Több évszázados kódexek, ősnyomtatványok és középkori oklevelek kerülnek a veszprémi várnegyed megújult épületébe
A veszprémi várnegyed egyik történeti épülete, a Fellner Jakab tervei alapján 1770-re elkészült Kisszeminárium új funkciót kap a műemléki megújítás után. A késő barokk épületbe költözik a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár, amely itt helyezi el könyvtárának legrégebbi, muzeális állományát, valamint a levéltár jelentős részét. A gyűjteményben kódexek, ősnyomtatványok, 16. századi kötetek, régi magyar könyvek és középkori oklevelek is találhatók.
A költözés nem egyszerűen egy intézményi áthelyezést jelent. A Kisszeminárium új szerepe összekapcsolja a veszprémi várnegyed épített örökségének megőrzését a több évszázados írott kulturális örökség kutatásával és bemutatásával. Az épületben kutató- és előadóterem, zenei kutatóterem, kiállítótér, látványkönyvtár, valamint a dokumentumok állagmegóvását szolgáló klimatizált raktárak is helyet kapnak.
Egy 1797-es felirat vezetett az egykori kápolna nyomára
A Kisszeminárium műemléki kutatása során a szakemberek egy befalazott falfülkét is feltártak. A fülke hátsó falán 1797-es felirat maradt fenn az akkori mester kézjegyével. A lelet önmagában is fontos építéstörténeti adat, a környezetében feltárt festések azonban további következtetésekre adtak lehetőséget.
A restaurátori és műemléki vizsgálatok alapján a helyiség a 18. század végén vagy a 19. század elején kápolnaként működhetett. A falfülke egy korábban kialakított oltár része lehetett, amelyet később elfalaztak. A kutatás azért is jelentős, mert az egykori kápolna használatára a feltárásig nem állt rendelkezésre ismert írott forrás.
A Kisszeminárium története több funkcióváltáson keresztül vezetett. A Fellner Jakab által tervezett, késő barokk épület eredetileg a szegényebb sorból érkező növendékek bentlakásos elhelyezését szolgáló intézménynek készült, később azonban az idős papok elhelyezésében is szerepet kapott. A 19. században már papok kórházaként is hivatkoztak rá, majd a 20. század második felében oktatási és más világi intézmények használták.
A különböző korszakok egymásra rakódó használata az épület mai értelmezésében is fontos szerepet kap. A műemléki kutatás ugyanis nem csupán az eredeti állapot visszaállítására törekszik, hanem az épület történetének különböző rétegeit is dokumentálja. A Kisszeminárium esetében ezt jól mutatja a rejtett kápolna és az 1797-es felirat feltárása.
A veszprémi könyvtár gyűjteménye több évszázadot fog át
A Kisszemináriumba költöző könyvtári állomány története szintén hosszú időszakot ölel fel. A Veszprémi Érseki Könyvtár történeti gyűjteménye több forrásból épült fel, és a könyvtár ma mintegy 65 ezer kötetes egyházi nyilvános szakkönyvtárként működik. A gyűjteményben a püspöki és káptalani könyvtárak anyagai mellett az 1711-ben alapított papi szeminárium könyvtárának állománya is megtalálható.
A könyvtár történetének egyik fontos alakja Padányi Biró Márton veszprémi püspök. Az 1745 és 1762 között hivatalban lévő főpásztor könyveinek 1751-es leltárkönyve 607 kötetet sorol fel. A nyilvántartás alapján a könyvek jelentős részét Bécsben szerezték be, és a kor teológiai, egyháztörténeti, illetve filozófiai műveltségének több fontos szerzője is szerepel a jegyzékben.
A könyvtár jelenlegi állományában négy kódexet és 26 ősnyomtatványt tartanak nyilván. Az ősnyomtatványok olyan, a könyvnyomtatás korai szakaszában, az 1500 előtti időszakban készült nyomtatott könyvek, amelyek a Gutenberg utáni európai könyvkultúra korai fejlődésének fontos dokumentumai. A veszprémi gyűjtemény emellett 343 darab 16. századi antikvát, 116 Hungarica és 144 RMK-jelzetű könyvet is őriz.
