Rántott hús sül az iskolai menza konyháján, hozzá köretnek sült krumplit, levesnek gulyást kapnak a diákok. Egy másik szénhidrátbomba: lebbencsleves grízes tésztával. Nos, ezekkel az egészségtelen óvodai, iskolai menükkel a Békés megyéből elindult Mintamenza program már régen leszámolt.
Pontosabban három évvel ezelőtt, mikor egy felmérés kimutatta, hogy hazánk táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói, még ma is a 30 év előtti szinten lévén, a legrosszabbak közé tartoznak az unióban. Elhatározták, hogy változtatnak, s kezdeményezésük olyan sikeres lett, hogy menzaprogramjukról időközben az ország számos városában szakmai konferenciákat tartottak. Mert sokan voltak kíváncsiak arra, vajon hogyan csinálják. Pedig a válasz egyszerű: csupán odafigyelnek arra, mit és mivel egyen a gyerek.
Nem vonnak el semmilyen ételt a menüsor összeállításakor, ám az ételek összepárosítása fontos. Miként az is: a szakács kevesebb zsírt-sót használjon, s lehetőleg helyi vagy környékbeli alapanyagokból készüljön az étel. Kezdeményezésük azért is lett népszerű, mert kiderült, hogy az egészséges közétkeztetés nem kizárólag pénzkérdés. Az egyik konferencián kiszámolták a szakemberek, hogy a jelenlegi „fejpénzből” is lehet jó és egészséges ételeket készíteni. További haszna a helyi termelők bevonása, a konyhai dolgozók átképzése OKJ-is tanfolyamokon, s a munkaigényes nyersanyagok feldolgozásával közmunkások foglalkoztatása.
Tény, hogy a békéscsabaiak évekkel megelőzték a kórházakra, szociális és gyermekintézményekre vonatkozó, tavaly óta érvényes közétkeztetési előírásokat, melyben az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani, nem szólva a gyermekként felnőttkorba átvitt helytelen étkezési szokásokról. A megye tiszti főorvosa máig se feledi korábbi döbbenetét, mikor az óvodás gyerekek jó része fel sem ismerte tányérján a halat és bizonyos zöldségeket, mert ilyeneket otthon soha nem evett.
