A hosszabb repülőutak ma már a nemzetközi turizmus természetes részét jelentik, ugyanakkor az utazás során a szervezetet több olyan hatás is éri, amelyet érdemes tudatosan kezelni. A száraz utastéri levegő, a több órán át tartó mozdulatlanság, az időzónák átlépése és a zárt térben való tartózkodás egyaránt növelheti bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.
A Semmelweis Egyetem szakembere szerint ezek a kockázatok nem kizárólag az időseket vagy a krónikus betegséggel élőket érintik. Bár náluk nagyobb a veszély, az egészséges utazóknak is érdemes felkészülniük egy hosszabb, különösen interkontinentális repülőútra. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője olyan gyakorlati tanácsokat fogalmazott meg, amelyek hozzájárulhatnak a biztonságosabb és egészségesebb utazáshoz.
Cikk összefoglaló
A hosszú repülőutak során a kiszáradás, a légúti fertőzések, a trombózisveszély és a jet lag egyaránt befolyásolhatja az utazók közérzetét és egészségét. A megfelelő hidratálás, a rendszeres mozgás, a kézhigiénia, a szükséges gyógyszerek előkészítése és a kockázati tényezők ismerete jelentősen csökkentheti a repüléssel összefüggő egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.
A repülőgép utasterének sajátos környezete
A modern utasszállító repülőgépek kabinjában működő légkondicionáló és légszűrő rendszerek magas szintű biztonságot nyújtanak, ugyanakkor az utastér környezete jelentősen eltér a földi körülményektől. Az egyik legfontosabb különbség az alacsony páratartalom.
A repülőgépek utasterében a levegő páratartalma jellemzően mindössze 10–20 százalék körül alakul, ami jóval alacsonyabb egy átlagos lakóépület értékeinél. Ez a száraz környezet fokozatosan kiszáríthatja az orr- és toroknyálkahártyát, valamint irritálhatja a szemet.
Miért jelent problémát a száraz levegő?
A nyálkahártyák fontos szerepet töltenek be a szervezet elsődleges védekezési rendszerében. Feladatuk, hogy megkössék és eltávolítsák a belélegzett vírusokat, baktériumokat és egyéb szennyeződéseket. Ha azonban a nyálkahártyák kiszáradnak, ez a természetes védekező mechanizmus kevésbé hatékonyan működhet.
Ennek következtében sok utas tapasztal hosszabb repülőút után torokkaparást, orrszárazságot vagy akár megfázásszerű tüneteket. Ezek nem minden esetben jelentenek valódi fertőzést, ugyanakkor a kiszáradt nyálkahártyák valóban fogékonyabbá tehetik a szervezetet a kórokozókra.
Zárt térben könnyebben terjedhetnek a fertőzések
Bár a korszerű repülőgépek nagy hatékonyságú HEPA légszűrőkkel működnek, egy hosszú járaton több száz ember tartózkodik órákon keresztül ugyanabban a zárt térben. A közeli ülőhelyek, a gyakran érintett felületek és a folyamatos utasmozgás miatt bizonyos légúti fertőzések könnyebben átadhatók.
A szakember ezért azt javasolja, hogy különösen zsúfolt járatokon vagy járványos időszakban érdemes maszkot viselni, rendszeresen kézfertőtlenítőt használni, valamint kerülni az arc – különösen a szem, az orr és a száj – felesleges érintését.
A megfelelő folyadékbevitel kulcsfontosságú
Az alacsony páratartalom miatt a szervezet a megszokottnál gyorsabban veszít folyadékot. Ez nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat, hanem hozzájárulhat a fejfájás, a fáradtság és a koncentráció csökkenésének kialakulásához is.
Repülés közben ezért célszerű rendszeresen vizet fogyasztani, még akkor is, ha az utas nem érzi magát szomjasnak. A túlzott alkoholfogyasztás ugyanakkor fokozhatja a kiszáradást, ezért hosszabb járatokon ajánlott mértékkel fogyasztani alkoholtartalmú italokat.
A jet lag sem csupán kellemetlenség
Az interkontinentális utazások során gyakori jelenség az úgynevezett jet lag, amely akkor alakul ki, amikor a szervezet belső biológiai órája nem tud azonnal alkalmazkodni az új időzónához.
A tünetek közé tartozhat az alvászavar, a nappali álmosság, a fáradtság, az ingerlékenység és a koncentráció romlása. Ezek ugyan rendszerint átmenetiek, de különösen üzleti utak vagy aktív városnézések során jelentősen befolyásolhatják a teljesítményt és a közérzetet.
A trombózis jelenti a legsúlyosabb egészségügyi kockázatot
Dr. Torzsa Péter szerint a hosszú repülőutak egyik legfontosabb egészségügyi veszélye a mélyvénás trombózis kialakulásának fokozott kockázata.
A több órán keresztül tartó mozdulatlan ülés lassíthatja a vér áramlását az alsó végtagok vénáiban. Ez elősegítheti vérrög kialakulását, amely leszakadva akár tüdőembóliát is okozhat. Ez már életveszélyes állapot, ezért a megelőzés kiemelt jelentőségű.