Az RMK, vagyis a Régi Magyar Könyvtár elnevezés a magyar könyvészeti hagyományban az 1711-ig megjelent régi magyar vonatkozású nyomtatványok számbavételére használt bibliográfiai rendszerhez kapcsolódik. Ezek a kiadványok a magyarországi könyv- és művelődéstörténet kutatásában fontos forrásokat jelentenek. Az Országos Széchényi Könyvtár bibliográfiai összefoglalója szerint az RMK egyes részei az 1531–1711 között megjelent magyar nyelvű, illetve az 1473–1711 között Magyarországon kiadott nem magyar nyelvű nyomtatványokat is rendszerezik.
A levéltár középkori okleveleket és több száz folyóméternyi iratanyagot őriz
A Kisszeminárium új funkciója nem korlátozódik a könyvtári ritkaságokra. Az épületben kap helyet a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár állománya is, amelynek története a főegyházmegye múltjához kapcsolódik. A levéltár közel 1800 középkori oklevelet és mintegy 720 folyóméternyi iratanyagot őriz.
A középkori oklevelek különösen fontos forrásai a történeti kutatásnak, mert egy-egy dokumentum nemcsak egy konkrét eseményről vagy jogügyletről adhat információt, hanem települések, intézmények, birtokok, személyek és egyházi szervezetek történetéhez is adatokat szolgáltathat. A levéltári anyagok ezért a turizmus szempontjából is jelentős kulturális hátteret teremtenek: a veszprémi várnegyed történeti helyszíneihez olyan eredeti dokumentumok kapcsolódnak, amelyek a város és a főegyházmegye múltjának kutatását segítik.
A Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár működésének része a kutatószolgálat is. Az intézmény jelenlegi szolgáltatásai között helyben történő kutatás és olvasás, irodalomkutatás, másolatszolgáltatás, valamint meghatározott dokumentumok esetében kölcsönzés szerepel. A védett dokumentumoknál elsődleges hozzáférési forma a helyben történő kutatás.
Látványkönyvtár és kutatóhely is készül
A megújult Kisszeminárium egyik fontos eleme a látványkönyvtár lesz. Ez a megoldás lehetőséget teremthet arra, hogy a történeti könyvgyűjtemény ne kizárólag kutatási célból legyen jelen az épületben, hanem a kulturális és turisztikai programok részeként is bemutathatóvá váljon.
Az intézmény ugyanakkor kutatási infrastruktúrát is kialakít. A kutató- és előadóterem, valamint a zenei kutatóterem a könyvtári és levéltári anyagok szakmai feldolgozását, a tudományos munkát és az ismeretterjesztést egyaránt szolgálhatja. A zenei kutatóhely különösen a veszprémi székesegyház 18–19. századi zenei dokumentumokat is tartalmazó kottatárának kutatásában lehet fontos.
Az értékes könyvek és iratok megőrzése különleges körülményeket igényel. A klimatizált raktárak kialakítása ezért nem pusztán épületgépészeti kérdés: a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása a muzeális papíralapú dokumentumok állapotmegőrzésének egyik alapvető feltétele. A történeti dokumentumoknál a fizikai hozzáférést is ennek megfelelően szabályozzák, a könyvtár használati előírásai pedig külön is tiltják a dokumentumok rongálását, beleértve a beleírást és az aláhúzást.
Az új helyszín a veszprémi kulturális turizmusban is szerepet kaphat
A Kisszeminárium új funkciója illeszkedik a veszprémi várnegyed fokozatosan bővülő kulturális kínálatába. A várnegyedben a Szent Mihály Főszékesegyház, a Gizella-kápolna, a Szent György-kápolna és az Érseki Palota mellett több történeti épület is bekapcsolódott a látogatói programokba. A vezetett séták a különböző korszakok építészeti és egyháztörténeti emlékeit kapcsolják össze.
A könyvtár és levéltár beköltözése ebből a szempontból új kulturális tartalmat adhat a várnegyednek. A turizmusban egyre fontosabb szerepet kap az olyan örökségi helyszín, ahol az épület, a gyűjtemény és az adott hely története egymást erősítve jelenik meg. Veszprém esetében a történeti épületek mellett az eredeti könyvek, kéziratok, oklevelek és zenei dokumentumok további forrásréteget jelentenek.
