A Hilton új kutatása szerint a mesterséges intelligencia térnyerése ellenére a munkavállalók továbbra is az emberi kapcsolatokhoz, a bizalomhoz, a fejlődési lehetőségekhez és a munka értelméhez kötődnek leginkább. A szállodalánc friss jelentése azt állítja, hogy a vendéglátásban bevált vezetői szemlélet nemcsak a turizmusban és a szállodaiparban, hanem más gazdasági ágazatokban is hatékony eszköz lehet a munkavállalók megtartására, a vállalati kultúra erősítésére és a teljesítmény növelésére.
A Hilton új kutatása a munka világának átalakulását vizsgálja
A Hilton közzétette legfrissebb munkahelyi trendjelentésének különkiadását, amely „The Hospitality Mindset: A New Blueprint for Culture and Performance for Any Industry” címmel jelent meg. A kutatás az amerikai munkavállalók körében végzett felmérések eredményeit ötvözi a Hilton vezetőinek gyakorlati tapasztalataival.
A jelentés központi megállapítása szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése ellenére a munkahelyi elégedettséget és elkötelezettséget továbbra is elsősorban emberi tényezők határozzák meg. A munkavállalók számára fontos a biztonság, az elismerés, a rugalmasság, a mentorálás és a közösséghez tartozás érzése.
A szállodaipar tapasztalatai más ágazatok számára is hasznosak lehetnek
A kutatás különleges jelentőségét az adja, hogy a Hilton a világ egyik legnagyobb szállodavállalataként 144 országban és területen működik, több száz különböző munkakört kezelve. A vállalat szerint a vendéglátásban kialakult vezetői szemlélet olyan gyakorlatokat kínál, amelyek más iparágakban is alkalmazhatók.
A szállodaiparban a vendégélmény középpontjában mindig az emberi kapcsolat állt. A Hilton szerint ugyanez a megközelítés egyre fontosabbá válik a munkavállalói élmény kialakításában is.
Az iroda szerepe nem szűnik meg, hanem átalakul
A hibrid munkavégzés elterjedése után sok vállalat továbbra is keresi az optimális egyensúlyt az otthoni és az irodai munka között. A kutatás szerint a munkavállalók többsége nem tekinti feleslegesnek az irodába való visszatérést.
A Morning Consult felmérése alapján a válaszadók 94 százaléka szerint az iroda ma is fontos funkciót tölt be. Az emberek elsősorban a kapcsolatok építésének, az együttműködésnek és a közösség megteremtésének helyszíneként tekintenek rá.
Különösen figyelemre méltó, hogy a Z generációs munkavállalók 96 százaléka is értékesnek tartja a személyes jelenlétet. Ez arra utal, hogy a fiatalabb korosztály sem kizárólag a távoli munkavégzésben látja a jövőt.
A magány egyre nagyobb kihívás a munkahelyeken
A kutatás szerint a pályakezdő munkavállalók közel fele számol be arról, hogy időnként magányosnak érzi magát a munkahelyén. Ez a jelenség nemcsak az egyéni jóllétet érinti, hanem a szervezetek teljesítményére is hatással lehet.
A Hilton szerint a vezetők egyik legfontosabb feladata a kapcsolódási lehetőségek tudatos megteremtése. Az erős közösségi élmény ugyanis növeli az elkötelezettséget és csökkentheti a fluktuációt.
Az AI terjedése bizonytalanságot is okoz
A mesterséges intelligencia az üzleti élet szinte minden területén megjelent, de a kutatás szerint a munkavállalók jelentős része továbbra is bizonytalanságot érez az új technológiák kapcsán.
A válaszadók 52 százaléka aggódik amiatt, hogy az AI hogyan befolyásolhatja a munkáját. Emellett 62 százalék arra számít, hogy a következő három évben jelentősen megváltozik a munkavégzése a mesterséges intelligencia hatására.
A munkavállalók ugyanakkor nem elutasítják az AI-t. A felmérés szerint 55 százalékuk elvárja munkaadójától, hogy biztosítson megfelelő AI-eszközöket, képzéseket és fejlesztési lehetőségeket.
A tudásfejlesztés kulcskérdéssé vált
A Hilton jelentése szerint a sikeres szervezetek nem félelmet, hanem tanulási lehetőséget látnak a mesterséges intelligenciában. Azok a vállalatok lehetnek eredményesek, amelyek támogatják a kísérletezést, a képzéseket és az új készségek elsajátítását.
