A 2013-as költségvetés nyertese lehet a turizmus, hiszen 12,3 milliárd forintra nő az ágazat célelőirányzata. Emellé jönnek az Új Széchenyi Tervben lévő uniós források. Egységes koncepció és új turizmus törvény nélkül azonban régiók és városok, Balaton és Budapest ad hoc alapon harcolhatnak egymással a támogatásért.
A 2013-as költségvetésben mégis nevesítve szerepel a beszedett idegenforgalmi adó minden forintja után járó 1,5 forintos állami támogatás. Ez azért fontos, mert a büdzsé eredeti szövegéből kimaradt ez a tétel, ami pedig a számítások szerint mintegy 9,5 milliárd forint támogatást jelent az érintett önkormányzatoknak. „Az igazi siker persze az lenne, ha a készülő turizmus törvényben benne maradna az a paragrafus, miszerint ezt a támogatást turizmusfejlesztésre, illetve marketingre kell költeniük az önkormányzatoknak” – közölte a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség. A költségvetésben 12 milliárd 341 millió forint áll a Turisztikai Célelőirányzat rubrikában, ebből 6 milliárd jut a Forma 1 támogatására, a fennmaradó több mint 6 milliárd pedig, jó esetben teljes egészében az Magyar Turizmus Zrt. működési és marketingköltségeit fedezi.
Országmarketingen kívül fejlesztésekre is jut pénz, hiszen az Új Széchenyi Terv pályázatain keresztül összesen több mint 87 milliárd forint támogatással valósulhatnak meg turisztikai beruházások. Az ország minden régiójából várja a pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség augusztus 31-ig. A forrásokért hatalmas verseny várható például a gyógyfürdővel rendelkező települések – Zalakaros, Hajdúszoboszló, Gyula, Hévíz – között. Makó például már nyertesnek érezheti magát, hiszen az idén tavasszal befejeződött közel 3,2 milliárd forintos fürdőfejlesztést másfél milliárddal támogatta az Európai Regionális Fejlesztési Alap.
Szintén sorba állnak majd a pénzekért a balatoni települések. „Még most sem tökéletes az összefogás a balatoni települések között. A piacvédelem szempontjából is fontos lenne, hogy minél több helyi vállalkozó társuljon be a TDM-ekbe” – mondta Hoffmann Henrik, a Balaton Regionális TDM szövetség elnöke. A TDM-ek civil turisztikai önkormányzatokként működnek, és összefogják a helyi vállalkozásokat. Hoffmann Henrik szerint egységesíteni kell a Balaton régiót, átfogó turisztikai koncepció mellett marketing és költségtervre van szükség, mert úgy a szövetség hatékonyabb lobbiszervezetként működhet. Hogy még bőven van hová fejlődni, azt jól mutatja, hogy a Balatoni üdülőkörzet 179 települését magába foglaló régióban csak 21 TDM szervezet működik. „Siófok, Fonyód vagy Keszthely sem képes idegenforgalmilag egy kategóriába kerülni például a horvát tengerparttal. Márpedig a nagyobb turisztikai egységekkel kellene versenyezni a vendégekért, nem egymással” – mondta Hoffmann Henrik.
Vég Márton
