Magyar városnézés új nézőpontból – tetőcserepek, történelmi városképek és építészeti örökség
A városnézés során a látogatók többsége az utcák szintjén marad. Homlokzatokat, kirakatokat, köztereket figyel. A tapasztalt városjárók azonban rendszerint felfelé is tekintenek. A tetők világa külön réteget ad a települések arculatához, és gyakran olyan építészeti részleteket tár fel, amelyek a földszintről nem érzékelhetők.
A kerámia tetőcserepeket gyártó Tondach és Zubreczki Dávid építészeti szakíró hét magyar várost gyűjtött össze, amelyek 2026-ban is releváns úti célok lehetnek azok számára, akik az épített örökséget a tetősíkok felől is vizsgálják. A válogatás Budapesttől Veszprémig terjed, és a történeti városközpontoktól a temetői építészeten át az organikus templomépítészetig több műfajt érint.
A következőkben részletesen bemutatjuk az ajánlott helyszíneket, külön kitérve a tetőformák, a kerámia tetőcserepek és a városkép összefüggéseire.
Budapest – Kós Károly tér, Wekerletelep
A főváros építészeti kínálata rendkívül gazdag, ezért a válogatás ezúttal nem a belváros ismert panorámáira koncentrál. A hangsúly a XIX. kerületben található Wekerletelepre, azon belül is a Kós Károly tér központi terére kerül.
A kertvárosias beépítésű negyed koncepcióját 1912-ben Kós Károly dolgozta ki. A tér szerkezete a középkori városok főtereit idézi, azzal hogy íves utcák, zárt térfalak és karakteres tetőidomok határozzák meg a látványt.
Itt a tetők nem különleges díszítésükkel, hanem formavilágukkal keltenek figyelmet. A hagyományos kerámia tetőcserepek egységes anyaghasználata mellett az oromfalak, a toronyszerű sarokkialakítások és a meredek hajlásszögek ritmusa adja a vizuális élményt. A tetősíkok egymásba kapcsolódó rendszere szinte önálló „felső várost” rajzol ki.
A gasztronómiai és turisztikai szempontból is releváns Wekerletelep ma is élő városszövet, így a városnézés kombinálható kávézó- és étteremlátogatással, miközben az építészeti örökség megfigyelése strukturált sétává alakítható.
Debrecen – a köztemető ravatalozója
Debrecen esetében a turisztikai fókusz jellemzően a Nagytemplom és a belváros környékére esik. A válogatás azonban a köztemető ravatalozóját emeli ki, amely az ország egyik jelentős temetői építészeti alkotása.
Az épület formavilága a magyaros szecesszió és a népi motívumkincs elemeit ötvözi. A boglyaíves nyílások és az épület előtt elhelyezett víztükör vizuális tengelyt hoz létre, amely a tető formáját és színeit is visszatükrözi.
A tető különlegessége a színátmenetes kerámia héjalásban rejlik. A kék és lila árnyalatok mellett hagyományos téglaszínű cserepek is megjelennek, ami dinamikus felületet eredményez. A részletek – például a kéményeken alkalmazott azonos anyaghasználat – egységes kompozíciót hoznak létre.
Ez a helyszín jól példázza, hogy az építészeti turizmus nem kizárólag reprezentatív középületekre épülhet, hanem tematikus városnéző útvonalak része is lehet.
Kecskemét – Városháza és tetőrekonstrukció
Kecskemét főtere több egymásba kapcsolódó térből áll, amelyek együtt alkotnak egységes városképet. A kiemelt épület a Városháza, amelynek tetőmintázata a magyar szecesszió egyik meghatározó példája.
A 2023-ban lezárult teljes rekonstrukció során az egyik legösszetettebb feladat a tetőcserép kiválasztása volt. Az eredeti elemek Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készültek, ám a mai gyártási kapacitások nem tették lehetővé az azonos léptékű újragyártást.
A helyreállítás során végül a Tondach kerámia tetőcserepei kerültek az épületre, amelyek megfeleltek az elvárt műszaki és esztétikai követelményeknek. A tető színvilága és mintázata így ismét a historikus városkép meghatározó eleme lett.
