A főszezonon kívüli utazások erősödése a szálláshelyek számára is új lehetőségeket teremt
A nyári utazási szezon hagyományos ritmusa fokozatosan változik. Bár július és augusztus továbbra is meghatározó időszak az európai turizmusban, egyre több utazó tervezi szabadságát a klasszikus főszezonon kívülre. A szeptember ennek egyik legfontosabb időszakává válhat: az enyhébb időjárás, a kisebb zsúfoltság és a rugalmasabb utazási lehetőségek miatt sokan már nem tekintik az augusztus végét a nyár végét jelentő határnak.
A változó utazási szokásokra egy 32 500 utazó bevonásával, 35 országban és területen végzett Booking.com-kutatás is rámutat. A 2026-os Travel & Sustainability Report szerint a megkérdezettek 42 százaléka tervezi, hogy a hagyományos csúcsszezonon kívül utazik. A kutatást 2026 januárjában végezték olyan, legalább 18 éves utazók körében, akik az előző 12 hónapban legalább egyszer utaztak, 2026-ra pedig további utazást terveztek.
A szeptember egyre fontosabb utazási hónap
A főszezonon kívüli utazások térnyerése nem elszigetelt jelenség. Az European Travel Commission 2026 júliusában közzétett, az európai utazási szándékokat vizsgáló jelentése szerint az európaiak 81 százaléka tervez utazást 2026 júniusa és novembere között. Ez négy százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A válaszadók 55 százaléka legalább két utazással számol a vizsgált hat hónapban.
Az adatokból ugyanakkor nem következik, hogy a nyári főszezon elveszítené jelentőségét. Az ETC szerint az európaiak 86 százaléka június és szeptember között is tervez utazást. A tendencia inkább azt mutatja, hogy a nyaralási időszak kitolódik, és a klasszikus nyári szabadság mellett egy második, rövidebb vagy későbbi utazás is megjelenik a háztartások terveiben.
A kellemesebb időjárás egyre fontosabb szempont
Az utazási időpont megválasztásában az időjárás szerepe is növekszik. A Booking.com kutatásában a válaszadók 74 százaléka jelezte, hogy a szélsőséges időjárás kockázatát figyelembe veszi az úti cél és az utazás időpontjának kiválasztásakor. Ugyancsak 74 százalék számol ezzel a tényezővel mindkét döntésnél, míg 55 százalék szerint a kiszámíthatatlan időjárás megnehezíti annak eldöntését, mikor érdemes utazni.
A kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka már túl melegnek tart bizonyos úti célokat az általa preferált időszakban, 25 százalék pedig kifejezetten hűvösebb úti célokat keres. Ezek az adatok összhangban vannak azzal a trenddel, amely szerint az utazók egy része nem feltétlenül a legmelegebb hónapokat választja a tengerparti vagy városnéző utazásokhoz.
A szeptember ebből a szempontból sajátos helyzetben van. Dél-Európában és a mediterrán térségben ekkor is rendelkezésre állnak a tengerparti pihenés feltételei, miközben az időjárás sok esetben kevésbé szélsőséges, mint a nyár közepén. A városlátogatásoknál pedig a mérsékeltebb hőmérséklet könnyebbé teheti a gyalogos városnézést és a szabadtéri programok megszervezését.
Dél-Európa és a mediterrán térség továbbra is vezet
A szezon meghosszabbodása nem jelenti a hagyományos európai turisztikai célpontok háttérbe szorulását. Az ETC 2026-os felmérése szerint Dél-Európa és a mediterrán térség továbbra is a legnépszerűbb régió, amelyet az utazást tervező európaiak 61 százaléka választana. A legnépszerűbb országok között Spanyolország 14, Olaszország 12, Franciaország 8, Görögország pedig 7 százalékkal szerepel.
Ez azt jelenti, hogy a szeptemberi utazás nem feltétlenül jelent teljesen más típusú turisztikai élményt. A mediterrán térségben továbbra is fontos maradhat a tengerparti turizmus, miközben a kulturális programok, a gasztronómiai utak, a városnézés és a szabadtéri aktivitások is nagyobb szerepet kaphatnak.
