A bálnahús 2005 óta egyre nagyobb teret nyer a japán iskolai étkeztetésben – derül ki a Kyodo News japán hírügynökség napokban közzétett felméréséből. A bővülés hátterében az állhat, hogy a fogyasztást ösztönző program keretében a menzák olcsón tudják beszerezni a bálnahúst, ráadásul egyes bálnavadászattal foglalkozó települések is próbálják átadni a gyerekeknek ezt a hagyományos étkezési kultúrát.
Japánban mintegy 29 600 állami általános és – a magyar hetedik, nyolcadik és kilencedik osztálynak megfelelő – középiskola biztosít ebédet diákjainak. Ezek közül 5355 intézmény – az összes iskola 18 százaléka – válaszolta azt, hogy a 2010 márciusáig tartó egy évben legalább egyszer szerepelt bálnahús az ebédmenüben – derül ki az idén június és augusztus között végzett felmérésből.
A japán cetkutató intézet, amely többek között a kutatási célú állami bálnavadászatért is felelős, az önkormányzatoknak a piaci ár egyharmadáért biztosítja a bálnahúst, amennyiben iskolai étkeztetésre szánják. A kormány növelni szeretné a bálnahús fogyasztását, mivel a kutatási célú vadászatból származó húskészletek már 4 ezer tonnára rúgnak.
A japán bálnavadászat csúcsán, 1962-ben az éves húskínálat elérte a 220 ezer tonnát. A kereskedelmi célú bálnavadászat 1980-as években bevezetett nemzetközi tilalma következtében a kínálat az 1990-es évekre mintegy 1000 tonnára csökkent. Ekkoriban tűnt el a bálnahús az iskolai menzák menüjéből is.
A szigetország 2005-ben 750-ről 1200 tonnára növelte az évi – kutatási célú – bálnavadászat mennyiségét arra hivatkozva, hogy a vadászott fajok populációi növekedésnek indultak. Ennek következtében a kínálat 2006-ra elérte az 5487 tonnát, az árak pedig a csúcshoz képest a felükre estek.
Ennek ellenére a fogyasztás alig növekedett. Ezt orvosolandó a cetkutató intézet és a halászati hivatal diszkontáron kezdte kínálni a bálnahúst az oktatási és egészségügyi intézményeknek.
Japán 1987-ben hagyott fel a kereskedelmi célú bálnavadászattal, ettől kezdve csak kutatási céllal ejtik el a tengeri emlősöket, amelyek húsát „melléktermékként” árusítják a piacon.
Egyes bálnavadászat-ellenes országok és szervezetek éles kritikával illetik Japánt, mivel nézetük szerint a szigetország a tudományos kutatás örve alatt valójában továbbra is kereskedelmi vadászatot folytat.
„Nyilvánvaló, hogy Japán annak ellenére folytatja a bálnavadászatot, hogy csekély a kereslet” – mondta Hosikava Dzsun, a japán Greenpeace igazgatója. Hosikava szerint a kormány azért vette célba az iskolákat, mert az emberek a boltokban már egyáltalán nem vesznek bálnahúst.
A bálnavadász hagyományaikról ismert Vakajama és Nagaszaki tartományok álláspontja szerint azért szolgálnak fel bálnahúst a helyi iskolákban, hogy a gyerekek tanulhassanak a hagyományos konyhakultúráról. Akimicsi Tomoja, az Emberiség és Természet Kutatóintézet igazgatóhelyettese szerint a bálnahús menzai fogyasztása lehetőséget teremt a diákoknak arra, hogy tanuljanak a bálnavadászat hátteréről és az azzal kapcsolatos problémákról.
