A kis- és középvállalati kategóriába tartozó hazai családi vállalkozások tulajdonos-vezetőinek átlagéletkora 54 év, de harmaduk már betöltötte a hatvanat is egy friss kutatás szerint. Ez alapján egyre égetőbb kérdéssé válik körükben az utódlás kérdése, amelynek sikere komoly hatással lehet az ország gazdaságára is, hiszen a Policy Agenda adatai szerint a kkv-nak számító családi cégek mintegy 400 ezer főt foglalkoztatnak.
A kkv szektor által megtermelt GDP 15 százalékát adják a családi vállalkozások – ismertette a Policy Agenda kutatásának eredményeit Kiss Ambrus, a társaság munkatársa. A kis- és közepes cégek közel fele kerül ki ebből a körből, a kategóriába tartozó vállalkozások mintegy 400 ezer főt alkalmaznak. A magyar gazdaság egészét tekintve – a mikro és a nagyvállalati kört is beszámítva – a Policy Agenda becslése szerint nagyjából 40 százalékos lehet a családi vállalkozások részesedése a GDP-ből.
Éppen ezért nem mindegy, hogy mi történik ezen vállalkozásokkal, és a kérdés azért is aktuális, mert a rendszerváltás környékén létrejött cégeknél elérkezett az őrségváltás ideje. Az azonos tulajdonossal és vezetővel rendelkező családi vállalkozások vezetőinek átlagéletkora 54 év a Policy Agenda adatai alapján, azonban a társaságok közel 30 százalékát 60 év feletti tulajdonos irányítja.
Azon vállalkozások esetében, ahol a tervek szerint a vezető visszavonulásakor egy kiválasztott utód veszi át a cég irányítását, többnyire már meg is vannak a kiszemelt követők, akiknek életkora jelenleg 30 év. Annak érdekében, hogy a hazai családi vállalkozások sikeresen vehessék a vállalat életének legnagyobb kihívását, nélkülözhetetlen olyan szakemberek csatasorba állítása, akik speciális, family businessre vonatkozó felkészültséggel rendelkeznek, és az adott cégre-családra szabott megoldással tudnak szolgálni – mondta el Dr. Gelléri Péter, a Családi Vállalkozás Akadémia (CSVA) elnöke.
Ezt az igényt felismerve a CSVA saját kutatási és tanácsadói tevékenységének bázisán 2012-től meghirdeti family business kompetenciaépítő oktatási programját. A februártól induló képzésre olyan tanácsadók (ügyvédek, menedzserek, pénzügyi és magatartástudományi szakemberek) jelentkezését várják, akik saját területükön jelentős tapasztalatokat szereztek már, és szeretnének ezen a most megnyíló piacon kompetens family business specialistaként megjelenni.
De a Corvinus Egyetemen és az ELTE-n is kezdik felismerni a terület fontosságát, és ezekben az intézményekben is indul ilyen irányú képzés – hangzott el a Családi Vállalkozás Akadémia keddi eseményén.
Komoly könnyítést jelentett az utódlás vonatkozásában az örökösödésre és ajándékozásra vonatkozó adószabályok változása, az illetékek eltörlése – mondta el a rendezvényen Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) szakpolitikai fórumának vezetője. A 2009. novemberében létrejött szervezet rendszeresen tett javaslatokat a kormányzatnak egy-egy aktuális belpolitikai, gazdasági témában, és napjainkra sikerült elérniük, hogy a civilek és a kormányzat közötti konzultációk kapcsán őket is meghívják.
Rudas László közlése szerint jelenleg az uniós és állami pénzből finanszírozott pályázatok, tenderek során alkalmazott értékelési szempontok kapcsán vannak javaslataik. Ezek szerint azt kellene elérni, hogy ne az ár szerepeljen a legnagyobb súllyal az elbírálásnál, hanem például olyan tényezőket is figyelembe vegyenek, mint hogy mióta van a piacon a tenderen induló cég, milyen fejlesztéseket hajtott végre, a profitját külföldre vitte-e, esetleg visszaforgatta hazai beruházásba.