Az ETC adatai szerint az európai utazók 64 százaléka Európán belüli utazást tervez, ami szintén kedvezhet a vállszezoni turizmusnak. A rövidebb utazási távolságok és az Európán belüli közlekedési lehetőségek ugyanis megkönnyíthetik azt, hogy egy nyári szabadság után néhány héttel újabb, akár rövidebb utazás következzen.
A tömeg elkerülése szintén alakítja a döntéseket
A szeptemberi utazások iránti érdeklődés másik fontos tényezője a zsúfoltság. A Booking.com kutatása szerint a válaszadók 68 százaléka nagyobb valószínűséggel választ kevésbé népszerű úti célt a nagy tömeg elkerülése érdekében. Ugyanilyen arányban vannak azok, akik a szélsőséges időjárással összefüggő kockázatokat jelentő célpontokat is igyekeznek elkerülni.
Az ETC felmérése szintén azt mutatja, hogy az európai utazók egy része keresi a kevésbé ismert helyeket. A kutatás szerint 52 százalék inkább kevésbé ismert vagy a megszokott turisztikai útvonalakon kívül eső célpontokat részesítene előnyben. Ez nem feltétlenül a nagy turisztikai központok elutasítását jelenti, inkább az utazási időpont és az úti cél kombinációjának átgondolását.
Budapest számára is jelentős lehet ez a szezon
A trend a magyar turizmus számára is érdekes kérdéseket vet fel. Budapest esetében a nyári hőség különösen a városnéző turizmus szempontjából lehet fontos tényező. A belvárosi séták, a szabadtéri látnivalók, a Duna-parti programok vagy a városi kulturális helyszínek felkeresése más komfortérzetet jelenthet szeptemberben, mint egy tartósan forró júliusi vagy augusztusi időszakban.
Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója szerint ezért a magyar szálláshelyeknek is érdemes figyelniük a szeptemberi kereslet alakulását. A változás nem kizárólag Budapestet érintheti: a belföldi turizmusban, a fürdővárosokban, a borvidékeken, a tóparti térségekben és a vidéki szálláshelyeken is szerepet kaphat a szezon meghosszabbítása.
A szálláshelyeknek nem elég egyszerűen meghosszabbítani a nyári szezont
A megváltozó kereslet a szállodaipar és a szálláshely-szolgáltatók működésére is hatással lehet. A szeptemberi vendég nem feltétlenül ugyanazt keresi, mint a júliusban vagy augusztusban érkező turista. A szolgáltatóknak ezért érdemes lehet az adott időszak sajátosságaira építeniük ajánlataikat.
A Booking.com szálláshely-partnerekkel végzett külön felmérése szerint a megkérdezett szolgáltatók 40 százaléka már módosított működésén az éghajlati kockázatok miatt. A kutatásban szereplő szálláshelyek csaknem negyede tapasztalt szélsőséges időjárás miatt bekövetkező érkezési vagy távozási fennakadást, 23 százalékuk pedig vendégkomforttal kapcsolatos problémát is tapasztalt, amely negatív értékelésekhez vezetett.
A rugalmas árazás és a tematikus csomagok szerepe nőhet
A szezon meghosszabbításában az árpolitika is fontos szerepet játszhat. A szálláshelyek a főszezon után eltérő árstruktúrát, hosszabb tartózkodásra vonatkozó ajánlatokat vagy helyi programokhoz kapcsolódó csomagokat alkalmazhatnak. A cél ebben az esetben nem pusztán az, hogy ugyanazt a nyári terméket értékesítsék néhány héttel tovább, hanem hogy a szeptemberi időszak saját keresleti jellemzőire építsenek.
Egy városi hotel például a városnézésre, gasztronómiai programokra és kulturális eseményekre építheti ajánlatait, míg egy vidéki szálláshely a kerékpározást, a túrázást, a borászatokat vagy a helyi gasztronómiát kapcsolhatja össze szállással. A wellness-szállodák esetében pedig a szeptemberi időszak átmenetet jelenthet a nyári szabadtéri programok és az őszi wellness-szezon között.