A rekonstrukció a kulturális turizmus és a városi örökségvédelem szempontjából is jelentős, hiszen a városháza a városnéző útvonalak egyik központi állomása.
Pécs – Zsolnay Negyed és ipari örökség
Pécs kulturális kínálatának egyik meghatározó eleme a Zsolnay Negyed. Az 1852-ben alapított gyártelep több mint másfél évszázad alatt épült ki, és ma kulturális, oktatási és vendéglátó funkciókat tölt be.
A negyed nem csupán ipari terület volt, hanem bemutatótér is, ahol a megrendelők valós környezetben láthatták a gyártott kerámia termékeket. A tetők ennek megfelelően reprezentatív szerepet kaptak: mázas, színes cserepek és díszítőelemek határozzák meg az összképet.
Pécs városszerte számos helyen találhatók színes tetőfelületek, amelyek az ipartörténeti hagyomány továbbélését mutatják, akár a XX. század második felének épületein is. A város gasztronómiai és turisztikai kínálata – éttermek, borászatok, kulturális programok – jól illeszkedik az építészeti tematikájú látogatásokhoz.
Siófok – Makovecz Imre evangélikus temploma
Siófok egyik kevésbé ismert, de építészeti szempontból jelentős épülete a Siófoki evangélikus templom, amelyet Makovecz Imre tervezett.
Az épület az organikus építészet markáns példája. A tető szinte a földig ér, így az épület „csupatető” jellegű. A forma egy felfordított bárkára emlékeztet, amely a templomtér fölé borul.
A kerámia héjalás itt nem pusztán fedés, hanem formaalakító elem. A toronyszerű tetőcsúcs és az „emberarcú” homlokzat együttese komplex térélményt hoz létre, amely kívülről és belülről is a tetőszerkezetre irányítja a figyelmet.
Szentendre – Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen)
Szentendre határában található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, közismert nevén a Skanzen. A múzeum lehetőséget ad arra, hogy egy helyen tanulmányozzuk a különböző magyar tájegységek falusi építészetét.
Bizonyos régiókban – például a Kisalföldön – a kerámia cseréptetők már a múltban is meghatározó szerepet töltöttek be. Az anyaghasználat etnikai és kulturális különbségeken átívelő módon teremtett egységet.
A múzeum legutóbb átadott Erdély tájegysége a székely falvak és kisvárosok tetőformáit is bemutatja. A tetők hajlásszöge, a fedési mód és az alkalmazott anyagok regionális különbségei jól megfigyelhetők, ami az építészeti turizmus iránt érdeklődők számára releváns.
Veszprém – Várnegyed és tetőrekonstrukció
Veszprém Vár utcája az ország egyik ismert történelmi sétálóútvonala. A Hősök kapujától indulva templomok, paloták és lakóépületek sorakoznak a várhegy gerincén.
A tetők itt nem csupán részletek: a város topográfiájából adódóan számos pontból rálátás nyílik rájuk. A különböző nézőpontok eltérő kompozíciót eredményeznek, így a tetők városképi jelentősége kiemelkedő.
A vár teljes rekonstrukciójának részeként az elmúlt évtizedekben folyamatosan cserélték a héjalást. A közelmúltban 18 barokk épületen egységes, korhű piros Tondach cserepeket helyeztek el. A beavatkozás célja a történeti városkép egységének helyreállítása volt.
Tetőturizmus és városnézés 2026-ban
A felsorolt hét magyar város különböző korszakokat és építészeti irányzatokat reprezentál, mégis közös bennük a kerámia tetőcserepek és a tetőformák hangsúlyos jelenléte. A tetők vizsgálata új perspektívát ad a városnézésnek, és kiegészíti a hagyományos turisztikai útvonalakat.
A gasztronómia, a kulturális programok és az örökségturizmus együttesen komplex utazási élményt kínálnak. A 2026-os utazási tippek között így érdemes helyet adni azoknak a magyar városoknak is, ahol a tetők nem csupán fednek, hanem történetet is mesélnek.
