A Békés vármegyei Mezőhegyesen a tervek szerint százmillió forintos turisztikai fejlesztés kezdődik, melynek célja a 18. századi hangulat visszaidézése és a város épített örökségének bemutatása. Az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretéből nyert forrásokból valósítja meg a projektet, melynek révén Mezőhegyes méneséről híres dél-békési város teljes egészét megismerhetővé kívánja tenni.
A városvezetés tervei szerint a Bazár épületét 2023 végéig felújítják, ahol egy 30 négyzetméteres turisztikai kiállítóteret is létre hoznak. Emellett a Petőfi sétányt rózsalugasos szabadtéri kiállítótérré alakítják át, ahol szemléltető és bemutató táblákon turisztikai információkat tesznek közzé. A megújult sétány összeköti a műemlék vasútállomást és a történelmi Centrál Éttermet.
Az örökségvédelmi létesítmények felújításával a városban folyamatosan megújuló műemléki épületek állagmegóvása tovább folytatódik. Ez a fejlesztés a város gazdag történelmének és kulturális örökségének bemutatását szolgálja.
Mezőhegyes, mely hazánk délkeleti részén terül el. A középkorban a török háború teljesen elpusztította. A város később újjászületett, és a Habsburg-birodalom lóállományának helyreállításában játszott kiemelkedő szerepet. A mezőhegyesi ménes megalapítása 1784-ben kezdődött és máig fontos tenyészbázist biztosít, mint a híres lófajtája, a nóniusz.
A városnak számos látnivalója van, mint például a Centrál Étterem, a Zabsilótornyok, a Postakocsi Állomás, a Diadalív, a Kocsimúzeum, a Fedeles lovarda, valamint a Békás-tó. Ezek mind hozzájárulnak a város turisztikai vonzerejéhez és a látogatók élményéhez. A fejlesztés azt ígéri, hogy Mezőhegyes gazdag történelmét modern és vonzó formában mutatja be, ösztönözve a turistákat a város felfedezésére és a régió gazdag kulturális és történelmi örökségének megértésére.
A fotón Gluzek Gyula elevátor-magtára, 1912-ben – forrás: Fortepan, Magyar Földrajzi Múzeum Diagyűjtemény
A Gluzek Gyula által tervezett elevátor-magtár egy eklektikus hatemeletes épület, amely a maga korában világszabadalomnak számított. Gluzek Gyula maga tervezte meg ezt az egyedülálló létesítményt, mely gépi szállító-, emelő- és rostálóberendezésekkel volt felszerelve, és ezzel új mércét állított fel a világon. Az épület fából készült csövei olyan elrendezésben voltak, hogy lehetővé tették a kukorica osztályozását. A magtár, a mellette elhelyezkedő vasúttal együtt, egyszerre háromszáz vagonnyi kukoricát tudott fogadni, így kiemelkedő hatékonysággal szolgálta a mezőgazdasági termények tárolását és kezelését.
