Hosszú évek várakozása után közel 400 résztvevővel ismét megrendezésre került a turizmus napja a Parlamentben, ezúttal Turizmus és Egészségipari Konzultáció címmel. Különös büszkeséggel töltheti el a szakmát, hogy az új kormány megalakulása után az ágazati konzultációk sorában elsőként a turizmus kapott lehetőséget.
Ugyancsak jól eső érzés volt, hogy az egykori szállodás szakember, aki 17 évet töltött a budapesti Astoria Szálló igazgatóhelyettesi beosztásában, ő nyitotta meg a konzultációt, az egykori szállodást, úgy hívják Schmitt Pál és rövidesen ő lesz a Magyar Köztársaság elnöke.
Megnyitójában elmondta, hogy nincs abban elfogultság, mikor azt mondja, hogy ma a magyar gazdaság egyik kitörési pontja a turizmus lehet és felhívta a figyelmet arra, ami egykoron szakmai jelszava volt „a ki nem adott szoba már soha többet nem kiadható”.
Elsőként Matolcsy György az ágazatért felelős miniszter szólalt fel, aki többször kiemelte, hogy a jövő a mennyiségi turizmusról áttevődik a minőségi turizmusra, hogy nem a létesítmény szám az elsődleges, hanem a szolgáltatás színvonalának emelése. Mindezt számokkal is alátámasztotta, hogy az évi 30 millió turistához viszonyítva a nemzetgazdasági szerepet alapul véve a világ 181 országa közül Magyarország a 136. helyen áll, a 27 uniós országból a 25. hellyel „büszkélkedhetünk”. Pedig minden adottságunk megvan a bevételek növelésére, de ami talán még fontosabb, hogy a tervek szerint 10 éven belül a jelenlegi 350 ezer munkavállaló helyett 700 ezren fognak dolgozni a turizmus-vendéglátás szakterületen. Külön kiemelte az egészség-, és lovas turizmus fontosságát.
Bejelentette, hogy elindul a II. Széchenyi terv, reményei szerint megalkotják a turizmus törvényt és a kormányzat mindent megtesz a bürokrácia visszaszorítására, szeretné növelni az adókedvezményeket.
Dr. Horváth Endre helyettes államtitkár – akihez a turizmus közvetlen irányítása tartozik – a fejlesztéshez szükséges alapos elemzésről beszélt, az egyedi bemutatásának lehetőségeiről, az egyéb szektorok turizmusba való bevonásának szükségességéről. Át kell gondolni és aktualizálni a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát és ehhez kérik a szakmai szervezetek javaslatait is.
Nagy várakozás előzte meg Horváth Gergelynek a Magyar Turizmus Zrt. közelmúltban kinevezett új vezérigazgatójának felszólalását, aki egy új szemléletet szeretne meghonosítani a nonprofit szervezet működésében – és ez nem ellentmondás – nevezetesen profit teremtés az akció konkrét eredményeinek mérését, a turizmus marketing kiemelt hangsúlyozását, a szakmával történő még szorosabb elméleti és anyagi együttműködést. Konkrét bejelentés volt, hogy már ez év telére a Budapest Winter Invitation-hoz való hozzájárulásukat 50 millió forintról 100 millió forintra emelik. Konkrét tárgyalásokat kezdenek ezekben a napokban a Ryanair légitársasággal, hogy felújítsák magyarországi repüléseiket. Tervezik a Welcome to Hungaria beutaztató workshop újraindítását. Erősítik a kongresszusi Iroda működését, szeretnék, ha egyre több Konferencia és Sport nagykövetet nevezhetnének ki.
A 31 éves vezérigazgató elképzelései között szerepel a regionális igazgatóságok és a külképviseletek munkájának újragondolása – újraszervezése.
Mindezek eredményes végrehajtását az új tulajdonos a Magyar Fejlesztési Bank elvárja az új vezetőségtől.
Nagyon lényeges szempont, hogy az MT Zrt. kihasználja a jövő év elejei EU elnökségben rejlő turisztikai lehetőségeket is.
Budai Zoltán volt államtitkár a kulturális turizmus fontosságát emelte ki, Ruszinkó Ádám a gyógy-turizmus sokszínűségéről beszélt, amelyben a fürdő terápia mellett beletartozik az ivóvízkúra az erre épülő kozmetikum, a gyógynövénytermesztés, de még az egészségügyi szakoktatás is.
A határon túl átnyúló egyre nagyobb szerepet jelentő senior turizmus szintén az iparág egyik új útja lehet, hiszen egyre több nyugdíjas utazik, de egyre több időskorú szorul tartósabb gondozásra is. Életkorukból adódóan mindez gyógyvíz terápiára is épülhet.
Kedvező áraink miatt Magyarország az EU nyugdíjasainak senior residence-vé válhat, és ezt szolgálja az Európai Uniós irányzat is amely egyre inkább liberalizálná az időskorúaknak nyújtandó szolgáltatásokat.
Ez is lehet a jövő évi magyarországi EU-s elnökség egyik fő programja.
Az eddig sikeres fogászati turizmus lassan veszélybe kerül, emelte ki Dr. Bátorfi Béla, mert a környező országok fogászatai egyre nagyobb konkurenciát jelentenek. A magyarországi fogászati turizmusra jellemző számok: évente közel 70 ezer „beteg” 80 milliárd forint bevételt jelent Magyarország számára, mindezt az országban 250 – 280 fogászat biztosítja.
A sikerek megtartásához a bevételek növeléséhez egyre inkább szükség lenne állami marketing feladatra, mert most mindezt a fogászok önmaguk végzik, közben a rendelők felszerelésére, korszerűsítésére évi 600-800 millió forintot költenek.
A közlekedés lehet az idegenforgalom mostoha gyermeke mondta Palkó Lajos légügyi szakértő, aki kiemelte, hogy a már működő magyar repülőterek forgalmának növelése a jelenlegi állapotában is megduplázható. A repülőtér az csak egy „szükséges rossz” termék a forgalomnövelés a cél.
Az idegenforgalmi vonzerőnk szerves része a magyar gasztronómia, ezért Prohászka Béla a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke fontosnak tartja a csárdák megújítását, a jellegzetes magyar vendéglátóhelyek építését. Elodázhatatlan a magyar gasztronómia megújítása, de kár lenne tagadni, a magyar gulyás még mindig meglévő vonzerejét.
A felsőházi ülésteremből kifelé jövet egyöntetű volt a résztvevők véleménye, hogy jó lenne, ha a következő parlamenti napra nem kellene ennyi évet várni.