A jelentés ezt a szemléletet „AI Agency”-nek nevezi, vagyis annak az állapotnak, amikor a munkavállalók magabiztosan és tudatosan használják az új technológiákat.
A vezetők szerepe felértékelődik
A kutatás egyik legerősebb üzenete, hogy a munkavállalók számára a közvetlen vezetővel kialakított kapcsolat meghatározó jelentőségű.
A Morning Consult adatai szerint a válaszadók 92 százaléka úgy véli, hogy a vezetőjével való jó kapcsolat alapvető fontosságú a munkahelyi elégedettség szempontjából.
A dolgozók fele az elismerés és a megbecsülés érzését nevezte meg a munkahelyi lojalitás egyik legfontosabb tényezőjeként.
A rugalmasság továbbra is fontos elvárás
A munkavállalók egyre inkább olyan munkahelyeket keresnek, amelyek figyelembe veszik az egyéni élethelyzeteket és személyes igényeket.
A kutatás szerint a dolgozók 71 százaléka nagyobb valószínűséggel maradna jelenlegi munkahelyén, ha vezetője rugalmasan kezelné személyes szükségleteit. Ez arra utal, hogy a rugalmasság ma már nem csupán juttatás, hanem stratégiai megtartási eszköz.
A mentorálás a munkahelyi elégedettség egyik alappillére
A jelentés külön fejezetet szentel a mentorálás szerepének. A kutatók szerint a hagyományos, hierarchikus tudásátadás helyett egyre inkább a kölcsönös tanulás válik meghatározóvá.
A felmérés alapján a munkavállalók 74 százaléka fontosnak tartja a mentorálási lehetőségeket. A válaszadók 77 százaléka szerint a mentorálás javítja a munkahelyi elégedettséget, míg 75 százalékuk nagyobb valószínűséggel marad olyan szervezetnél, amely támogatja egyéni fejlődését.
A munkának értelmet kell adni
A Hilton kutatása szerint a munkavállalók jelentős része olyan feladatokat keres, amelyek túlmutatnak a napi teendőkön.
A válaszadók 88 százaléka szerint a munka célja és értelme befolyásolja karrierrel kapcsolatos döntéseit. Emellett 85 százalék úgy véli, hogy fontos olyan munkát végezni, amely pozitív hatást gyakorol a környezetére vagy a társadalomra.
A kutatás rámutat arra is, hogy a célérzet önmagában nem elegendő. A legerősebb hatást akkor fejti ki, ha bizalommal, önállósággal és közösségi élménnyel párosul.
A vendéglátás szemlélete mint vezetői modell
A Hilton vezetői szerint a sikeres vezetők egyre inkább „házigazdaként” működnek. Ez a megközelítés a jelenlétre, a figyelemre és a kapcsolatok építésére helyezi a hangsúlyt.
A jelentés ezt a modellt „Chief Host Officer” szemléletként írja le. Lényege, hogy a vezető nem csupán irányít, hanem olyan környezetet teremt, ahol az emberek fejlődhetnek, együttműködhetnek és eredményesen dolgozhatnak.
Gyakorlati megoldásokat is javasol a Hilton
A kutatás nemcsak trendeket azonosít, hanem konkrét vezetői gyakorlatokat is bemutat. Ezek között szerepelnek a különböző szakterületeket összekapcsoló projektcsapatok, a rendszeres közösségi találkozók, a munkaterületeken történő aktív vezetői jelenlét, valamint az AI-képzések és tudásmegosztó fórumok.
A Hilton emellett a munkavállalói elismerés tudatos rendszerének kialakítását is fontosnak tartja, mivel ez erősítheti a szervezeti kultúrát és a munkatársak kötődését.
A turizmus és a szállodaipar tapasztalatai versenyelőnyt jelenthetnek
A jelentés egyik legfontosabb következtetése, hogy a vállalatok nem csupán technológiai beruházásokkal javíthatják teljesítményüket. Az emberi kapcsolatokba, a vezetői készségek fejlesztésébe és a munkavállalói élménybe történő befektetés ugyanolyan fontos lehet.
A Hilton szerint a jövő sikeres munkahelyei azok lesznek, amelyek képesek ötvözni a technológiai fejlődést az emberközpontú vállalati kultúrával. A vendéglátásban évtizedek alatt kialakult szemlélet ezért egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válhat más gazdasági ágazatok számára is.
