Növekedéssel indult az év a horvát turizmusban, miközben lassul a főszezoni kereslet
Horvátország turizmusa erős előfoglalási időszakot zárt 2026 első öt hónapjában: január és május vége között 4,5 millió turista érkezett az országba, akik több mint 14 millió vendégéjszakát töltöttek el a desztinációban. Az adatok alapján a vendégéjszakák száma éves összevetésben 7 százalékkal nőtt, miközben a nyári csúcsszezon iránti kereslet a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemet mutat. A horvát turisztikai ágazat szereplői ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a versenyképes árképzésre, az elő- és utószezon erősítésére, valamint az egész éves turizmus fejlesztésére.
A horvát eVisitor és eCrew rendszerek adatai szerint 2026 januárja és májusának vége között összesen 4,5 millió látogató érkezett az országba. A turisták több mint 14 millió vendégéjszakát generáltak, ami 7 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A turisták száma ugyanezen időszakban 5 százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy Horvátország továbbra is stabil pozíciót foglal el az európai turisztikai piacon.
Az eredmények különösen az elő- és utószezoni időszakok erősödését jelzik, amely évek óta a horvát turizmusfejlesztési stratégia egyik központi eleme.
Az Adria-part továbbra is a legnépszerűbb régió
A több mint 14 millió vendégéjszakából 12,2 milliót az Adria-parti térségekben regisztráltak, ami 8 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához képest.
A kontinentális régiók szintén pozitív eredményeket értek el: a szárazföldi desztinációkban 3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma.
A horvát kormány és a turisztikai szervezetek hosszabb ideje dolgoznak azon, hogy a hagyományosan nyári tengerparti turizmus mellett a városi, kulturális, aktív és gasztronómiai kínálat révén egész évben vonzóvá tegyék az országot.
A stratégia célja, hogy csökkentse a júliusra és augusztusra koncentrálódó szezonalitást, valamint egyenletesebben ossza el a turisztikai forgalmat az év során.
Óvatosabb kereslet várható a nyári csúcsszezonban
Tonči Glavina szerint az első öt hónap eredményei igazolják az elő- és utószezon megerősítésére irányuló intézkedések hatékonyságát.
A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a turisztikai év legintenzívebb időszaka még csak most következik, hiszen az éves forgalom jelentős része továbbra is júliusban és augusztusban realizálódik.
A legfontosabb küldőpiacokon végzett kutatások alapján a főszezoni kereslet valamivel visszafogottabb lehet, mint az előző években. Emiatt a szakmai szereplők számára kulcsfontosságúvá válik a felelős és versenyképes árképzés.
A horvát turisztikai vezetés szerint a megfelelő ár-érték arányt kínáló csomagajánlatok és a látogatói elvárásokhoz igazított szolgáltatások meghatározó szerepet játszanak a versenyképesség megőrzésében.
A biztonság és a közelség felértékelődött
A közel-keleti geopolitikai feszültségek hatására Horvátország módosította marketingkampányait a főbb külföldi piacokon.
A kommunikáció középpontjába olyan versenyelőnyök kerültek, mint a közép-európai országokból könnyen elérhető földrajzi közelség, a biztonságos úti cél imázsa, valamint a kedvező ár-érték arány.
Az európai utazási trendek alapján a mediterrán térség iránti kereslet továbbra is erős, ugyanakkor az utazók egyre tudatosabban mérlegelik a költségeket és fokozott figyelmet fordítanak a biztonsági szempontokra.
Isztria őrzi vezető szerepét
A régiók közül a legtöbb vendégéjszakát az Isztria megye területén regisztrálták, összesen 4,1 milliót.
A második helyen a Spliti-Dalmát megye végzett 2,2 millió vendégéjszakával, míg a harmadik helyet a Primorje-Gorski Kotar megye, vagyis a Kvarner térség szerezte meg 2,1 millió vendégéjszakával.
A legnépszerűbb úti célok között szerepelt Dubrovnik, Zágráb, Rovinj, Split, Poreč és Zadar.
A népszerűség hátterében az eltérő turisztikai kínálat áll: Dubrovnik a kulturális örökségével, Isztria a gasztronómiájával és kerékpáros útvonalaival, míg Split és Zadar a városi élményeket ötvözi a tengerparti pihenéssel.
Németország maradt a legfontosabb küldőpiac
A külföldi vendégek közül továbbra is a német turisták generálták a legtöbb vendégéjszakát, összesen 2,7 milliót.
A belföldi utazók 2,5 millió vendégéjszakát töltöttek el az ország különböző régióiban.
A legfontosabb nemzetközi küldőpiacok között szerepel még Szlovénia 1,3 millió, Ausztria 1,1 millió vendégéjszakával, míg az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szintén jelentős forgalmat biztosított.
A számok azt mutatják, hogy Horvátország továbbra is elsősorban a közeli európai piacokra épít, ugyanakkor a tengerentúli érdeklődés is stabil maradt.
A szállodák adják a vendégéjszakák közel felét
Bár a szállodák a teljes szálláskapacitás mindössze 15 százalékát teszik ki, a vendégéjszakák 43 százalékát ezekben regisztrálták.
A kempingek a kapacitások 20 százalékát képviselik, miközben a vendégéjszakák 16 százalékát generálták.
A teljes szálláskínálat több mint felét kitevő magánszálláshelyek a vendégéjszakák 23 százalékát adták.
Az adatok arra utalnak, hogy a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó szálláshelyek iránt továbbra is jelentős a kereslet, ugyanakkor a magánszálláshelyek és a kempingek is meghatározó szereplők maradtak a horvát turizmusban.
Erős forgalmat hozott az úrnapi hosszú hétvége
Az eVisitor adatai szerint az úrnapi hosszú hétvégén Horvátország 378 ezer turistát fogadott, akik összesen 1,7 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban.
A legtöbb látogató ezúttal is Németországból, Ausztriából, Lengyelországból, Szlovéniából, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból érkezett.
A hosszú hétvége legnépszerűbb régiói Isztria, a Spliti-Dalmát megye és a Kvarner térség voltak, míg a legkeresettebb települések között Rovinj, Dubrovnik, Poreč, Split és Medulin szerepelt.
Stabil alapokon várja a főszezont a horvát idegenforgalom
Kristjan Staničić szerint az idei eredmények azt igazolják, hogy Horvátország továbbra is erős pozícióval rendelkezik a nemzetközi turisztikai piacon.
A következő hónapok teljesítményét ugyanakkor jelentős mértékben befolyásolhatják a fogyasztói árérzékenység változásai, a gazdasági környezet, valamint a mediterrán térségben tapasztalható verseny erősödése.
Az idei szezon egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a szolgáltatók mennyire tudják megőrizni a megfelelő ár-érték arányt, miközben fenntartják a szolgáltatási színvonalat és alkalmazkodnak a változó utazói elvárásokhoz.
