A borravaló, mint ürügy

Ha a munkáltató másképp nem rendelkezik, jogszabály tiltja júliustól a borravaló és a hálapénz elfogadását, amiért a dolgozót felelősségre vonhatják – áll a megszavazott új Munka Törvénykönyvében. A hvg.hu érintetteket kérdezett arról, mi következik mindebből.

Az új Munka Törvénykönyvében a munkavállaló kötelességeit pontokba szedÅ‘ 52. § lényegében egy felsorolás, melynek 2. bekezdése így szól: „A munkavállaló a munkáltató elÅ‘zetes hozzájárulása nélkül harmadik személytÅ‘l díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.” A vonatkozó indoklás szerint ez a rendelkezés a borravaló és a hálapénz elfogadásának tilalmáról szól, ami alól a munkáltató felmentést adhat.

Egy nagy tekintélyű, névtelenséget kérÅ‘ munkajogász szerint ez a rendelkezés is beleillik azoknak a pontoknak a sorába, melyek a munkavállalók jogait szűkítik. „Betartani ugyan aligha lehet majd, de mivel lehetÅ‘séget teremt arra, hogy a munkáltató bármikor erre hivatkozva lecsapjon a dolgozójára, minden bizonnyal lesz hatása” – véli a munkajogász. Hozzátette azt is, hogy ha a törvény ilyen kötelezettséget származtat, illetve tiltást vezet be, akkor a munkáltatókat is ellenÅ‘riznie kell, hogy ezt a jogszabályi passzust érvényesítik-e. Ennek viszont az ellenÅ‘rzÅ‘ hatóságok, fÅ‘ként az adóhatóság tevékenységének erÅ‘sítésével kellene járnia.

A megkérdezett munkajogász arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a munkavállaló a munkáltató tudtával és beleegyezésével folytat majd ilyen gyakorlatot – vagyis fogad el hálapénzt vagy borravalót – akkor az a jelenlegi magyar bérviszonyokat figyelmbe véve gyorsan elvárásként, betervezett bérkiegészítő jutattásként épülhet a tényleges jövedelmi kondíciókba. Tehát a munkáltató azzal számol majd, hogy az alkalmazottja úgyis kap borravalót, függetlenül attól, hogy ezek a várakozások teljesülnek-e vagy nem. Ráadásul könnyen elképzelhető olyan helyzet is, amikor minderről a munkáltató valamiféle nyilvántartást vezet, ami további bonyodalmakhoz vezethet a szakember szerint.

Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke szerint a paraszolvencia a magasabb összege miatt eshet más megítélés alá, míg a hvg.hu-nak nyilatkozó munkajogász szerint az egészségügyben meggyökeresedett hálapénz csak akkor ront majd az eddigi rendszeren, ha a munkáltatók nyíltan engedélyezik, vagy elvárják és előírják az elfogadását.

Ha a jogalkotó megtiltja a hálapénzt, akkor forrást kell biztosítania az egészségügyi dolgozók bérrendezésére. Ha nem tiltja meg, akkor ennek kimondását miért a munkáltatóra rója? – tette föl a kérdést egy másik, munkáltatói jogokkal is bíró orvos-professzor. „Hogyan tilthatná meg a hálapénz elfogadását egy kórházigazgató, akinek nincs ráhatása a forrásokra, így azokat a fizetési feltételeket sem tudja elÅ‘teremteni, melyek az optimális munkaerÅ‘-gazdálkodáshoz szükségesek?

A törvényalkotó nem túl elegáns módon ezt az egész problémát a munkáltatók nyakába varrta – írja a hvg.hu.