elhalasztották a turizmus törvény napirendre tűzését. Még annak ellenére is, hogy előtte parlamenti nyílt napot rendezett az Országgyűlés
Sport és Turisztikai Bizottsága. Több százan vettek részt rajta, sokan véleményezték, segítő szándék reményében.
Aztán jött a hír, a kormányülésen kivették a Parlament elé benyújtandó témák közül.
Majd ősszel. Talán. Át kell dolgozni.
Tulajdonképpen nem csodálkozom, hiszen közel tíz éve minden kormány beígéri – pár ezer szavazat reményében -, és aztán elhalasztja.
Nem számoltam pontosan, de minimum ez volt a tízedik nekifutás.
Óvatosan, szépen, csendben kérdezem a szakmától egyáltalán szükségünk van erre a törvényre? Meg merem kockáztatni, hogy több hátránya lenne, mint előnye. Egyszóval: gúzsba kötne.
Az a szerencse, hogy ez a szakma 100%-ig magántulajdonban van.
Él, működik, cselekszik. Ha nehezen is. Ha gondok vannak, ezek általában az állami szabályozásokból – pontosabban az át nem gondolt intézkedésekből erednek. De szerencsére vannak jól működő szakmai szervezetek, akik ha kell, példamutatóan leülnek egymással tárgyalni.
Közel háromszázezer ember sorsáról van szó.
Mint tudjuk, a törvényeket manapság 24 óra alatt át lehet írni.
Kell ez nekünk? Hát nem nyugodtabb az élet nélkülük?
S, ha egyszer netán lesz turizmus törvény? Lehet, hogy visszasírjuk a régi szép időket.
Murányi Péter
