Csillagok és szállodák

Ha egy magyar szállodatulajdonos nem akarja holmi minősítésekkel korlátozni a saját marketingszabadságát, annyi csillagot tesz ki a kapu fölé, amennyit nem szégyell, senki sem fogja felelősségre vonni. A kormány Brüsszeltől vár engedélyt arra, hogy ennek a helyzetnek véget vethessen.

Széles Gábor kastélyszállójáról nemrég megírtuk, hogy jogtalanul használja az egyik csillagját, és ezt a szállodaszövetség is megerősítette. De a zalacsányi hotel csak azért bukhatott le, mert korábban önkéntesen csatlakozott a szövetség minősítő rendszeréhez. Ha kimarad a Hotelstars nevű nemzetközi rendszerből, akkor kitehetett volna akár egy ötödik csillagot is, jogilag azzal sem lehetne gondja.

A Hotelstarshoz az indulás óta eltelt három év alatt 358 magyarországi szálloda csatlakozott – közölte érdeklődésünkre a rendszert a szövetséggel közösen működtető Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A KSH adatai szerint összesen háromszor ennyi hotel van az országban, és akkor a panziókat még nem számoltuk. Tehát sok száz szálláshely annyi csillagot használ, amennyit jónak lát.

Ez a helyzet azért állt elő, mert 2009-ben egy uniós irányelvhez igazodva megszűnt a korábbi, központilag meghatározott feltételek alapján működő kategóriarendszer. A helyébe a szakmai szervezettel közösen kidolgozott Hotelstars lépett, csakhogy ebbe nem kötelező belépni. A logója ugyan védjegyoltalom alatt áll, de a csillag mint kategóriajelzés nem: bármelyik szálloda használhatja.

Tavaly június 30-áig egyfajta átmeneti állapot állt fenn, amennyiben lehetőség volt rá, hogy a hotelek a korábbi osztályba sorolásnak megfelelően hirdessék magukat, de több mint egy éve erre sem lehet hivatkozni. A Hotelstars is csak olyan általánosságokat ír a honlapján a minősítést meg nem szerző hotelekről, hogy be kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi törvény előírásait a fogyasztók megtévesztésének tilalmáról.

Az NGM-ben is úgy gondolják, hogy ez így nincs teljesen rendben. „Szakmailag nem fogadható el, hogy egyes szállodák használnak a szállodák szolgáltatási színvonalára utaló megkülönböztetÅ‘ jelzést – többnyire a csillagokat – úgy, hogy annak hátterében nincs számon kérhetÅ‘ szakmai kritériumrendszer” – írta kérdéseinkre Horváth Viktória turizmusért felelÅ‘s helyettes államtitkár.

Horváth Viktória szerint az a kérdés, hogy valóban elérhetÅ‘k-e – és olyan minÅ‘ségben – az adott szolgáltatások, mint ahogyan arról a szálloda a fogyasztót tájékoztatja, és „megfelel-e a nyújtott szolgáltatási színvonal az adott csillagszám által kifejezett minÅ‘sítésnek egy általánosan tájékozott fogyasztó szemszögébÅ‘l”. Elismeri azonban, hogy „ennek vizsgálata jelenleg nehézségeket okoz a jogalkalmazó hatóságoknak”.

A helyettes államtitkár válaszából kiderül, hogy a tárca állásfoglalást kért az Európai Bizottságtól a védjegyrendszer esetleges kötelezővé tételéről vagy a csillaghasználat azon kívüli megtiltásáról. Amíg az állásfoglalás megérkezik, lényegében a szálláshelyek üzemeltetőinek önmérsékletében lehet bízni.

A védjegyhasználatra jogosult hotelek névsorát elnézve úgy tűnik, a legdrágább kategóriában több szálloda nem tartja szükségesnek, hogy legyen Hotelstars-emblémája – nekik nyilván elég a veretes nevük. Ugyanakkor érdekes helyzet alakulhat ki, ha az NGM-nek sikerül elérnie, hogy megtilthassa a csillagozást a Hotelstars rendszerhez megátalkodottan nem csatlakozóknak, beleértve a budapesti luxushoteleket is.

Megkérdeztük a Magyar Turizmus Zrt.-t is, egyebek mellett arról, hogy tapasztalták-e már azt, hogy egyes szállodák visszaélnek a helyzettel, illetve külföldön jellemzően milyen a jogi helyzet, van-e kötelező minősítés. Az állami cég egyik kérdésünkre sem válaszolt, csak annyit közölt, hogy fontosnak tartja és támogatja a Hotelstars rendszer működését.

Széles Gábor Batthyány Kastélyszállójának önszorgalomból kitett negyedik csillaga nem marad következmények nélkül, de hogy mit lép a szakmai szervezet, egyelÅ‘re nem tudni. „A szállodaszövetség felhívta a hotel figyelmét arra, hogy a négy csillag használata nincs összhangban azzal, ami a megállapodásunkban szerepel. Most várjuk a választ” – tájékoztatta az Origót Kovács István, a szövetség fÅ‘titkára. Az ügy várhatóan napirendre kerül a Hotelstars jövÅ‘ héten esedékes, az NGM képviselÅ‘ivel közösen tartandó bírálóbizottsági ülésén. Kovács István arról nem akart találgatni, hogy mi lehet a csillagszaporítás jogi következménye, mondván, „ilyen esetünk még nem volt”.

Galambos Péter