Luxusszállodák csődközelben

0
5

Tovább csökkentek idén a magyarországi hotelek bevételei. Az alacsony kihasználtság miatt több budapesti luxusszálloda arra kényszerült, hogy egész szinteket zárjon le az állandó költségek lefaragása érdekében. Mintegy 10 százalékkal csökkent a szállodai foglalkoztatottak száma, és legalább ilyen mértékben esett vissza a külső szolgáltatók igénybevétele is – derül ki a Magyar Szállodaszövetség adataiból.

A legjobban a budapesti szállodákat sújtotta a válság, 2009-ben a fővárosban a vendégéjszakák száma 11 százalékkal zuhant az előző évhez képest, ami elsősorban az üzleti- és konferencia-turizmus drasztikus visszaesésével magyarázható.

A 2010-es év a statisztikák szerint valamelyest jobban kezdődött ennél, ugyanakkor az elmúlt hónapokban egyre több hír, illetve piaci pletyka látott napvilágot, melyek szállodák bedőléséről, csőd közeli helyzetéről, ill. részleges lezárásáról szóltak.

Egész szinteket zártak le luxushotelekben

Balla Ákos, a Colliers szakértője szerint két csoportba kell elkülöníteni a nehézségekkel küzdő szállodákat. A szállodáknak egy része szerinte az üzletmenetet nézve nem teljesít nagyon rosszul, azonban a tulajdonos a válságot megelőző időszakban túl magas hitelaránnyal vásárolta meg az ingatlant, a 2008-as évet megelőző időszakban ugyanis hatalmas befektetői érdeklődés volt megfigyelhető a hotelek iránt.

Sok esetben mostanra a hitelösszeg megközelíti, vagy akár meg is haladja az ingatlan jelenlegi piaci értékét. Ebben az esetben a bank racionálisan dönt, ha saját tulajdonba veszi az ingatlant, hiszen így lényegesen erősebb kontrollal tud élni az üzemeltetés terén. Az ilyen esetekben a szálloda tovább üzemel, hiszen alapvetően nem került csőd közeli helyzetbe, csupán a túlfeszített tőkeáttételt nem viselte el az ingatlan a jelenlegi – gyenge forgalmat biztosító – piaci környezetben.
A szállodák egy másik része azonban ennél komolyabb bajban van és nem a magas finanszírozási arányból adódnak elsősorban a gondjai, hanem olyan alacsonyak a bevételei, hogy adott esetben a költségeit sem tudja kitermelni. Előfordul néhány szálloda esetében, hogy a hitel törlesztésére egyetlen fillérje sem jut a tulajdonosnak. Arra a kérdésünkre, hogy számít -e szállodacsődökre a közeljövőben, a szakember egyértelműen igennel válaszolt.

Szerinte az ingatlanpiacon a hotelpiacon a legdrámaibb a helyzet, hiszen a fix költségek ebben a szegmensben a legmagasabbak, a bevételeknek nagyon magas arányát emésztik el a ki nem kerülhető költségek. Ezért az alacsony kihasználtság nagyon komoly gondokat okoz a szállodaüzemeltetőknek, tulajdonosoknak.

Sok szállodának esélye sincs arra, hogy 50 százalék fölé tornássza a kihasználtságát. A szakember konkrét hoteleket nem nevezett meg, azonban értesüléseink szerint többek között szinteket zártak le Budapest legdrágább öt csillagos szállodájában, a Gresham Palotában üzemelő Four Seasons-ben is.

Bár a hazai szállodák forgalma 2010 első öt hónapjában a tavalyi évhez képest enyhe emelkedést mutat, összességében a kép egyáltalán nem pozitív. A szállodák ugyanis jelentős árcsökkentéseket voltak kénytelenek meglépni az idei évben, aminek köszönhetően a hotelek árbevételei összességében csökkentek az idei év első felében. 2010 májusában a szállodai szobák bruttó átlagára radikálisan csökkent 2009 azonos időszakához képest: az öt csillagos szállodákban átlagosan 15, míg a négy csillagosokban átlagosan 10 százalékkal olcsóbban lehetett szobát bérelni idén tavasszal. Az szobaárak csökkenésével párhuzamosan egy másik jelenség is megfigyelhető a hazai szállodapiacon: a magasabb és az alacsonyabb kategóriás szállodák közötti árkülönbség az elmúlt években fokozatosan csökkent. A magasabb kategóriájú hotelek ugyanis lényegesen nagyobb mértékben voltak kénytelenek csökkenteni áraikat. Míg a három csillagos kategóriában átlagosan 2007 és 2010 között stagnáltak a szobaárak, addig a négy csillagos hotelek átlagosan 11, az ötcsillagosok pedig 25 százalékkal csökkentették az áraikat ugyanezen időszak alatt.

Budapesten a kategóriák közötti verseny is kiéleződött, hiszen az árkülönbség a különböző csillagszámú szállodák között sosem volt még ilyen kevés. Míg 2006-ban még 27,5 ezer forint volt a különbség az öt- és a négycsillagos kategória átlagárai között, addig idén májusban a differencia már csak 15 ezer forint volt. Egy négycsillagos hotelszoba 2006-ban 80 százalékkal került többe, mint egy három csillagos, idén azonban már csupán 55 százalékkal kell többet fizetni a magasabb színvonalért.

A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek helyzetét a magas Áfa-kulcs csak tovább rontja. Az Európai Unión belül ugyanis hazánkban terheli az egyik legmagasabb Áfa-kulcs a szálláshelyeket: a magyarországi 18 százalékos kulcsnál csak Dániában, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában magasabb a szállodai számlák Áfa-tartalma. A vendéglátás megadóztatásában pedig elsők vagyunk Európában, hiszen 25 százalékos Áfát rajtunk kívül csak Dániában és Svédországban kell fizetni a vendéglátásért.

(Index.hu)