Az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága legutolsó ülésén megtárgyalta a SZÉP Kártya eddigi tapasztalatait és beszámolót hallgatott meg a 2014. évi célokról.
Mellékelten közreadjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített írásos beszámolót.
Változások a SZÉP Kártya szabályozásában 2013-ban
A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. rendelet legutóbbi módosítása 2013 júniusában jelent meg.
A rendeletmódosítás értelmében 2013. július elsejétől bővült a SZÉP Kártya zsebei között az átjárhatóság: ekkortól már nem csak szálláshely-szolgáltatásért, hanem gyógyfürdő- és strandbelépőért is lehet mindhárom zsebből fizetni. Ezeknél a szolgáltatásoknál addig kizárólag a harmadik, szabadidő zsebet lehetett használni. A módosítást a Magyar Fürdőszövetség kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, mivel a tagjaik körében készített felmérés szerint a fürdőkben az új cafetéria rendszer bevezetése óta – 2010-ről 2012-re – 38%-kal csökkent az utalványforgalom. A változás nem csupán a fürdők fenntarthatósága miatt volt fontos, hanem népegészségügyi szempontból is előnyös: a fürdőlátogatás népszerűbbé válása a magyarok egészségét is pozitívan befolyásolja.
Ugyanezen rendeletmódosítás keretében változott a szálláshely zseb felhasználása is, ugyanis a hatályba lépés óta a szálláshelyen igénybe vehető összes szolgáltatást ki lehet fizetni a SZÉP Kártya első alszámlájáról, nem csak a szálláshely szolgáltatást.
Új szolgáltatásként a szabadidős sportrendezvények (pl. futóversenyek) nevezési díját is ki lehet egyenlíteni SZÉP Kártyával. Ezek a sportrendezvények a belföldi turizmus élénkítéséhez is hozzájárulnak, egyben a szabadidő aktív, egészséges eltöltését is szolgálják.
A SZÉP Kártya eredményei 2013 első nyolc hónapjában
2012-ben a kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek száma, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a szálláshelyek bevételei is minden idő legmagasabb értékét mutatták. A növekvő tendencia idén is folytatódik: 2013 első hét hónapjában mind a vendégszám (4,85 millió vendég; +6%), mind a vendégéjszaka szám (12,5 millió éjszaka, +5,3%), mint a szállásdíj-bevétel (91 Mrd Ft; +9,9%) növekedett a tavalyi évhez képest. Ezekből a számokból kiolvasható, hogy az idei évben a szálláshelyek az inflációt meghaladó mértékben tudták növelni az áraikat. Ez azért fontos, mert a válság egyik – máig érezhető – negatív hatása a kiéleződő árverseny volt, aminek eredményeképp a magyar szálláshely-árak nemzetközi viszonylatban is rendkívül alacsony szintre süllyedtek. A szállodák jövedelmezőségét legjobban kifejező ún. RevPAR (egy kiadható szobára jutó szobaár-bevétel) mutató még tavaly sem érte el a válság előtti – 2007. évi – szintet. Az idei évben azonban ez a tendencia is változik, az első hét hónapban mért RevPAR már meghaladta 2007 azonos időszakának adatát.
A szép eredmények mögött az utóbbi időszakban elsősorban a beutazó forgalom markáns növekedése állt, azonban 2013-ban már érezhetően növekedésnek indult a belföldi turizmus is, ami nagy részben a SZÉP Kártya népszerűségének köszönhető.
A három nyári hónapban összesen 25,9 milliárd forintot – júniusban 6,1 milliárd forintot, júliusban 9,8 milliárd forintot, augusztusban pedig még ennél is többet, 10 milliárd forintot – költöttek el a kártyabirtokosok turisztikai és vendéglátóipari vállalakozásoknál, ami 26%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
A KSH a SZÉP Kártya forgalom hasonló mértékű növekedéséről számol be a kereskedelmi szálláshelyeken is, adataik alapján az idei első hét hónapban mintegy 30%-kal haladták meg a SZÉP Kártya bevételek az Üdülési Csekk és a SZÉP Kártya tavaly január-júliusi együttes forgalmát.
2013. júliusban és augusztusban összesen 544 ezren használták SZÉP Kártyájukat. Ez azt jelenti, hogy az összes kártyatulajdonos kétharmada legalább egyszer használta a kártyáját a nyári hónapokban, illetve szerény becsléssel is legalább 1 millió ember nyaralását, pihenését szolgálta a SZÉP Kártya idén nyáron.
A három kártyakibocsátó vállalat már közel 50 ezer elfogadóhelyi szerződést kötött.
