Magyarország: NYITVA

A Hotel Benczúr adott helyet annak a nagysikerű  találkozónak, amit a Hungary NEXT ország-márka-műhely szervezett, azért, hogy a szakmát megismertesse az új és versenyképes turisztikai országmárka fogalmával és lehetőségével.

A közel 100 résztvevő, az előadók, ifjabbak és tapasztaltabbak, közösen keresték a szinergiákat, és egy valamit biztosan mindenki hazavitt magával, ami nem más, mint az együttgondolkodás, a kulturált párbeszéd és szakmai vita igénye és eredményessége, amely a Dr. Lengyel Márton fővédnökségével megvalósult nyílt napot is jellemezte.

„Magyarország: NYITVA”. Ezekkel a szavakkal köszöntötte Vértes Éva, a Servus Magazin tulajdonos-főszerkesztője az egybegyűlteket, most, mint a rendezvény háziasszonya, aki önmaga is mindig nyit valami új felé, egy olyan eszközzel, amely összekovácsolja a kulturális turizmus értékteremtő szolgáltatóit. Biztosan állítható, hogy a megfogalmazott három terület szerepe a beutazó látogatók esetében sokszor nyitott kérdések sorozata egyelőre, hiszen a hungarikum-megnevezések és a magyar termékjelölés-rendszer sem világos, sokszor ködös a fogyasztó számára – tette hozzá a nyílt nap főszervezője, Bódis Gábor.

Hogy egy sikeres magyar márkatulajdonos mit gondol az országimázsról, mit tesz, tehet ezért, és legfőképp, milyen eszközökkel, arra kereste a választ néhány meghívott előadó.

„Szeretnék magyar multi lenni!” – reagált az egyik kérdésre a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa és igazgatója, aki a névválasztással és a palackok címkéjén mindig megjelenő magyar szent korona-illusztrációval, már önmagában sokat tesz az ország népszerűsítéséért. Balogh Levente sikere az ország sikere is egyben, hiszen a minőségi termékhez társult hiteles kommunikáció ma már a kezdeti három világsiker mellé újabb 45-öt hozott! A „hazai világsiker” szlogennel végződő spot kitűnő érzékkel épít Puskásra is, akinek hírnevét gondozó Puskas.com ajándékait vehette át a közönség szerencsés tagja a rendezvény végén.  A világ legjobb marketing-kommunikációja díjat is a Szentkirályi zsebelte be nemrég Rióban, hiszen, ahogy hallottuk, mindent jól kell megfogalmazni, de meg is kell élni, nem elég beszélni róla. Nem a csodára várva kell magunk elé tekinteni: csak magunkra és egymásra számíthatunk, és igenis megfér egymás mellett a Csabai és a Gyulai kolbász is, összefogással, egymást nem gyengítve, hanem erősítve – hangzott a válasz egy provokatívabb kérdésre. A világsiker titka nem más, mint a világszínvonalú termék: vízben legalább jók vagyunk!

Van élet és siker a hivatalos szervek mellett is. Így született meg a Magyar Termék Nonprofit Kft. 13 alapító cég civil összefogásaként. A legelterjedtebb és legelfogadottabb jelölésrendszer jó úton halad afelé, hogy a mai százat is meghaladó embléma alkalmazási gyakorlatot kiváltsa egy egységes szimbólumsorozattal, amely minőségi védjegy is lehetne egyúttal. Kecskeméti Attila cége egy multi élelmiszer áruházláncban megpróbált úgy összeválogatni egy bevásárlást, hogy a kosárba csak magyar, vagy hazai előállítású termékek kerüljenek. Az ebédre való összeállt, két és fél óra válogatás után, ami annak köszönhető, hogy a jelölések nehezen azonosíthatóak vagy félrevezetőek. Az Unió nem szereti a magyar termék megnevezést, a helyi termék szóösszetételt viszont elismeri, az ilyen típusú promóciót még dotálja is. Ausztria EU-forrásokból évente 1 milliárd eurót költ helyi termék népszerűsítésre, egységes jelölést alkalmazva, amelyen megjelenik a régiónév is. A nemrég létrejött MT-AMC összevonás arra mindenképp jó lehet, hogy a helyi termékeket megmutatja a turistáknak, hangzott el a második blokk első bemutatójában.

Minden nemzet kenyere egyben a szimbóluma is, vallotta szinte nagykövetként Beöthy Csanád, amikor a Lipóti 3 kg-os parasztkenyér történetét felvezetőjében említve, bemutatta a Napifriss Szendvics-filozófiát. Hogy ez valóban hiteles és befogadható legyen, erről is gondoskodtak, hiszen a rendezvény végén gazdag kóstolót kapott a hallgatóság ezekből, csakúgy, mint a Szentkirályi újdonságokból és a Benczúr édességekből. Magyar is és hagyományos is az a szendvics-választék, amely kizárólag magyar kolbászt, kőrözöttet és sonkát rejt magában, a legváltozatosabb péksütemény költeményekben, amelyek a budapesti Lipóti Pékségekben már kaphatóak. Miért fogy el mind már 12-kor az üzletekből? Mert kínosan ügyelnek a napi frissességre. Innen a név is. Vacsorára pedig hazavihető az a nagyméretű kenyér is, és ez kérem, már turizmus a javából, amellyel egyre többször fotózkodnak a turisták – mondta Beöthy Csanád.

Harmadik, és a legtöbb vitát kiváltó  blokknak a Hungarikumok téma ígérkezett, hiszen, ma pusztán piaci előnyöket remélve, egyre többen biggyesztik e szót termékük elé. Sőt, Németországban egyenesen Ungarnikumra keresztelt, se sokszor egyáltalán nem minőségi produktumba futhatunk bele. Mi a teendő? A Hungarikum Bizottság Titkársága kommunikációs szakreferenseként érkező Pappné Máté Erzsébet segítette megérteni azt a folyamatot, amely a hungarikum, mint védjegy és mint elnevezés megszerzéséhez vezet. A magyarság csúcstetteit jelenti ma az a 16 hungarikum, amelyek között a világörökségek is ott találhatóak. Rendet kell tenni a névhasználat terén, ma sokan csak rárepülnek a témára. Itt is felmerült a kérdés, lehet-e Puskás hungarikum vagy nem. A hivatalos álláspont szerint csak teljesítmény vagy szellemi hagyaték lehet az. Kell ehhez tehát a kezdeményezés is, de méginkább a párbeszéd.

Dr. Lengyel Márton fővédnök, többször is szót kért és kapott, hiszen tőle mindig tanulhatunk. Zárszóként a Hungary NEXT saját könyvébe irt pár sort a következő szavakkal: „Hungarikum volt számomra ez az összejövetel, ahol közös gondolkodású emberek áldozták idejüket és gondolataikat arra, hogy egy kis téglát lerakjunk a szebb és jobb Magyarország felé vivő útra.”