Egyszerűbb kártalanítás, átláthatóbb jegyárak és nagyobb védelem a családoknak

Az Európai Parlament újabb lépést tett a légi utasok jogainak megerősítése felé. A jóváhagyott jogszabály-módosítások megőrzik a jelenlegi kártalanítási rendszert, ugyanakkor egyszerűsítik a panaszkezelést, növelik az árak átláthatóságát, valamint új garanciákat vezetnek be a családok, a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű utasok számára. Amennyiben a Tanács is véglegesen elfogadja a megállapodást, az új szabályok a kihirdetést követően lépnek hatályba, majd egyéves felkészülési időszak után alkalmazandóvá válnak az Európai Unió teljes területén.

A légi utasok jogai 2004 óta folyamatosan fejlődnek

Az Európai Parlament 646 igen szavazattal, 12 nem szavazat mellett és három tartózkodással elfogadta azokat a módosításokat, amelyek az Európai Unió légi utasjogairól szóló szabályozást korszerűsítik. A változtatások hosszú, több mint egy évtizedes egyeztetési folyamat eredményeként születtek meg, miután az uniós intézmények az egyeztetőbizottságban kompromisszumra jutottak.

A jelenlegi utasjogi rendszer alapját a 2004-ben elfogadott szabályozás képezi, amely az elmúlt két évtizedben meghatározta a járatkésések, járattörlések és a beszállás megtagadása esetén alkalmazandó utasvédelmi előírásokat. Az új módosítások nem írják felül ezt a rendszert, hanem több ponton pontosítják és megerősítik azt.

Megmarad a háromórás késés utáni kártalanítás

Az egyik legfontosabb döntés, hogy nem változik a három órát meghaladó járatkésések után járó pénzügyi kártalanítás rendszere. Ez azért jelentős, mert az elmúlt évek szakmai vitáiban többször felmerült a kompenzációs küszöb emelésének lehetősége.

A módosított szabályok alapján az utasok továbbra is jogosultak lesznek kártérítésre, ha:

• járatuk legalább három órát késik;
• a járatot az indulás előtt 14 napon belül törlik;
• a légitársaság jogellenesen megtagadja a beszállást.

A kártalanítás összege továbbra is a repülési távolságtól függ:

• 1500 kilométerig 250 euró;
• 1500 kilométernél hosszabb EU-n belüli, illetve 1500–3500 kilométer közötti útvonalakon 400 euró;
• 3500 kilométernél hosszabb járatok esetén 600 euró.

A hosszú távú járatok esetében ugyanakkor lehetőség marad arra, hogy a légitársaság a kompenzáció összegét 50 százalékkal csökkentse, amennyiben megfelelő alternatív járatot biztosít, és az utas legfeljebb négy órával később érkezik meg eredeti célállomására.

Pontosabban meghatározzák a rendkívüli körülményeket

A jogszabály egyik fontos eleme, hogy részletesebben meghatározza azokat az eseteket, amikor a légitársaság mentesülhet a kártalanítási kötelezettség alól.

Ilyennek minősülhet többek között:

• természeti katasztrófa;
• háborús helyzet;
• szélsőséges időjárás;
• fegyelmezetlen utasok okozta fennakadás;
• repülőtéri munkabeszüntetés;
• légiforgalmi irányítók vagy földi kiszolgáló személyzet sztrájkja.

A szabályozás célja, hogy csökkenjenek azok a jogértelmezési viták, amelyek eddig gyakran alakultak ki a rendkívüli körülmények megítélése során.

A gondoskodási kötelezettség továbbra is fennmarad

A módosítások nem változtatnak azon az alapelven, hogy a légitársaságoknak a késések ideje alatt gondoskodniuk kell az utasokról.

Ennek megfelelően:

• kétóránként frissítőt kell biztosítani;
• háromóránként étkezést kell felajánlani;
• szükség esetén szállást kell biztosítani.

Amennyiben a fennakadás a légitársaságon kívül álló okból következik be, az éjszakai szállás biztosításának kötelezettsége legfeljebb három éjszakára korlátozható.

Egyszerűbbé válik a kártérítési eljárás

Az Európai Parlament egyik kiemelt célja a kártalanítási eljárások egyszerűsítése volt.

Az új szabályok szerint, ha az utas az átfoglalás helyett a jegyár visszatérítését választja, annak automatikusan kell megtörténnie.

Emellett a légitársaságoknak a fennakadást követően legfeljebb négy napon belül világos tájékoztatást kell adniuk arról, hogyan lehet kártérítési igényt benyújtani.

A jogalkotók azt is előírták, hogy az utasoknak ehhez ne kelljen külön alkalmazást letölteniük vagy felhasználói fiókot létrehozniuk.