A turizmus időbeli eloszlása a szolgáltatók számára is fontos
A kereslet időbeli kiegyenlítése a szálláshelyek működését is befolyásolhatja. Ha a vendégforgalom kevésbé koncentrálódik néhány nyári hétre, a kapacitások hosszabb időszakban használhatók ki. Ez érintheti a szobák értékesítését, a vendéglátóhelyek működését, a programkínálatot és a munkaerő szervezését is.
A szezonhosszabbítás ugyanakkor nem automatikus eredmény. A szálláshelyeknek figyelniük kell arra, hogy szeptemberben milyen piacokról érkeznek a vendégek, mennyi időre maradnak, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, és milyen áron foglalnak. A keresleti adatok elemzése ezért a korábbiaknál nagyobb szerepet kaphat a szállodai értékesítésben és revenue managementben.
Az időjárás már a foglalási döntés része
A kutatási eredmények alapján az időjárási kockázat egyre inkább már a foglalás előtt megjelenik az utazási döntésben. A Booking.com szerint a válaszadók 31 százaléka már mondott le utazást szélsőséges időjárási kockázatok miatt. A felmérésben részt vevők 26 százaléka pedig arról számolt be, hogy az elmúlt 12 hónapban utazás közben már megtapasztalt szélsőséges időjárást vagy természeti katasztrófát.
Ez a szálláshelyek kommunikációját is érintheti. A vendégek számára egyre fontosabb lehet, hogy a szálláshely ne csak a szoba áráról és felszereltségéről adjon pontos tájékoztatást, hanem az adott időszakban elérhető szolgáltatásokról, programokról és a környék adottságairól is. A hiteles, aktuális információ a foglalási döntés része lehet.
A szeptember új turisztikai termékeket is létrehozhat
A vállszezon erősödése hosszabb távon arra ösztönözheti a turisztikai szolgáltatókat, hogy külön termékként kezeljék a szeptemberi időszakot. A „nyár vége” helyett egyre inkább önálló szezonként jelenhet meg a szeptember, amelynek saját programjai, árazása és kommunikációja lehet.
Magyarországon ennek több területen is lehet jelentősége. A Balaton környékén a tóparti szezon mellett a gasztronómiai és borászati programok, a kerékpáros turizmus és a kirándulások kerülhetnek előtérbe. A borvidékeken a szüreti időszak, a városokban a kulturális programok, a fürdővárosokban pedig a wellness- és gyógyturizmus adhat új tartalmat a nyár utáni hónapoknak.
A turizmus nem feltétlenül kevesebb nyarat, hanem hosszabb szezont jelent
Az adatok alapján 2026-ban nem a nyári utazások visszaszorulása rajzolódik ki. Az ETC kutatása szerint továbbra is erős a június és szeptember közötti utazási szándék, miközben az európaiak jelentős része több utazást is tervez. Ezzel párhuzamosan a Booking.com kutatása a főszezonon kívüli utazás iránti érdeklődés erősödését mutatja.
A szeptember ezért egyre kevésbé tekinthető egyszerűen az augusztusi szezon lezárásának. Az utazók számára alternatív időpontot jelenthet, amelyben a mediterrán nyaralás, a városlátogatás, a kulturális turizmus, a gasztronómiai programok és a természetjárás egyaránt szerepet kaphat.
A szálláshelyek számára pedig az a kérdés kerülhet előtérbe, hogyan tudják ezt a keresletet megfelelő termékekkel, árképzéssel és kommunikációval megszólítani. A turizmus szezonalitása ettől még nem szűnik meg, de az adatok arra utalnak, hogy a hagyományosan júliusra és augusztusra koncentrálódó kereslet mellett egyre nagyobb figyelmet érdemelnek a vállszezoni hónapok is.
A „második nyár” így nem feltétlenül új turisztikai évszakot jelent, hanem egy átalakuló utazási naptár egyik látható következményét. A szeptemberi utazások növekvő szerepe egyszerre kapcsolódik az időjárási körülményekhez, a zsúfoltság elkerüléséhez, a több utazást tervező európaiakhoz és ahhoz, hogy a turisták egy része tudatosabban választja meg, mikor és hová utazik. Az európai turizmus számára ez egyben azt is jelenti, hogy a nyári szezon határai fokozatosan rugalmasabbá válhatnak.
