Máltán évi 300 napon keresztül süt a nap, és közel 40 különféle merülőhely és ebből több mint 10 roncsmerülőhely várja a búvárokat. Máltán a máltai mellett az angol is hivatalos nyelv, és több mint 20 kiváló angol nyelviskola várja az anyanyelvi környezetben tanulni vágyókat. A máltai lovagok ma is léteznek és elődjeik a johannita lovagok 268 évig birtokolták a szigetet.
Ezekről az érdekességekről és az izgalmas részletekről is hallani lehtett a máltai hétvége izgalmas előadásain és sajtótájékoztatóján, melyet a Máltai Idegenforgalmi Hivatal tartott a Tropicariumban.
Ezen a rendezvényen lehetett megtekinteni Vas Gergely máltai fotókiállítását a Tropicarium különtermében.
Az eseményt SugárAndrás, a Máltai Köztársaság tiszeletbeli konzulja nyitotta meg november 29.-én.
2700 éves föníciai hajóroncsot fedeztek fel a máltai partoknál
Néhány hete egy rendkívül érdekes ókori hajóroncsot fedeztek fel máltai felsővizeken. A leleteket a GROPLAN projekt keretében a Máltai Egyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszék – szoros együttműködésben a Máltai Örökségvédelmi Felügyelőséggel – a Francia Nemzeti Kutatási Központ és az Aix-Marseille Egyetem munkatársai tanulmányozták, A felfedezett lelet a föníciai korból (Kr. e. 700) származik, és vélhetően az egyik legrégebbi hajómaradvány a Földközi-tenger középső térségében.
Málta és Gozo természetes kikötőinek elhelyezkedése kedvezett a föníciaiak nyugat-mediterrán kereskedelmi ambícióinak; kellően távol estek a görög versenytársak dél-szicíliai előőrseitől. A föníciaiak kialakítottak egy kelet-nyugat irányú navigációs útvonalat a Földközi-tengeren. A föníciai Türosz (ma Libanonban található) városában élő tengerész-kereskedők már a Krisztus előtti VIII. században megvethették lábukat a Máltai-szigeteken. A jövevények minden bizonnyal jól megfértek a helyiekkel, és az írás bevezetése mellett kultúrájukat is terjesztették a történelem előtti népek körében.
A föníciaiak ott-tartózkodásának, valamint az élénk kereskedelmi tevékenységnek köszönhető fokozottabb jólét egyik tartós eredménye, hogy a két sziget egy-egy késő bronzkori települése a szigetek elsődleges társadalmi, vallási, politikai és gazdasági központjává vált; a fő szigeten a központi elhelyezkedésű Mdina/Rabat, a testvérszigeten pedig Castello/Rabat. Míg Mdina/Rabat pozíciója a Szent János Máltai Lovagrend 1530. évi érkezését követően jelentősen gyengült, gozói párja megőrizte státuszát.
A Kr. e. VI. századra a föníciai anyaország megadta magát Perzsiának, miközben a virágzó Karthágó (a mai Tunézia területén) dinamikusan növekedett. Ennek következtében a legtöbb nyugat-mediterrán kolónia, köztük a Máltai-szigetek is, Karthágó fennhatósága alatt egyesült.
A föníciai-karthágói időszak alatt számos vallási helyszínt alapítottak Máltán és testvérszigetén. Gozo legalább négy templommal büszkélkedhetett, s a Marsaxlokk határában található Tas-Silġ területe nemzetközi hírnévnek örvendett. Már ekkor megszülettek a szigetek korábbi nevei, Melite és Gaulos, amelyekből aztán a fonetikai változások következtében Málta és Gozo lett.
A nemrégiben felfedezett víz alatti leleteket a búvárok ugyan még nem vehetik „birtokukba”, de azért érdemes a szigetekre sportolási céllal akár most ellátogatni, hisz az Air Malta az őszi-téli időszakra kedvezményesen vállalja a sportfelszerelések szállítását.
