Van, aki édesszájú, van, aki inkább a sós ízeket szereti. Az arányok teljesen megegyeznek Európában – derül ki a Coca-Cola megbízásából készült friss felmérésből, amelyben tíz ország vett részt. Sokan kezdik a reggelt édességgel, de este kétszer annyian kívánják.
Szívesen próbálunk ki újdonságokat, de ebben döntő szerepe van annak, hogy gasztroélményeinket megosszuk másokkal a közösségi oldalakon. Az európaiak 66%-a nem tudja, hogy hány alap íz van.
A kutatásban közel 12 000 ember étkezési szokásait térképezték fel Olaszországból, Szerbiából, Belgiumból, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Spanyolországból, Romániából, Németországból, Finnországból és Hollandiából.
Az eredmények azt mutatják, hogy az új ízek kipróbálásában a románok a legmerészebbek, a spanyolok a legkíváncsibbak, a szerbek pedig egyenesen szakértőnek vallják magukat az étkezés terén. A legkevésbé kifinomult ízleléssel a britek rendelkeznek, a németek az ízlelésről a boldogságra asszociálnak, a franciák pedig szeretik édes ízzel indítani a napot. Este egyébként kétszer annyian fogyasztanak édességet Európában, mint ahányan reggel, ennek ellenére a sós és édes ízek kedvelőinek aránya teljesen egyforma.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy az új ízek felfedezésében nemcsak a finom ételek és italok fogyasztása a cél, hanem az is, hogy másoknak mindezt megmutassuk, és ezzel a közvetlen környezetünkben elismerést vívjunk ki magunknak. A megkérdezett európai emberek több mint egyharmada elismerte, hogy azért próbál ki egy-egy újdonságot, hogy azt elsőként oszthassa meg barátaival, ismerőseivel a közösségi oldalakon.
A kutatás egyértelmű összefüggést mutatott arra vonatkozóan, hogy az ételek és italok fogyasztása különlegessé teszi a mindennapi pillanatokat. Ezt támasztja alá az olaszok álláspontja is, akiknek egyharmada azt vallotta, hogy egy-egy esemény után az elfogyasztott ételek és italok emléke marad meg bennük legtovább.
Charles Spence professzor az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológiai tanszékének munkatársa a kutatási eredményekből elsősorban a látvány és az érzékek összekapcsolódásának fontosságát emelte ki: “A látvány, a hangok, a tapintás és az illatok mind hatással vannak az egyén ízérzékelésére. A vizuális élmények kulcsfontosságúak, ugyanis létrehoznak egy előzetes várakozást, amelyek megalapozzák a későbbi ízélményeket. Ezért van az, hogy a sötét éttermekben elköltött vacsora sokszor csalódást kelt.”
Az ízek érzékelésénél a tapintásnak is fontos szerep jut, nem mindegy, hogy milyen az anyaga annak az evőeszköznek vagy pohárnak, amiből eszünk és iszunk. Sőt az is sokat hozzáad az élményhez, ha a kezünkbe vett pohár megfelelő hőmérsékletű.
A kutatás megerősíti, hogy az ízlelés egy komplex folyamat, amelyben az összes érzékszerv lényeges szerepet tölt be, de azt is bebizonyította, hogy ez mindenkinél másképp jelentkezik, ennek köszönhetően nagyon eltérő ízélményeket tapasztalhatnak meg az egyes fogyasztók.
