Egyre aktívabb a MUISZ

0
7

Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők SzövetségeA harminc éve 7 taggal alakult MUISZ-nak ma már 200 tagja van és ez a kétszáz tagiroda biztosítja az évi 180 milliárdos utazási irodai forgalom 80%-át. A KSH felmérése szerint egymillió magyar utazik utazási irodán keresztül és nem lebecsülve a csődök jelentőségét, de a realitáshoz hozzá tartozik, hogy az utazás irodai szakmában jóval kevesebb csőd van, mint az egyéb területeken – például: építőipar –, de az ügy jelentőségénél fogva ezek kerülnek leginkább a figyelem középpontjába – mondta Molnár Judit a MUISZ szóvivője, azon a sajtótájékoztatón, amelyet az utazási szakma aktuális kérdéseiről tartottak.

Az utazási irodai szakma két legnagyobb kihívása – folytatta Molnár Gabriella a MUISZ elnöke – a fekete utaztatás és az internet. A szakemberek szerint az összes forgalom 25-30%-át illegális utazásszervezők bonyolítják, amely elsősorban az iskolai osztálykirándulásokra terjed ki, pedig az iskolai kirándulásoknál még fontosabb a szervezettségből adódó biztonság.

A MUISZ körlevéllel fordult tagjaihoz, hogy az iskolai kirándulások szervezésénél csökkentett árréssel kalkuláljanak.

Újságírói kérdésre az elnök asszony úgy reagált, hogy a csődök elkerülését nem segítené a kötelező kaució megemelése, sőt az árakban megjelenne a magasabb kaucióból eredő kötelezettség költsége.

Számos dolog nehezíti Budapest idegenforgalmát is, ezeket összefoglalták és eljutatták a Fővárosi Önkormányzathoz.

Az összefoglalást ezúton közreadjuk:

Évente 12-13 millió külföldi turista látogat Budapestre, színvonalas fogadásuk nagyon fontos mind az ország imázs alakulása, mind a gazdaság szempontjából, hiszen a turizmus nagyon sok vállalkozásnak ad megélhetést és ezáltal komoly adóbevételt jelent a Fővárosnak. Meggyőződésünk, hogy az alábbiakban felsorolt problémák megoldásával Budapest nemzetközi hírneve javulna, a jelenlegi visszaeső tendencia megállna és hosszú távon növekedési pályára állhatnánk. Ez az érdeke a Szövetségünkbe tömörült beutaztató irodáknak, de a szállodáknak, idegenvezetőknek,autóbusz vállalkozásoknak, vendéglátó helyeknek, múzeumoknak, szórakozóhelyeknek egyaránt. A problémák egy része nem is igényelne különösebb anyagi ráfordítást, mindössze odafigyelést, szervezést és jogszabály módosítást.

– A turista buszok parkolása nagyon sok helyen nem megoldott. Legsúlyosabb a helyzet a Hősök terén és a Bazilika környékén.

– Nem indokolt, hogy a turista buszok nem használhatják a buszsávot, hiszen a BKV buszjáratokat nem tartanák fel, viszont a személygépkocsik között araszolva szennyezik a levegőt és a turistákban is kellemetlen emléket hagy a hosszas felesleges utazás.

– A Március 15. téren a Mátyás pince előtt az autóbuszok parkolása – bár van kijelölt parkolóhely – igen kaotikus módon történik, sok esetben “önkéntes” parkoló őrök szedik el a sofőrtől a parkolási díjat.

– A városban nagyon sok helyen zaklatják kéregetők, hajléktalanok,”itt a piros – hol a piros” játékosok a turistákat, legjellemzőbben a Hősök terén, Gellérthegyen és a Várban, ez rendkívül negatív képet eredményez a turisták szemében. 1-1 rendőr folyamatos jelenlétével ennek könnyen gátat lehetne szabni.

