hogy szó szerint az ág is húzza a szakmát, hiszen a vulkáni hamufelhő után májusi hétvégéket tesz tönkre a vihar, a letörött ágak, az elöntött országutak, a zord hőmérsékletek – túl az ország gondjain -, igen, húzzák a szakmát, – milliárdokban kifejezve.
Lehet, hogy nem elegáns, nem szolidáris, amit most mondok, de a ledőlt házakat, az átszakadt gátakat, ha nehezen is, de újjá lehet építeni, de a ki nem adott szobák bevételét már nem lehet pótolni.
S itt összefonódik az ország és a szakma problémája, mert tudjuk, hogy a nemzetgazdaság jelentős eredményt növelő ágazata az idegenforgalom, amely nem kevés pénzzel járul hozzá a közöshöz, amelyből támogatni lehet a természet sújtotta területeket.
Ha ehhez még hozzá vesszük az étkezési jegyekből, üdülési csekkekből elmaradó bevételeket akkor akár azt is mondhatnánk, hogy a szakma is katasztrófa sújtotta terület.
Ekkor még nem beszéltem az át nem gondolt alkalmi munkavállalási szerződések új rendjéről, a vállalkozásokat sújtó cégautó adóról és sorolhatnám tovább…
Látszólag messzire kanyarodtam az árvíztől, de vészhelyzet van a szó valós és átvitt értelmében.
Murányi Péter
