Csillaghullásra még nem volt példa a magyarországi szállodák körében, mert az önbesoroláson alapuló kategorizálást gyakorlatilag senki sem ellenőrizte. Az új minősítési rendszer alapjául szolgáló régi csillagok védjegyeztetése most zajlik, a jogosulatlan védjegyhasználatot keményen lehet majd büntetni.
Átmeneti időszak van – mondja Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. A régi rendszer már nem, az új még nem él a szállodák kategóriákba sorolásánál, a saját magukat minősítő hotelek egyelőre szinte zavartalanul felfesthetik magukra az öszszes csillagot, nem lehet rájuk fogni, hogy megtévesztik a fogyasztókat.
Vagyis előfordulhat, hogy olyan dolgot állítanak, ami bizonyíthatóan nem igaz – teszi hozzá Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kommunikációs igazgatója. Példaként említi az olyan tetten érhető állításokat, mint a bababarát szálloda vagy a felszereltségre vonatkozó hamis közlés, ilyen az, ha mondjuk három medencét reklámoznak a prospektusban, de csak kettő van. A fogyasztóvédők, ha ellenőriztek is szállodákat, legfeljebb azt nézték, hogy mi van a panaszkönyvben, meg hogy feltüntetik-e az előírt formában az árakat. De az önkéntes alapú kategorizálás szakmai követelményeit, például azt, hogy a hotelszobák megfelelő hányada az előírt méretű-e, már nem tudták vizsgálni.
A tavaly érvényét vesztett miniszteri rendeletben ráadásul olyan feltételek is szerepeltek, amelyek enyhén szólva idejétmúltak. Ilyen volt a telex- és telefaxkészülék megléte a magasabb kategóriákban. A számos ponton korszerűsítésre szoruló szabályozást a tavaly októbertől érvényes kormányrendelet egyszerűsítette. Abban a szálláshely-szolgáltatás minimális követelményeit határozták csak meg, a csillagozás kritériumrendszerét a szakmai szövetségre bízták. A rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő, és az összes szakhatósági engedélyt beszerző szálláshelyek a jegyzőtől kiadott működési engedély birtokában nyithatnak meg.
Bozzay Andrásné, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai főosztályvezetője hangsúlyozza, az új minősítési rendszer a védjegyeztetésen alapul. A szállodák védjegye a csillag marad, a falusi szálláshelyek a napraforgót, az egyéb kategóriába tartozók, a régi fizető-vendéglátók, ma vendégház vagy vendégszoba elnevezést használók pedig a koronát alkalmazzák a minősítőrendszerükben.
A Magyar Szabadalmi Hivatalnál történő védjegyeztetési eljárás a kulcsa az átlátható, egységes kategorizálás bevezetésének és elterjedésének. A jogosulatlan védjegyhasználatot ugyanis már hatékonyan lehet büntetni, miközben a szövetségek folyamatosan tudják aktualizálni saját kritériumrendszerüket.
A Magyar Szállodaszövetség még ennél is továbblép, mert csatlakozott az Európai Unióból indult kezdeményezéshez, ami egy közös szállodai minősítési rendszer létrehozását célozza. Az egyelőre hét ország összefogásából álló kezdeményezés a legfontosabb magyar küldő piacokat is magában foglalja, úgy mint Németországot, Ausztriát, Csehországot. A 270 feltétel teljesítésén alapuló egységes kategorizálás német mintára jött létre – mondja Kovács István. A Hotelstars Union néven futó rendszerhez hasonló nincs más kontinensen, vagyis egy-egy tunéziai, thaiföldi vagy olaszországi négycsillagos szálloda között továbbra is óriási különbségek lehetnek.
Az immár csillaghullással is fenyegető, de elsősorban nem a büntetést, hanem a szállodai vendégek biztonságos tájékozódását segítő minősítőrendszert legkésőbb jövő januárig bevezetik Magyarországon is. A szakmai szövetségek által kidolgozott szempontok így minden korábbinál jobban segítik az ágazaton belüli tisztességes verseny kialakulását. Az árképzésbe azonban továbbra is egyedül a piaci körülmények szólhatnak bele, vagyis egy háromcsillagos hotel lehet drágább, mint egy négycsillagos, illetve fordítva.
/Népszabadság/