– A nyilvános WC-k hiánya óriási probléma, mindenhol a városban. Bár látszólag sok illemhely van, többségük nem nyitható, nem használható. Elfogadhatatlan, hogy egy nagyvárosban, melyet évente több millió turista keres fel, mindössze 36 működő illemhely legyen. (az idegenvezetők felmérése szerint)

– Elfogyott a használható prospektusanyag. Az ideérkező turista – még akkor is, ha on-line foglalta le szálláshelyét – keresi a szállodákban, Tourinform irodákban a tájékoztató anyagokat.

– Szükség lenne a régiek újranyomására vagy új, még több hasznos információt tartalmazó prospektusanyag előállítására.

– A meglévő, barna színű, meglehetősen kis méretű irányítótáblák nem megfelelőek. Egyrészt nem elég feltűnőek, másrészt össze-vissza szerepel rajtuk a felirat, hol magyarul, hol angolul.

– Egységes, feltűnő színű, nagyobb méretű, leginkább angol nyelvű irányítótáblákra lenne szükség mindenhol a városban.

– A Város szíve program, azaz a Kecskeméti utca- Petőfi Sándor utca- Október 6. utca felújítása nagyon jó, viszont siralmas állapotban van a Rákóczi út és még inkább a Kossuth Lajos utca. Bezárt üzletek, koszos portálok, falfirkák, a bóvlit kínáló üzletek nem méltóak a Fővároshoz, ezen haladéktalanul változtatni kellene.

– Például az üzlettulajdonosnak rendeletileg elő kellene írni, hogy az üzletet csak rendeltetésszerűen használhatja, ellenkező esetben büntetést kell fizetnie. Ezzel elérhető lenne a bérleti díjak csökkentése és több üzlet költözne vissza a Belvárosba.

– A Belgrád rakparti Nemzetközi Hajóállomásnál és a Vigadó téri hajóállomásnál a száguldó autóforgalomban balesetveszélyes a turisták ki-beszállása.

– Hiba lenne a romkocsmák tervezett megszüntetése, mert népszerűek és igen nagy turisztikai vonzerőt jelentenek.

– A Margitsziget közvilágítása nem kielégítő.

– Nagyot emelne a Főváros esti képén, ha a Lánchíd mellett a Szabadság híd, Margit híd és Erzsébet híd is díszkivilágítást kaphatna.

– A körúti fák gondozására több figyelmet kellene fordítani, mivel karistolják a több milliós értékű turistabuszok tetejét, ezt reklamálják a busztulajdonosok.

– A turistákkal kapcsolatba kerülő BKV ellenőrök, rendőrök, közterületi felügyelők idegen nyelv tudása igen hiányos, ez sok esetben problémát okoz, egészen egyszerű kérdések felmerülése esetén is. Az idegen nyelvű tájékoztatók általában hiányoznak a villamosokon, buszokon.

– Sajnálatos módon a taxisok túlszámlázása még mindig problémát okoz.

– Mozgáskorlátozottak, kerekes székkel közlekedők számára nagyon sok hely megközelíthetetlen.

– Kevés a színvonalas éjszakai szórakozóhely, ahol kulturált műsor és a szolgáltatással arányban álló árszínvonal mellett töltheti idejét a vendég.

A fentiekben felsoroltak a tagszervezeteink által jelzett legfontosabb és mielőbb megoldásra váró problémák.

A MUISZ ugyancsak megtárgyalta a Széchenyi terv vitaanyagában lefektetett irányelveket és az alábbi állásfoglalást tette: ahhoz, hogy a kitűzött célok maradéktalanul érvényesülni tudjanak, a további nagyon fontos javaslatokat terjesztjük elő.

Ezek röviden összefoglalva a következők: (a felsorolás nem jelent fontossági sorrendet)

– A vendégek érkezésének kulturáltabbá tétele, azaz:

– A pályaudvarokon kialakult áldatlan állapotok rendezése, a Keleti pályaudvar rekonstrukciójának felgyorsítása.