Ez a több tízezer, döntően hazai, 80%-ban vidéki kkv a SZÉP Kártya bevezetése óta már közel 93 milliárd forint bevételhez jutott a kártya révén.
A SZÉP Kártya bevételek hozzávetőleg 65%-a a vidéki elfogadóhelyeknél, 35%-a a budapesti elfogadóhelyeknél keletkezett.
Jelenleg a szálláshelyek belföldi szállásdíj bevételeinek mintegy ötöde köszönhető a SZÉP Kártyának. (Az első hét hónapban az összes belföldi szállásdíj bevétel 32,1 milliárd forint, az elfogadott SZÉP Kártya értéke pedig 7,8 milliárd forint volt.) Tekintettel arra, hogy a belföldi forgalom a vidéki szálláshelyek bevétel-szerkezetében meghatározó (esetükben a bevételek közel kétharmada származik belföldi vendégektől, míg Budapesten ugyanez az arány mindössze 8%), elmondható, hogy a SZÉP Kártya a vidéki turisztikai szolgáltatók jövedelmezősége szempontjából kulcsfontosságú.
Augusztus végére mintegy 22 ezer munkáltató 866 ezer dolgozója rendelkezett SZÉP Kártyával. 2013 első nyolc hónapjában a kártyákra 49,3 milliárd forintot töltöttek fel, a költés pedig 48,5 milliárd forintot tett ki.
Továbbra is a vendéglátás zseb a legnépszerűbb, a feltöltések 63%-a erre érkezett. A szálláshely zsebre az összes feltöltés 22%-a, a szabadidő zsebre pedig a 14%-a jutott (a részletes adatokat a mellékletben lévő táblázat foglalja össze).
Ahhoz, hogy a SZÉP Kártya turizmusra gyakorolt hatását reálisan értékeljük, fontos tudnunk, hogy a zsebek közötti átjárhatósággal – különösen a szálláshely-szolgáltatás tekintetében – milyen mértékben élnek a kártyabirtokosok, vagyis mennyit költenek a második és a harmadik zsebből üdülésre.
Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. – az egyik SZÉP Kártya kibocsátó vállalat – adatai alapján a 2012. január 1. és 2013. augusztus 30. közötti időszak költéseit vizsgálva megállapítható, hogy a vendéglátás zseb költéseinek közel 30%-a, a szabadidő zseb költéseinek pedig több mint 40%-a szálláshelyeken történik.
Összességében a munkavállalók a SZÉP Kártyáikon lévő összeg mintegy 45%-át szálláshelyeken költötték el. A szálláshelyi költések magas aránya két szempontból is sikerként értékelhető: egyrészt azt jelenti, hogy sokan mennek üdülni, pihenni, kikapcsolódni, ami társadalmilag hasznos, másrészt a szorosabban vett turisztikai költéseknek – amelyek legjellemzőbbike a szálláshelyi költés – kiemelkedően magas a tovagyűrűző, ún. multiplikátor hatása, egy kutatás szerint a turizmusban elköltött minden forint további egy forint költést generál a nemzetgazdaság más ágazataiban.
A kártyákon jelenleg még 28,8 Mrd Ft elkölthető pénz van, vagyis az utószezonban is hasonlóan fontos szerepet tölthet be a kártya a gazdaságban.
2014. évi célok
A fő célunk, hogy 2014-ben tovább erősödjön a belföldi turizmus, egyre többen menjenek el itthon üdülni, pihenni, és tovább növekedjenek a turizmusból származó bevételek. E cél elérésének legfontosabb eszköze a SZÉP Kártya kedveltségének, elfogadottságának, végső soron a kártyákra feltöltött és elköltött összegeknek a növelése. Ehhez minél több munkáltatót meg kell győznünk arról, hogy a SZÉP Kártya nyújtása nem csak a dolgozóinak jó, de neki is érdeke. Ugyanis a hatékony munkavégzés alapvető feltétele a pihenés, a feltöltődés, és nem utolsó sorban az egészség. A kártya zsebei közötti átjárhatóság idei bővítése mögött is az a meggyőződés állt, hogy a hazai gyógyvizekhez kötődő turizmus a magyarok általános egészségi állapotának javításában is fontos szerepet kell hogy játsszon. Ehhez a társadalmi célhoz is szeretnénk a SZÉP Kártya révén hozzájárulni.
2014-ben a SZÉP Kártyára utalt összegek növelésének általános ösztönzése mellett elsődlegesen azon munkáltatók meggyőzésére fogunk koncentrálni, akik eddig nem adtak SZÉP Kártyát dolgozóiknak. Így érhető el, hogy a kártya még erősebb gazdaságfejlesztő hatást fejtsen ki.
