A kultúra turizmust épít

0
7

Régen váltott ki olyan hatalmas érdeklődést egy-egy szakmai meghívott előadása az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága előtt, mint Dr. Budai Zoltán beszámolója a kulturális turizmus hazai lehetőségeiről készített tanulmányának ismertetője.

A Budai és Barta Tanácsadó Bt. tavaly kezdett hozzá az anyag gyűjtéséhez és feldolgozásához, figyelembe véve a Nemzeti Turizmus Stratégiában /NTS/ megfogalmazott célokat. Ami egyben azt is jelenti, hogy az NTS alapvető célkitűzéseivel egyet lehet érteni, de tekintettel az idő múlására, ezt bizonyos fejezeteknél szükséges megújítani.

Az előadásból egyértelművé vált, mint alapelv, hogy a kultúra lehet a turizmus egyik kitörési pontja, lehetőséget biztosít a turizmus fejlesztésére és ez által növelhetők a gazdasági lehetőségek. Az anyagi és szellemi értékek együttese gazdasági sikerekké is konvertálhatók, mint a turizmus egésze, úgy a kulturális turizmus is kihat a gazdasági élet teljes területére, ugyanúgy érzékelhető a multiplikátor hatás. A kulturális turizmus nagy része szezontól független, országos, magas a fajlagos költése, minden korosztály számára nyújt valamit, különleges vonzerő, kiváló lehetőség egy adott terület, vagy az ország imázsának építéséhez.

Természetesen a kulturális ajánlatoknál figyelembe kell venni a „fogyasztók” és a szolgáltatók szokásait, lehetőségeit.

Mint az előadó elmondta, nagyon nehéz a statisztikákból kigyűjteni azt, hogy ki az, aki csak kulturális okokból kel útra. Ugyanis nagy az átfedés az utazási motivációk között, mert a vallási turizmus ugyanúgy sorolható a kulturális érdeklődés körében, mint a világörökségi helyszínek felkeresése, vagy egy-egy városlátogató tartózkodás alatt a múzeumok felkeresése, ha mindezt összegezzük, akkor egy EU-s felmérés alapján kiderül, hogy a turisták 40%-a részt vesz, valamilyen kulturális eseményen, illetve felkeres valamilyen kulturális helyszínt.
A tanulmány arra is kitér, hogy az egészségturizmus és a kulturális turizmus is jól kiegészíti egymást, hiszen egy hosszadalmasabb gyógykezelés alatt óhatatlanul felmerül a kulturális igény.

Természetesen – mint máshol – e terület fejlesztéséhez is szükség lenne nagyobb arányú tőke bevonásához, elsősorban az elérhetőségek biztosítása miatt, másrészt a feltárások meggyorsításához, valamint neves előadók meghívásához.

Szükség lenne e területen a két-három éves előre tervezéshez, ugyanis a világsztárok meghívása ilyen átfutási idővel lehetséges, de a bizonytalan fedezet miatt, ezek a meghívások sokszor elmaradnak.

Néhány esetben gondot jelent a kulturális turizmus szervezeti kapcsolódása, hiszen sokszor párhuzamosan foglalkoznak kulturális események szervezésével országos, helyi, vagy netán magánszervezetek. Pedig a párhuzamosság elkerülése alapvető feltétel egy-egy rendezvény dátumának kiírásánál.

Átgondolandó, az országokon átnyúló kulturális események, kulturális utak szervezése, különösen Magyarország esetében, hiszen történelmi okok miatt Magyarország múltját bemutató számtalan műemlék a határhoz közel, de határon túli területeken található. Ma már ez nem lehet gond, tekintettel arra, hogy valamennyi szomszéd ország az EU tagja.

Számos hozzászóló méltatta a dolgozatot és javasolt új ötleteket, amelyből kiemelkedik Szalay Ferenc hozzászólása, aki felhívta a figyelmet a cigánykultúra kiemelt szerepére.

A beszámoló sikerére jellemző, hogy a tervezett harminc perc helyett a képviselők közel két órát foglalkoztak a kulturális turizmussal.