Van, aki kényszerből nyitotta, mert nem volt rá jobb ötlete, miből éljen meg. Van, aki több mindennel próbálkozott, mire kikötött az éjszakázó bulizók etetésénél. Az alacsony ár és a divatos kínálat nem garancia a sikerre, szívatják őket a bérbe adók és sokszor kiszúrnak egymással is, mert egymás elől szívják el a vendégeket. Miért nyílik egyre több sufnibüfé?
„Ma nyitottunk, és bízunk benne, hogy rákapnak a kolbászra a vendégek. Ez legalább más” – mondta a kedden nyílt Akácfa utca Pig 37 Grill névre keresztelt büfé tulajdonosa, György Gábor, aki a barátjával nyitotta meg a kolbászféléket kínáló büfét.
A kolbászok méretei szerények, 4-6 embernél már telt ház van a pultnál, igaz, van egy galériája. György Gábor és barátja hobbiból dj-ként dolgoznak éjszakai szórakozóhelyeken, és mivel elveszítették rendes, nappali munkájukat, belevágtak az új vállalkozásba. A zenélésen kívül egyiküknek sincs komolyabb vendéglátóipari tapasztalata, abban bíznak, hogy a kolbásszal újat sikerül hozni a gyrosoktól és pizzaszeletektől hemzsegő kínálatba. „Volt saját tőkénk, bízunk benne, hogy az év végére esetleg megtérül a befektetés” – mondta.
Nem az ő kolbászsütőjük az egyetlen ilyen minibüfé, az elmúlt években egyre több nyílik Budapesten, megtörve a hamburgeresek, a török és a kínai büfék korábbi egyeduralmát és egyre unalmasabbá váló felhozatalát. Budapest egyik bulinegyedét, a Király utca, Dob utca, Wesselényi utca, Kazinczy utca környékét jártuk be, hogy megtudjuk, miért vág bele valaki a válság kellős közepén egy ilyen vállalkozásba.
A Dob utcában lakó Magda Eszter azt mondta, a társasháza aljában egy szilvásgombócost akart nyitni egy vállalkozó, de egyelőre várat magára a nyitás, mert a ház ebbe nem ment bele.
„Kényszerből indultunk tavaly novemberben, a testvéremmel csináljuk, meglátjuk, meddig bírjuk. Nagyon magas a bérleti díj, és kevés a vendég” – mondta a Wesselényi utcában egy szintén pici üzlethelyiségben pizzaszeleteket áruló férfi. „200 forint egy szelet, de sokaknak még ez is sok” – utalt arra, hogy nincs elég pénzük a környéken élő, dolgozó, szórakozó embereknek.
Akad viszont, akinek bejött a pizzaszeletes büfé. A Király utcában, a templomnál, egy nagyon szűk helyen mérik a pizzaszeleteket szintén 200 forintért, itt majdnem mindig sor van. A helyet a szomszéd utcában lévő sütödéből látják el. A büfé sikeres, sokszor vesznek fel új munkaerőt, hetekkel ezelőtt eladót kerestek, most egy pizzahordó fiút szeretnének leigazolni, de hogy mi a titkuk, azt sajnos nem tudtuk meg a tulajdonostól, a sütödében nem adták meg a számát.
Nem kényszerből, hanem a helyzet kihasználása érdekében vágott bele a büfézésbe társával Elsik József, a Kazinczy utcai mexikói büfé El Rapido tulajdonosa. Két éve nyitotta a helyet, amikor sétálóutcává alakították a Kazinczyt. „Már korábban is az enyém volt a helyiség, régiségkereskedést működtettem benne. A szórakozóhelyek miatt feléledt az utca, ezért egy büfé kialakítását vettük a fejünkbe. Olyan ételt akartunk kínálni, ami meleg, egy kézben elfér” – fogalmazott. „Ugyanakkor nem akartunk pizzaszeletet, gyrost vagy hamburgert árulni. Ebből egyre több van és volt. Ha Magyarországon valaki kitalál valamit, ami egy helyen sikeres, akkor utána gombamód szaporodnak azok, akik ugyanazt kínálják” – tette hozzá.
A mexikói kaja Elsik József társának volt az ötlete, úgy fest, bevált. Válság ide, vagy oda, növekszik a forgalom, és a tulajdonos tudni is véli, miért. „Szerintem, aki szórakozni jön, az adott estén nem feltétlenül akar spórolni, inkább más kiadásait fogja vissza. Nem mindenki ilyen, de sokan lehetnek.” A környék azonban nem feltétlenül aranybánya. Elsik József is emlékszik egy közeli lángososra, „jó helyen volt, nem volt drága, mégis bezárt”.
Szerinte ebben szerepet játszhat, egy, a vendégek számára láthatatlan, de fontos faktor, amely alapvetően befolyásolja az árakat – mégpedig a bérleti díj problémája. Nem egy olyan helyről tud, amelyik azért zárt be vagy azért működik nehezen, mert az ingatlantulajdonos látta, hogy sikeres az adott hely, és rögtön sokkal többet kért, már-már irreális összeget. Technikailag ezt általában úgy intézik, hogy az eredeti bérleti szerződésben szereplő kiadó céget a tulajdonos megszünteti, és létrehoz egy újat, amelyik drágábban adja ki a helyet.
Lukács Jenő, a Dob utcai Lokál romkocsma üzeletvezetője örül annak, hogy egyre több kisebb-nagyobb hely nyílik a környéken. Szerinte ezek erősítik egymást, és növelik a környék vonzerejét. Ráadásul neki nem is fáj a konkurencia: „Ők gyrost, pizzaszeletet, mi meg grillételeket kínálunk. Aki ezt szereti, az itt eszik, ebből még nincs rengeteg” – fogalmazott. Az a tapasztalatuk, hogy a Nagymező utca és a Liszt Ferenc tér környékén kialakult vigalmi negyed mellett kezd beérni a Kazinczy utca környéke, talán mert ez még valamivel olcsóbb.
Van olyan az elmúlt egy évben nyílt – a többi büfénél nagyobb – hely is, amely nem kér a rumliból, nem hajt rá az éjszakai vendégek pénztárcájára, ennek ellenére sikeres. Chován Dóra, a Madách Imre út – Rumbach Sebestyén utca sarkán lévő Random Point kávézó üzletvezetője azt mondta, régóta szerettek volna nyitni egy ilyen üzletet, amely a szintén általuk működtetett fodrászat mellett van. Elsősorban a környékbeli irodaházak dolgozóinak kínálnak hideg szendvicseket és kávét, és úgy is megélnek, hogy éjszaka és hétvégén sincsenek nyitva.
Egy név nélkül nyilatkozó üzletvezető, aki több szórakozóhelyet is vezet, a mexikóis Elsik Józsefhez hasonlóan nem lát fantáziát a kisebb büfékben és a szaporodó pizzaszeletesekben. Azt mondja, ugyanaz játszódik le, mint ami rendszeresen a magyar piacon. „Volt, amikor a videotékák mentek, a biliárdszalonok, most a pizzaszeletes meg a sufnibüfé. Egy-két hely kitalálta, a többiek mennek utána, amíg egyszer csak annyi lesz, hogy tönkreteszik egymást. Pár hónap alatt akarnak meggazdagodni, de ez nem mindenkinek fog sikerülni” – sorolta. Véleménye szerint a siker titka, hogy hosszabb távra kell tervezni, de ezt kevesen csinálják. És persze nem mindegy, hogy mi van az étlapon: „egy jól összeválogatott étlappal is lehet eredményt elérni, és ehhez nem feltétlenül kell drágának lenni”.
/Csernátony Csaba/