A könyvtár és levéltár 2026-ban az „Év Egyházi Levéltára 2025” díjat is megkapta a Magyar Levéltárosok Egyesületétől. A májusi díjátadón Karlinszky Balázs igazgató a levéltár tevékenysége mellett az új épületbe költözéssel kapcsolatos feladatokat is ismertette, köztük a digitalizációt, a kutatószolgálatot, az állományvédelmet, valamint a közművelődési és tudományos munkát.
Szent István-programokkal folytatódik a várnegyed nyári kínálata
A veszprémi várnegyed a könyvtár és levéltár új otthonának kialakítása mellett az augusztus 20-i ünnepkörhöz kapcsolódó programokkal is várja a látogatókat. A Szent István-napi programok a történelmi és egyházi örökség több elemét kapcsolják össze a zenei és ismeretterjesztő eseményekkel.
Augusztus 20-án 10:30-kor ünnepi szentmisét tartanak a Szent Mihály Főszékesegyházban. Augusztus 21-én 19 órától a müncheni Bach Kamarakórus és a veszprémi Orlando Énekegyüttes közös hangversenyén Mendelssohn, Brahms, Bruckner és más romantikus zeneszerzők művei szerepelnek a programban. A rendezvény ingyenesen látogatható a megadott programinformáció szerint.
Augusztus 22-én 18 órakor indul a Szent István-túra. A program Szent István királyhoz, Boldog Gizella királynéhoz és a magyar kereszténység kezdeteihez kapcsolódó történeteket és helyszíneket mutat be. A túrát 19:30-tól zenés áhítat követi a Szent Mihály Főszékesegyházban.
A Biró-Giczey Házban közben családok és fiatalok számára is készülnek programok. „A király lándzsája” címmel múzeumi foglalkozás mutatja be a keresztény magyar állam első pénzérméjének történetét játékos formában, míg a „Gizella királyné nyomában” című interaktív program Boldog Gizella alakját állítja a középpontba.
A Szent György-kápolnában az ünnepi hétvégén Szent Imre herceghez kapcsolódó tartalommal várják az érdeklődőket. A helyszínhez a hagyomány szerint Szent Imre tisztasági fogadalma kapcsolódik, a program pedig a trónörökösnek tulajdonított, Szent Istvánhoz kötődő intelmeket is bemutatja.
A várnegyed egyszerre építészeti és kulturális turisztikai célpont
A Kisszeminárium története jól mutatja, hogyan változhat egy történeti épület szerepe több évszázad alatt. Az eredetileg oktatási és bentlakásos célokat szolgáló épület később egészségügyi, oktatási és egyéb intézményi funkciókat is betöltött, a műemléki megújítást követően pedig ismét kulturális intézményi szerepet kap.
A most kialakuló funkció azért is jelentős a veszprémi turizmus szempontjából, mert az épület nem csupán egy újabb felújított műemlékként jelenik meg. A Kisszemináriumhoz kapcsolódó könyvtári és levéltári gyűjtemények lehetővé teszik, hogy a látogatók a várnegyed épületeinek történetét olyan eredeti forrásokkal is összekapcsolják, amelyek évszázadokon keresztül őrizték meg a veszprémi egyházmegye és a térség kulturális emlékezetének egy részét.
A tervek szerint a költözést követően, várhatóan október közepétől fogadják az olvasókat és kutatókat a Kisszemináriumban. A megújult épület ezzel egyszerre válhat könyvtári és levéltári munkatér, kutatóhely, kiállítási helyszín és a veszprémi várnegyed kulturális kínálatának egyik új elemévé.
A veszprémi várnegyed megújításának egyik sajátossága így nemcsak az épületek restaurálásában, hanem a történeti funkciók újraértelmezésében is megmutatkozik. A Kisszeminárium esetében egy 18. századi épület ad otthont olyan dokumentumoknak, amelyek közül egyesek több száz évvel idősebbek az épületnél. A késő barokk épület és az évszázados könyv- és iratanyag együtt új kapcsolatot teremt az épített örökség, a kutatás és a kulturális turizmus között.
Fotó: Nagy Lajos
