Sírt és emlékezett a hegedű

0
17

Sírt és emlékezett a hegedűHetedszer rendezték meg Rigó  Jancsi, világhírűvé vált cigányprímás szülőfalujában a róla elnevezett fesztivált. A manapság ritka zenei élményt az cigányzenészek hozták, s a rigójancsi süteményt is megkóstolhatták a vendégek. Valaha minden faluban muzsikált egy-két cigányzenész banda, a magyar népi kultúra része volt a cigányzene. Rigó Jancsi különösen virtuóz hegedűsként írta be magát a magyar zenetörténetbe, ám az emberek emlékezet még két másik miatt őrzi a pákozdi putrisoron született, majd fejedelmi udvarokat és társaságokat szórakoztató és azok által elismert zenész.

{module 221}

A különös kisugárzású  ás őstehetség Rigó Jancsi zenéjével és személyiségével elvarázsolta a hölgyeket, s egyiküket, a belga Chimay herceg amerikai származású feleségét, Clara Wardot el is szerette férjétől. A pár szerelmi története nyomán nevezett el egy pesti cukrász süteményt is Rigó Jancsiról, amelyet igazi, eredeti ízében sajnos ma szinte sehol nem lehet már kapni. Mindezt a szervező Kissné Vörösmarty Mária mesélte el a rekkenő hőségben az árnyas udvaron megjelent közönségnek, ahol a cigányzenekar hangszerei várták, hogy megszólaltassák őket a kitűnő zenészek – bőgővel, cimbalommal, klarinéttal. Rigójancsi süteményt hozott a fehérvári Farkas Bede Noémi cukrász és fivére, nekik az édesanyjuk volt az első, aki Pákozdon ilyenkor a zenészről elnevezett édességet kínálta. Az édesanya elhunyt, lánya folytatja a szakmát, Tamás fia segíti testvérét. A tejszínhabos jószág készítését alig vállalják ma már, növényi alapanyag helyettesíti a jó tehéntejszínből vert habcsodát.

A gépzene lassan megfojtja e sajátosan magyaros műfajt, a cigányzenét, pedig az igényes zenedarabok és a dinasztiák alatt kinevelődött muzsikusok valódi hungarikumként képezik kultúránk részét! A pákozdi Rigó Jancsi Fesztiválon mindig élő cigányzene szól, amelynek hangulata magával ragadja az e műfajban kevésbé jártas hallgatóságot! Jeles muzsikusok, neves vendégprímások jöttek el most is a hívó szóra Csicsó Németh József zenekarvezető mellé: Oláh Károly, Látó Imre, Nyári László.

Vörösmarty Mária röviden összefoglalta a közismert szerelmi történetet Rigó Jancsiról, akinek azonban idősebb koráról és haláláról már kevesebbet szól a fáma. Az 1858-ban született fiú már kiskamaszként muzsikált a székesfehérvári Magyar Királyban, később bejárta Európát, majd az Egyesült Államokban kötött ki. Rengeteg pénzt vert el, keresményét elszórta, felesége továbbállt, s ő Amerikában hunyt el 1927-ben. A manhatteni Kensico temető művészparcellájában nyugszik, mondta el Vörösmarty Mária, aki évek óta kutatja a Rigó Jancsi életmű dokumentumait. A szintén helybéli születésű művelődési ház vezetőnője személyes emlékét is megosztotta velünk. Pákozdon még a 60-as években is ismert volt Babai bácsi, a cigányzenész, aki maga is könnyezett egy-egy megható darab előadása közben. A kis Mária kérdezte meg egyszer tőle: „Miért tetszik sírni?” Mire az öreg muzsikus így felelt: „Nem én sírok, kis szógám, hanem a hegedű…”

A Rigó Jancsi Fesztivált hetedik éve szervezi Kissné Vörösmarty Mária, idén az ajándék borospalackra is „frakkot” varrtak az egykoron mindig elegáns ruhában zenélő világhíres cigányprímás tiszteletére.

{module 221}