Kik tartoznak a fokozott kockázatú csoportba?
Bizonyos utasoknál nagyobb valószínűséggel alakulhat ki trombózis hosszabb repülőút során.
Ide tartoznak többek között:
- a 60–65 év feletti utazók;
- a korábban trombózison vagy tüdőembólián átesettek;
- a szív- és érrendszeri betegséggel élők;
- az asztmás és COPD-s betegek;
- a cukorbetegek;
- a vesebetegek;
- a daganatos betegek;
- a várandós nők és a szülést követő időszakban lévők;
- a túlsúllyal élők;
- a hormonális fogamzásgátlót szedő nők;
- az örökletes véralvadási zavarban szenvedők;
- valamint azok, akik nemrég estek át nagyobb műtéten vagy sérülésen.
Esetükben különösen fontos az utazás előtti orvosi konzultáció.
Mit tehetünk a trombózis megelőzéséért?
A szakemberek szerint több egyszerű intézkedés együttes alkalmazása jelentősen csökkentheti a trombózis kialakulásának esélyét.
Legalább óránként érdemes felállni és néhány percet sétálni a folyosón. Ha erre nincs lehetőség, akkor ülő helyzetben is ajánlott rendszeresen bokakörzést, lábfejmozgatást és izomfeszítő gyakorlatokat végezni.
Emellett fontos a megfelelő folyadékbevitel, a kényelmes, nem szoros ruházat viselése és a hosszabb ideig tartó mozdulatlanság kerülése.
Mikor ajánlott kompressziós harisnya?
Azoknak az utasoknak, akik fokozott trombóziskockázattal rendelkeznek, az orvos kompressziós harisnya használatát is javasolhatja.
A megfelelő méretű orvosi kompressziós harisnya javítja a vénás keringést és csökkentheti a lábdagadás kialakulását. Fontos ugyanakkor tudni, hogy ezt nem helyettesíti a hagyományos rugalmas pólya vagy fásli. A szakszerűtlenül felhelyezett pólya akár ronthatja is a vérkeringést.
A vérhígító alkalmazása csak orvosi javaslatra történjen
A professzor hangsúlyozza, hogy egyes nagy kockázatú betegek esetében az utazás előtt szükség lehet véralvadásgátló injekció alkalmazására.
Ez elsősorban korábbi trombózis, ismert trombózishajlam vagy aktív daganatos betegség esetén merülhet fel. Egészséges emberek számára ugyanakkor hosszú repülőút előtt sem javasolt megelőzésként vérhígítót alkalmazni, mivel ennek indokolatlan használata vérzéses szövődményekhez vezethet.
A szükséges gyógyszerek mindig legyenek kéznél
A hosszabb utazások előtt célszerű ellenőrizni, hogy minden rendszeresen szedett gyógyszer rendelkezésre áll-e, és azok a kézipoggyászba kerüljenek.
A cukorbetegek számára fontos az inzulin és a vércukormérő, a légzőszervi betegségben szenvedőknek pedig a rohamoldó inhalátor elérhetősége. Több időzónán áthaladó utak esetén az inzulin adagolásának módosítására is szükség lehet, ezért utazás előtt érdemes diabetológussal egyeztetni.
A tünetek akár hetekkel később is jelentkezhetnek
A repüléssel összefüggő trombózis nem feltétlenül az utazás alatt vagy közvetlenül azt követően alakul ki. Előfordulhat, hogy csak napokkal vagy akár hetekkel később jelentkeznek az első figyelmeztető jelek.
Az egyoldali lábduzzanat, a lábfájdalom, a feszülő érzés, a vörös vagy meleg végtag, a hirtelen kialakuló légszomj, a mellkasi fájdalom vagy a véres köpet sürgős orvosi kivizsgálást igényel. Ha ezek a tünetek a nyaralás alatt jelentkeznek, nem szabad megvárni a hazautazást, hanem azonnal fel kell keresni a legközelebbi sürgősségi vagy ügyeleti ellátást.
Tudatos felkészüléssel biztonságosabb lehet az utazás
A legtöbb repülőút egészségügyi szempontból problémamentesen zajlik, ugyanakkor a hosszabb járatok előtt érdemes néhány egyszerű óvintézkedést megtenni. A rendszeres mozgás, a megfelelő hidratálás, a higiéniai szabályok betartása és a személyre szabott orvosi tanácsok követése jelentősen mérsékelheti a repüléssel összefüggő egészségügyi kockázatokat.
Különösen azoknak ajánlott előzetesen háziorvossal vagy kezelőorvosukkal konzultálniuk, akik krónikus betegséggel élnek, korábban trombózisuk volt, vagy rendszeresen gyógyszert szednek. A megfelelő felkészülés nemcsak az utazás biztonságát növeli, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a nyaralás vagy az üzleti út valóban a tervek szerint alakuljon.
