Minden vendéglátósra vonatkozik a kollektív szerződés

0
13
LIGA Szakszervezetek

Vendéglátásban – turizmusban – közösségi étkeztetésben dolgozó minden munkavállalóra vonatkozik a kiterjesztett ágazati kollektív szerződés.

LIGA Szakszervezetek

Az 1997-ben két fél által aláírt és 2001-ben az akkori gazdasági miniszter által kiterjesztett, a turizmus – vendéglátás – szálláshely szolgáltatás – közösségi étkeztetés területén érvényes és hatályos Ágazati Kollektív Szerződés ma is érvényes, és – akár tudtuk nélkül is – kötelező minden munkavállalóra és munkáltatóra az ágazatban. Így magasabb minimálbér, több végkielégítés, és nyelvpótlék is jár például minden konyhás néninek, pincérnek és szakácsnak is.

Mi is a kollektív szerződés?

A kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. A kollektív szerződés úgy jön létre mint egy szerződés, de a gyakorlatban úgy működik, mint egy jogszabály, azaz jogok és kötelezettségek származhatnak belőle. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály. 

A Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet, mint ágazati szakszervezet sok évi tárgyalás után 1997-ben ágazati kollektív szerződést kötött a munkáltatókkal. Ez nem volt egyszerű dolog, hiszen nem homogén összetételű ágazatról van szó: a szállás- és éttermi szolgáltatásban dolgozókon kívül az utazási irodák és a közösségi étkeztetés munkavállalói is ide tartoznak. Az ágazati kollektív szerződés 2001-es kiterjesztése után 2003-ban a reprezentatív munkáltatói partner (VIMOSZ) és a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet megalakította a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságot, amely új érdekegyeztető fórummá vált belföldön és külföldön egyaránt, változó sikerű munkával napjainkig is.

A kollektív szerződés például már 1997-ben külön minimálbért állapított meg az ágazatban foglalkoztatott szakmunkások számára, megszabva, hogy azt az országos minimálbér 10 %-kal növelt összegében kell minimálisan megállapítani. 2006 óta ezt országos szinten is bevezették, garantált bérminimum címén, a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók számára. A szakszervezet célja most az, hogy a plusz 10% a szakmai bérminimumra is rá legyen számolva 2016-tól.

A kollektív szerződés azt is kiköti, hogy az elrendelhető éves túlóra maximum 300 óra lehet, melybe beletartozik a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon elrendelhető túlmunka is. Az elrendelhető túlóra napi négy óra, illetve az egymást követő két napon összesen nyolc óránál több nem lehet. A munkaidőkereten felül elrendelhető túlóra okai és mértéke az éves 300 órán belül a következő:

  • baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár megelőzése és elhárítása esetén korlátozás nélkül
  • nagyforgalmú rendezvény esetén legfeljebb havi 44 óra
  • munkaidőn túli leltározáskor zárási munkák esetén legfeljebb havi 44 óra.

A végzett túlmunkáért, illetve túlóráért díjazás, vagy szabadidő jár. Fizikai munkakörben foglalkoztatottak részére csak saját kérésükre adható a túlmunka ellenértékeként szabadidő, nekik díjazás jár.

A vendéglátóiparban a rendkívüli munkavégzést csak írásban, legalább három nappal előbb lehet elrendelni, ellentétben az Mt. megengedőbb szabályozásával, amely nem köti ki, hogy a túlórát mennyivel előbb kell elrendelni. A kollektív szerződés ezért kitér arra is, hogy ennél rövidebb időn belüli elrendelés csak a munkahelyi kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli esetekben lehet.

A kollektív szerződések egyik előnye, hogy a Munka törvénykönyve általánosító rendelkezéseit a szakma speciális helyzetére tudja szabni. Így például ebben az esetben a KSZ alapján nem kell a három napot betartani, ha a túlmunka elrendelésére azért kerül sor, mert

  • a munkavégzés folyamatossága megköveteli pl: váltótárs kimarad
  • előre nem látott rendezvényt kell ellátni, 
  • munkaidőn túli áruszállítás következik be.

Sajnos egyre kevesebb munkavállaló tud folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál dolgozni, de jó tudni, hogy a végkielégítés mértékének alsó határa a KSZ-ben rögzítettek szerint magasabb, mint amennyit az Mt. garantál. Eszerint:

  • a./ legalább tíz év után 4 havi
  • b./ legalább tizenöt év után 5 havi
  • c./ legalább húsz év után 7 havi
  • d./ legalább huszonöt év után 8 havi átlagkereset összege jár végkielégítésként.

Ez egy illetve két hónappal több, mint amit a Munka törvénykönyve előír, arról nem is beszélve, hogy az új Mt.-ben szereplő távolléti díj helyett a kollektív szerződés még a munkavállaló átlagkeresetét veszi alapul.

További kedvezmény – habár erre inkább csak utal a kollektív szerződés – hogy azoknál a munkaköröknél, ahol az idegen nyelv ismerete szükséges és használt, e plusz követelménynek megfelelő díjazással kell ezt figyelembe venni.

Az Ágazati Kollektív Szerződés módosítása egyébként jelenleg is tárgyalás alatt áll, mindkét fél szeretne módosításokat elérni, amelyekben várhatóan ez év végére, 2016 elejére tudnak megegyezni.

A „Munkáért!” című Európai Unió által finanszírozott projekt kollektív szerződés (KSZ) pillérjének feladata az ágazati és munkahelyi kollektív szerződések megkötésének támogatása, lefedettségük növelése, valamint a kollektív szerződések megfelelő alkalmazásának elősegítése. A LIGA Szakszervezetek Érdekvédelmi tanácsadói az elmúlt időszakban 45 – KSZ-szel már rendelkező – munkahelyen adtak tanácsot a kollektív szerződés modernizálására, KSZ-el nem rendelkező munkahelyeken pedig a kollektív szerződés megkötésére, többek között kéményseprőknél, vízműveknél, oktatási intézményeknél, logisztikai cégeknél, színházakban, vagyonőrőknél, szociális munkásoknál, kórházakban és a húsiparban.

LIGA Szakszervezetek