Miniszterjelöltként hallgatta meg a Magyar Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága Matolcsy Györgyöt, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetőjét. A nagy érdeklődés mellett tartott bemutatkozáson Matolcsy György kiemelte, hogy a turizmus a makrogazdaság fontos része, hiszen a hivatalos statisztikák szerint a GDP 6-7%-át adja, körülbelül 400 ezer embert foglalkoztat – s halkan megjegyezte, mindannyian tudjuk, hogy a feketegazdaság miatt ez valójában több.
Az ágazat további jelentőségét fokozza, hogy alapja lehet a felzárkózó gazdaságnak, a gyors növekedésnek, az új munkahelyek megteremtésének, oly mértékben, hogy a tervek szerint a következő 10 évben elképzelt egymillió munkahely teremtésnek 1/3-át a szakma adja majd, különös képen a szakképzetlenek foglalkoztatásával. Ugyanakkor – képviselői kérdésre válaszolva – kijelentette, hogy emelni kell a szakképzés színvonalát, valószínűleg a német szakoktatás mintájára.
Ahhoz, hogy az ágazat sikeres legyen a turizmus közgazdasági környezetét kell javítani, elsősorban adó és bürokrácia csökkentéssel, valamint a beruházások segítésével, hiszen Magyarország kiugróan magas eredményeket érhet el az idegenforgalom tekintetében, mivel kiváló a földrajzi fekvése, klímája, vonzerőt jelentenek a gyógyvizek és a kultúra.
A fentiekből is egyértelművé vált, hogy az idegenforgalom irányítása a Nemzetgazdasági Minisztérium alá fog tartozni. A Magyar Turizmus Zrt. szükségességét nem vitatva átgondolandó, hogy hogyan illesztik be a Magyarország sikeres propagandájába. A jelölt nem vitatta, hogy az idegenforgalmi propagandára az eddigieknél nagyobb anyagi forrást kell biztosítani.
A napi teendőkkel kapcsolatos kérdések között Zakó László /Jobbik/ felvetette, az éttermi áfa csökkentésének szükségességét, az üdülési csekk jövőjét. Pál Béla /MSZP/ elismervén, hogy az előző ciklusban az ő kormányuk vezette be a cafeteria rendszer adóztatását, szóvá tette, hogy jó lenne csökkenteni ezt a terhet. Kovács Ferenc /Fidesz/ a szakma gondja ként említette, hogy ma egy vendéglátóipari vállalkozásnak 32 fajta adót kell fizetni, valamint kérte, hogy sok-sok év elmaradása után tartsák meg a Parlamenti Nyílt Napról átnevezett Nemzeti Konzultációt, de tarthatatlannak nevezte a Ferihegyi Repülőtér városi közlekedéssel való kapcsolatát. Hadházy Sándor /Fidesz/ kérte a pályázati pénzek átláthatóbb és célszerűbb felosztását.
A miniszterjelölt egyetértett a felvetésekkel, ígéretet tett ezek megoldására.
A bizottság Matolcsy Györgyöt a miniszteri szék elfoglalására alkalmasnak találta.
****************
Részlet Matolcsy György Hír TV-nek adott nyilatkozatából:
– Ahhoz, hogy a kiadásokat csökkentsük, mit kell tenni a bürokrácia csökkentésén túl?
Magyarország egy drágán és pazarlóan, és rosszul működő állammal rendelkezik, miközben az állam nélkül nincs következő 5-10-15-20 sikeres évünk. Mi egy új rendszert építünk a kormány megalakulásától kezdve. Ma az állam sok sebből vérzik, például 2800 milliárd forintnyi – ez így nem mond sokat, de az egész itthon megtermelt bruttó hazai termék több mint 10%-át emészti el a bürokrácia. A legfrissebb számítás azt mondja, hogy ebből 800 milliárd forintot meg tudunk takarítani. Magyarország ma a 183 ország közül a 138. legrosszabb pozícióban van, ami az adózással kapcsolatos bürokráciát illeti.
– Hány államtitkár lesz az Ön minisztériumába?
Hat plusz kettő.
– Önnek ki a közvetlen felettese? Miniszterelnök helyettes, vagy maga a miniszterelnök úr?
A miniszterelnök az egyetlen és igazi felettesem, az Úron és a családomon kívül.
*******
Életrajzi adatok
Matolcsy György
1955. július 18-án született Budapesten.
A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán kapott diplomát 1977-ben, ezután az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben helyezkedett el. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, ahol először a magyar szénhidrogénipar finanszírozásával foglalkozott, majd a megélénkülő gazdasági reform-előkészítő munkákban vett részt. 1985-től a Pénzügykutatási Intézetben a tulajdonreform lehetőségeit kutatta. 1986-ban, az Intézet felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott részben kutatóként, részben tanácsadóként, a nagy visszhangot keltett Fordulat és Reform című tanulmány egyik szerzője volt. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába.
1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében államtitkári tisztségéről lemondott.
1991. januártól a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezető igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselőjeként a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben a bank igazgatója volt. 1995-ben a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedési Intézet igazgatója lett.
A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját, 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja volt.
Az első Orbán-kormány idején, 2000-2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott.
2003-2007 között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2003 óta a Fidesz tagja. 2006 óta Bács-Kiskun megyei területi listán országgyűlési képviselő, 2006-2010 között részt vett a gazdasági és informatikai bizottság munkájában.
1981-ben doktori disszertációt írt a holding forma magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről, az 1980-as évektől rendszeresen publikál és több könyvet is írt.
