Az Európai Bizottság hétfÅ‘i döntésével a „Nagykunsági szilvapálinka” védett elnevezés lett az Európai Unióban – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel.
A „Nagykunsági szilvapálinka” előállÃtása Jász-Nagykun-Szolnok megyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedÅ‘ területérÅ‘l származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedÅ‘ feldolgozó szeszfÅ‘zdékben történhet. A Nagykunságban történelmi tradÃciói vannak mind a szilva termelésének, felhasználásának, mind kereskedelmének. A termÅ‘területen a legnépszerűbb fajták a Besztercei és a Vörös szilva. A Nagykunságra jellemzÅ‘ klimatikus adottságok, a napsütéses órák magas száma különösen Ãzgazdag, aromás, magas cukortartalmú szilvatermést eredményez. A Nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban Vörös szilvából illetve Besztercei szilvából készül. A szilva magas cukortartalmának köszönhetÅ‘en a belÅ‘le fÅ‘zött pálinka Ãzét a marcipános és lekváros Ãzjegyek jellemzik. A „Nagykunsági szilvapálinka” nemzetközi viszonylatban is elismert termék, az exportértékesÃtés területe széles, Romániától Kanadáig terjed – ismerteti a minisztérium közleménye.
A „Nagykunsági szilvapálinka” a korábban már bejegyzett elnevezések után – Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka és Vasi vadkörte pálinka – a tizedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott.
A földrajzi árujelzÅ‘k használata olyan eszköz az előállÃtók kezében, amely komoly gazdasági elÅ‘nyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 15 százalékát a földrajzi árujelzÅ‘s termékek teszik ki, amelyek értékesÃtési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkezÅ‘ cikkeké – olvasható a közleményben.
MTI
