kerül a külpiacokon a középpontba. A projektek számának csökkentésével, azok hatékonyságát kívánják emelni, – mennyiség helyett minőség.
Folytatni akarják a konferencia és a sport nagyköveti programokat, egyeztetni kívánják a marketingmunkát a BTH-val.

Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a V4-ek közös fellépésének, feljövő országokban közös képviseletek nyitásának.

Magyarország számára fontos az EU elnökség idején való fokozott bemutatkozás, erre az időszakra esik a Duna konferencia és az ETC közgyűlés.

Nincs eredményes turizmus belföldi turizmus nélkül, ezért növelni kívánják a regionális marketingigazgatóság tevékenységét és sokat várnak az új Széchenyi pihenőkártyától.

Kérdés, hogy a Tourinform irodák hogyan integrálódnak a TDM rendszerbe.

Végezetül a vezérigazgató megemlítette, hogy a szervezet struktúráját is a megváltozott feladatokhoz kell igazítani, és egyre inkább rá kell vezetni a szakmát arra, hogy az MT Zrt. nem pénzosztó szerv, hanem az értékesítést ösztönző részvénytársaság.