Kilenc hónap áll rendelkezésre a kárigény benyújtására

Az új szabályozás egységesíti a határidőket is.

Az utasoknak a repülés végét követően kilenc hónapjuk lesz arra, hogy benyújtsák kártérítési igényüket.

A légitársaságoknak ezt követően legfeljebb harminc napon belül dönteniük kell a kifizetésről, vagy részletes indokolással kell ellátniuk az elutasítást, ha rendkívüli körülményekre hivatkoznak.

Ez a rendelkezés várhatóan kiszámíthatóbbá teszi a panaszkezelési folyamatot.

Átláthatóbbá válnak a repülőjegyek árai

A módosítások egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi eleme a jegyárak átláthatóságának javítása.

A jövőben a légitársaságoknak, az online utazási irodáknak és a repülőjegy-összehasonlító oldalaknak már a foglalási folyamat elején egyértelműen fel kell tüntetniük, hogy a jegyár tartalmazza-e a kézipoggyász díját.

A cél az, hogy az utasok könnyebben össze tudják hasonlítani az egyes ajánlatokat, és ne csak a foglalási folyamat végén szembesüljenek a pótdíjakkal.

A szabályozás ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy azok az utasok, akik kézipoggyász nélkül utaznak, kedvezőbb viteldíjat választhassanak.

Ingyenes személyes tárgy a fedélzeten

Az új szabályok kimondják, hogy minden utas jogosult lesz egy személyes tárgy – például kisebb hátizsák vagy kézitáska – díjmentes fedélzetre vitelére.

Ez a rendelkezés egységesebb keretet teremthet az Európai Unión belül működő légitársaságok jelenleg eltérő gyakorlata között.

Megszűnhetnek egyes gyakori pótdíjak

A módosítások több olyan díjat is érintenek, amelyek az elmúlt években gyakran okoztak vitát.

A jövőben nem lehet külön díjat felszámítani:

• névelírás javításáért;
• a beszállókártya kinyomtatásáért, ha az utasfelvétel már megtörtént.

Emellett a digitális beszállókártyát külön alkalmazás vagy felhasználói fiók nélkül is biztosítani kell az utasok számára.

A szabályozás azt is rögzíti, hogy a légitársaság nem tagadhatja meg a beszállást azért, mert az utas a digitális beszállókártya saját maga által kinyomtatott változatát használja.

Nem lehet szétültetni a kisgyermekes családokat

A módosítások külön figyelmet fordítanak a családok utazási körülményeire.

A légitársaságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 14 év alatti gyermeket kísérő személy díjmentesen a gyermek mellett kapjon ülőhelyet.

Ez a rendelkezés megszüntetheti azt a gyakorlatot, amikor egyes légitársaságok csak külön díj ellenében biztosították az egymás melletti üléseket.

Erősebb védelem a fogyatékossággal élő utasoknak

A fogyatékossággal élő, valamint a csökkent mozgásképességű utasok további garanciákat kapnak.

Ha a repülőtér hibájából nem jutnak el időben a beszállókapuhoz, és emiatt lekésik járatukat, jogosultak lesznek:

• átfoglalásra;
• kártalanításra;
• megfelelő segítségnyújtásra.

A díjmentes egymás melletti ülőhely biztosítása rájuk és a várandós utasokra is vonatkozik.

Megszűnik a retúrjegyek egyik vitatott gyakorlata

Az új szabályozás alapján a légitársaságok nem tagadhatják meg a visszaútra történő beszállást kizárólag azért, mert az utas nem használta fel a retúrjegy odaútját.

Ez a rendelkezés több olyan üzleti gyakorlatot is érint, amely korábban rendszeresen okozott vitákat a légitársaságok és az utasok között.

Mit mondtak a jelentéstevők?

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság alelnöke, Virginijus Sinkevičius szerint az Európai Parlament célja az volt, hogy az utasok ne veszítsék el meglévő jogaikat, miközben erősebb védelmet kapjanak a családok, a mozgáskorlátozott személyek és más kiszolgáltatott utazók.

A jogszabály jelentéstevője, Andrey Novakov hangsúlyozta, hogy a most elfogadott szabályok több mint 13 évnyi jogalkotási bizonytalanság után egységesebb keretet teremtenek az európai légi közlekedésben.

Mikor léphetnek hatályba az új szabályok?

Az Európai Parlament jóváhagyását követően a Tanácsnak is véglegesen el kell fogadnia az egyeztetőbizottságban kialakított megállapodást. A tervek szerint erre 2026 augusztusának elejéig kerülhet sor.

A módosított szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetést követő huszadik napon lépnek hatályba. Ezt követően a tagállamoknak és az érintett vállalkozásoknak egy év áll majd rendelkezésükre az új előírások alkalmazásának előkészítésére.