Most

0
12
GSZT szakújság

GSZT szakújsághallottam a történetet:

Volt egyszer egy vak leány, aki gyűlölte magát amiatt, hogy vak volt.

Mindenkit gyűlölt, kivéve kedvesét. A fiú mindig vele volt. Mondta egyszer a barátjának: – ha láthatnám a világot, hozzád mennék feleségül.

{module 221}

Egy napon valaki ajándékozott neki egy szempárt. Amikor levették szeméről a kötést láthatta az egész világot, beleértve barátját is.

A fiú megkérdezte:

Most, hogy látod a világot, hozzám jössz feleségül?

A lány a fiúra nézett és látta, hogy vak.

A lehunyt szemhéjak látványa szinte sokkolta. Erre nem számított.

Az a gondolat, hogy az élete hátralévő részében ezt kell néznie, így visszautasította a fiút.

A fiú csendesen könnyezett, majd pár nap múlva az alábbi üzenetet hagyta a lánynak.

„Vigyázz jól a szemeidre, mert mielőtt a tieid lettek, előtte az enyémek voltak.”

Valahogy így működünk, csak kevesen emlékeznek múltjukra, a volt életükre, az ígéreteikre és azokra, akik a nehéz időkben is mindig mellettük voltak.

Az én véleményem és csak halkan jegyzem meg: a műszem nem lát.

Murányi Péter

{module 221}