Fele annyi sajt fogy nálunk, mint a dánoknál vagy a franciáknál!
A sajt sok helyen, főként Európában az étkezési kultúra egyik főszereplője, Franciaországban szinte desszertként, vagy ahelyett fogyasztják, nincs nélküle tészta Olaszországban. Hollandiát pedig a sajt országának is nevezik, hiszen a világ egyik legnagyobb sajtexportőrévé nőtte ki magát számos – nálunk is ismert – sajt révén úgy, mint a Gouda vagy az Edámi. Hazánkban a szendvicsek egyik elengedhetetlen „tartozéka”, a hazai gyerekmenük nagy klasszikusa a rántott verzió.
A sajt története
A sajtgyártás több száz évre nyúlik vissza, Európában a római uralom ideje alatt terjedt el. Idővel a különböző állattartási szokásoknak, és az éghajlati adottságoknak köszönhetően széles választék alakult ki a sajtokon belül. Bizonyos sajtfajták ugyanakkor továbbra is kifejezetten egyes országokhoz köthetőek. Hollandiát például nem hiába hívják a sajtok országának, számos sajt a nevét kifejezetten egy holland városról kapta (pl. Gouda, Edam, Maasdam). A mai napig az ország látványosságai közé tartoznak a szabadtéri sajtvásárok, a sajthordárok, és az ott található megszámlálhatatlan sajtguriga. A holland sajtok kiemelkedő minőségének titka a kiváló alapanyag mellett az a több évszázados szakértelem és elkötelezettség, mellyel a sajtmesterek készítik termékeiket.
A legismertebb holland sajt a Gouda, nevét a dél-hollandiai Gouda városról kapta. Világszerte az egyik legnépszerűbb klasszikus fajta, mely hagyományosan friss tehéntejből készül. A város környékén hajdanán több tucat parasztgazdaság volt található, ahol ezt a sajtfajtát készítették. A XIX. század közepétől kezdett elterjedni ennek a sajtfajtának a gyártása szerte a világon.
Ugyancsak évszázadokra nyúlik vissza az Edámi sajt története, melyet egyszerű felismerni jellegzetes gömb formájáról és piros külső bevonatáról.
Mi a sajt?
Tudta, hogy 1 kg minőségi sajt 10 liter tejből készül?
A sajt valójában nem más, mint tej sűrített formában. Tartalmazza a tej összes értékes alkotórészét, csak koncentrált formában, valamint hosszabb ideig eltartható a többi tejterméknél. A benne található víz mennyisége határozza meg a sajt keménységét, a magasabb zsírtartalom pedig a sajt ízét „hozza ki”. Kevesen tudják, hogy a sajtokban a tejcukor folyamatosan lebomlik az érés során, így minél tovább érlelt egy sajt, annál kevesebb tejcukrot tartalmaz. Táplálkozás-élettani szempontból a sajtok nagyon jó fehérje- és kalciumforrások.
A sajtokat több szempont szerint lehet csoportosítani:
- Típus szerint: tehén-, juh-, kecskesajtok
- Keménység szerint: lágy, félkemény, kemény sajtok
- Zsírtartalom szerint: sovány, félzsíros, zsíros sajtok
- Érettsége szerint: friss (érés nélküli) és érlelt sajtok
Mennyit eszünk, mennyit kéne?
A legújabb táplálkozási ajánlás szerint naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket, sajtból például 6-7 dkg-ot kellene fogyasztanunk. Ennek a hazai fogyasztás alatta marad. A legfrissebb adatok szerint évente 14,2 kg/fő mennyiség fogy[1], szemben az európai listavezető Dániával, ahol ennek a kétszerese, 28 kg, a hollandok 21,6 kilogrammot, de az osztrákok is 20 kg körül fogyasztanak. Pedig a hazai fogyasztásban a vizsgált élelmiszertípusok közül a maga 90 milliárdos piacával a harmadik helyen áll a sajt a feldolgozott húskészítmények és a sör mögött[2]. A fogyasztók 92 %-a havonta, 72 %-a hetente eszik sajtot, viszont szinte mindig ugyanazt az 1-2 sajt típust választjuk! Noha a kínálat hazánkban is nagyon sokszínű, csak a legkedveltebb félkemény kategóriában a jól ismert Trappista mellett ott van az enyhén érett, világos színű, semleges ízvilágú Gouda sajt. Másik ismert és kedvelt sajtfajta a lágy, semleges ízű Edámi, és végül, de nem utolsó sorban a lyukacsos állományú, édeskés, dióra hajazó Maasdam sajt. A füstölt sajtok ugyanakkor nagyon népszerűek, úgy tűnik, a magyar konyhában elterjedt füstölt ízt a sajtok esetében is szívesen vesszük, ezért több típusnak füstölt változatát is kínálják a gyártók. Mégis a magyar bevásárló listákon többnyire csak a „sajt” szó szerepel a fajta helyett.
A sajt ételeinkben számtalan formát ölt, sokan nem is tudják, hogy egy újabb sajtfajta kipróbálásával milyen plusz ízélményt is kaphat a mindennapi étkezések során. Legyen szó hideg vagy meleg ételekről a Frico holland sajtok között mindegyikhez megtalálhatjuk a legmegfelelőbbet. Például a korábbi megszokott szendvics még finomabb lesz a Gouda vagy Maasdam sajttal, sőt a Mimolette sajt egyedi narancsos színe, és enyhe ízvilága bármilyen ételt képes megszínesíteni. Ugyanakkor a vegetáriánus ételek tökéletes kelléke lehet a lágy ízű Chevrette kecskesajt is.
A semleges ízvilágot nyújtó Trappista mellett bátran próbáljunk ki akár egy lágy, krémes Goudát, vagy egy csábítóan intenzív aromájú karakteres holland sajtot, ugyanis ezek már önmagukban is gasztronómiai ízélményt nyújtanak, de egy főétel összetevőjeként is garantált a siker.
(WELL)
