Nem igazán kedvez a magyar piac a nagyot álmodó nemzetközi gyorsétteremláncoknak. A nyugati piacokon indult sikertörténetek ugyanis itthon bizony nem mindig végződnek szépen. A rendszerváltás óta megjelent nagy nemzetközi húzónevek többsége mára becsődölt, ki kisebb, ki nagyobb veszteséggel.
Akik maradtak, vagy alkalmazkodtak a hazai viszonyok kÃvánalmaihoz, vagy presztÃzsokokból viszik tovább itteni egységüket. Piaci szereplÅ‘k szerint az elbukóknak – Wendy’s, Dunkin’ Donuts, Dairy Queen vagy a belga-francia Quick – több közös vonásuk volt. A cégek komoly hálózatfejlesztési szándékkal érkeztek meg – a nevéhez hÃven villámgyorsan becsÅ‘dölt Quick negyvenegységes hálózat kiépÃtését tűzte ki célul – ugyanakkor az anyacégek sok esetben gyakorlatilag távvezérléssel próbálták az itteni leányvállalatokat üzemeltetni és a külföldi üzleti modellt minden változtatás nélkül eladni Magyarországon.
A nyugatihoz képest eltérÅ‘ Ãzlésvilág mellett az itteni pálya buktatói közé tartozik, hogy nálunk európai szintűek a bérleti dÃjak, mÃg az üzleteken elérhetÅ‘ nyereség már sokkal kisebb. Ráadásul megfelelÅ‘ helyet találni sem könnyű. Szakmai körök szerint például azzal magyarázható az elhúzódó Starbucks-nyitány – a sajtó már 2007-ben megszellÅ‘ztette az AmRest nyitási szándékát –, hogy a cég nem tudott megfelelÅ‘ áron üzlethelyiséget találni magának a fÅ‘városban. Éppen a lanyha forgalom és a magas bérleti dÃjak diabolikus együttállásán vérzett el a tavaly kivonult ausztrál illetÅ‘ségű, prémium kategóriás Gloria Jean’s kávézó. Igaz, az itteni gyengébb forgalom oka abban is keresendÅ‘, hogy a „papÃrpoharas” kávézók árainak cirka másfél-kétszeresét lÅ‘tték be, ami intÅ‘ példa lehet a szintén nem a legolcsóbbként ismert Starbucks számára is. A bebukások esetében arról sem nagyon lehet megfeledkezni, hogy a cégek nyugati menedzsmentje egyszerűen nem számolt az itteni piacgazdaság vadhajtásaival.
Az ezredforduló után már a nagy nevek is inkább kisebb befektetésekkel indultak, nemritkán franchise hálózatként próbálnak megjelenni. Ilyen formában indult a mára egy tucat éttermet számláló Subway, illetve a rövidesen megnyÃló Váci utcai egységével együtt két üzlettel rendelkezÅ‘, halételeket kÃnáló Nordsee. Az ezredforduló után az itteni kávézópiac megerÅ‘södésén vérszemet kapott nemzetközi kávézók is már többnyire kicsibÅ‘l indultak, és azóta is néhány egységgel üzemelnek. A „nagy” kivételnek számÃtó McDonald’s megfigyelÅ‘k szerint azzal tudta megvetni a lábát, hogy éttermei jó részét franchise szisztémában üzemelteti, és megfigyelÅ‘k szerint kezdettÅ‘l fogva törekedett arra: működését az itten piaci viszonyokhoz igazÃtsa.
A kérdés azonban immár az számukra, hogy hová tudnak továbbfejlÅ‘dni ezek a hálózatok. A viszonylag magas bérleti dÃjak mellett piaci szereplÅ‘k panaszaiban állandó refrénként tér vissza, hogy nálunk roppant hosszú engedélyezési procedúrának néz elébe az üzletet nyitó vállalkozó. A magyar piac másik komoly problémája – amit piackutatások is mutatnak –, hogy a környezÅ‘ országokhoz képest a hazai fogyasztók sokkal kevésbé járnak közösségi helyekre, Ãgy kávézókba, éttermekbe. Pontosan emiatt vélik úgy piaci elemzÅ‘k, hogy a nagy láncok itteni megjelenése jobbára arról szól, hogy a céges térképen ebbe az üres foltba is beleszúrhassák a zászlójukat. Bár már hosszú idÅ‘ eltelt a 1990-es évek eleje óta, azonban az itteni piaci fegyelem még mindig nem az igazi. JellemzÅ‘ lehet a FÅ‘zelékfaló franchise tulajdonosának év eleji kifakadása, miszerint az itteni partnerek csak addig partnerek, amÃg a hálózat elÅ‘nyeit látják, ám amikor már a franchise után járó jogdÃjakat kell kifizetni, akkor már nem. A korábban magyar sikertörténetként jellemzett cég tulajdonosa ezzel is indokolta, hogy a továbbiakban már csak saját üzemeltetésű FÅ‘zelékfalókat kÃván nyitni.
Pletykák szerint egyik-másik kivonulás közvetlen oka az volt, hogy némelyik magyar alvállalkozó alaposan „bevitte az erdÅ‘be” a külföldi menedzsmentet, de a külföldi cégvezetésnek az sem feltétlenül imponált, hogy a kilencvenes években – szintén piaci hÃresztelések – több fÅ‘városi helyen is vaskos védelmi pénzeket kellett leszurkolniuk a zökkenÅ‘mentes üzletmenet érdekében.
/Népszabadság/