– a vasúti személyszállítás minőségének, színvonalának javítása

– a gyógyüdülőhelyek megközelíthetőségének javítása (közút, vasút)

– Nemzetközi hajóállomás korszerűsítése vagy áthelyezése megfelelőbb helyre. A jelenlegi helyen az érkező nemzetközi hajók kiszolgálása primitív, sőt kiszálláskor az utasok életveszélyben vannak a parkoló buszok mellett elszáguldó forgalom miatt.

– Ferihegy és a Belváros között gyors, kulturált vasúti összeköttetés megteremtése más európai nagyvárosokhoz hasonlóan. A városba vezető gyorsforgalmi közút környezetének kulturáltabbá tétele.

– A gyógyászati ellátásra, wellness üdülésre érkező vendégek szabadidejének kitöltése érdekében nélkülözhetetlen a gyógyüdülőhelyek környezetében az attrakciófejlesztés. Ez nem feltétlenül jelent nagyberuházásokat, hanem inkább a “zöld turizmus ” fejlesztését, pl. gyógynövény tanösvények, kialakítása, kerékpár utak létesítése, a meglévők karbantartása, teniszpályák építése, környékbeli látványosságok kitáblázása, stb.

– A wellness- és gyógy-létesítmények számának növelése helyett most már a minőség fejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni, tehát a létesítmények szakszerűbb kialakításának támogatása, ill. a személyzet szakmai fejlesztése, továbbképzése a fontos cél.

– A kívánt eredmény eléréséhez múlhatatlanul szükséges a külföldi átfogó marketingkampány elindítása a kiválasztott célországokban. Ez magában foglalja a lakosság, a háziorvosok és az egészségpénztárak meggyőzését a magyarországi gyógyászati lehetőségekről.
– Szükséges lenne pályázati lehetőségek kidolgozására beutaztatással foglalkozó utazási irodák részére, hogy – saját anyagi forrásaik bekapcsolása mellett – komplex egészségturisztikai ajánlatokat tudjanak összeállítani (vonatkozó szolgáltatói ajánlatok begyűjtése, szakértők igénybevétele, honlap és katalóguskészítés, ezzel kapcsolatos marketingtevékenység, stb.)

– Az egészségturizmus szervezésében, lebonyolításában várhatóan nagy szerepe lehet a beutaztató irodáknak és az ilyen irányú beutazó forgalom jelentősen hozzájárulhat a magyar egészségügy finanszírozási problémáinak megoldásához.

– Magyarország versenyképességének növelése érdekében szükséges a turisztikai és főleg az egészségturisztikai szolgáltatásokat terhelő ÁFA mértékének csökkentése. A kívánatos szint 10-15 % között lenne.

– Az ország és elsősorban a gyógyüdülőhelyek és Budapest tisztaságának megteremtése, folyamatos takarítás a településeken, a városhatárokon, kerékpárutak mentén, erdőkben stb.

– Egy rendetlen, koszos ország nem vonz senkit gyógyüdülésre!

– Budapest arculatának erőteljes javítása: hajléktalanok, autóknál kéregetők, parkokban alvó csövesek megszüntetése, az aluljárók állapotának rendezése, falfirkák letisztítása, a lepusztult házsorok átfestése, annak megtiltása, hogy üzletek csak a saját portáljukat átfestve kaotikus képet alakítsanak ki, a Belvárosban a nem működő üzletek számának csökkentése, stb.

– Rendkívül fontos lenne egy nagy befogadóképességű (legalább 5000 főre alkalmas) kongresszusi központ megépítése Budapesten, ami közvetve az egészségturizmust is szolgálná, mivel ez elősegítené, hogy nagy létszámú orvos kongresszusok helyszíne Magyarország legyen, akik az itt tapasztaltak alapján a jövőben nagyobb bizalommal javasolnák betegeik részére a magyarországi gyógykezeléseket.

A világban egyre inkább jellemzőek a 10 000, de akár 20 000 fős orvos kongresszusok is, ebből a trendből Magyarország kimarad, kongresszusi központ hiányában.