Az élelmiszerárak, a rezsiköltség és a minimálbér növekedése is sújtja a vendéglátósokat, az egy évvel korábbinál mégis 7,7 százalékkal több ilyen főtevékenységgel bejelentett vállalkozás működött márciusban. Bár a magyar uniós elnökség mostanáig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a közelgő nyári szezonban a német turisták felfuttathatják a forgalmat.
A tavaly januárihoz képest 28 százalékkal – 69-ről 50-re – csökkent a felszámolás alá került cégek száma idén a vendéglátásban, februárban viszont 22,8 százalékkal – 70-ről 86-ra – nőtt – olvasható a Gazdaság internetes szakportálon. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint márciusban 80 ilyen eljárást regisztráltak országszerte, ami 19 százalékkal kevesebb, mint a 2010 harmadik hónapjában mért 98. Országosan ugyanakkor 7,7 százalékkal több ilyen tevékenységgel foglalkozó vállalkozás működött, mint 2010 márciusában: összesen 23 735.
„A közösségi étkeztetés piaca tavaly bővült, vélhetően többen próbálkoznak az ágazat e szegmensében, mint korábban. Más területeken azonban egyelőre nem érzékeljük a forgalom növekedését. Tagjaink visszajelzései alapján az európai uniós elnökség sem hozott annyit eddig, mint azt a szakmabeliek várták” – mondja Dr. Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) főtitkára. Ami a hamarosan kezdődő nyári szezont illeti, a vendéglátósok javulásra számítanak, hiszen az európai – különösen a magyar turizmus szempontjából is különös jelentőséggel bíró német – gazdaság beindulni látszik.
Ugyanakkor az élelmiszerárak növekedése, a víz-, az energiaköltségek, a csatornadíj inflációt meghaladó mértékű emelkedése és a minimálbér, valamint a szakmunkás minimálbér emelése nehezíti a vendéglátás terén működő cégek életét, ráadásul idéntől a munkavállalóknak havonta adható 18 ezer forint étkezési támogatás élelmiszerre is felhasználható az áruházakban, ami nem tesz jót az éttermek, vendéglők forgalmának – hívja fel a figyelmet a szakember. Hosszabb távon problémát okoz majd a dohányzás betiltása is. „Azok a nyugati példák, amelyekkel azt bizonygatják, hogy az éttermek forgalma a tiltás bevezetése után röviddel visszaáll az eredeti szintre, dinamikusan növekvő gazdaságokról szólnak, még a krízis kitörése előtti időszakból. A magyar vendéglátás viszont valószínűleg még 2012-ben sem lesz kint a gödörből teljesen. Emellett a hazai turizmus fontos küldő piacain – Németországban, Ausztriában, a Balkánon, illetve Oroszországban – a nálunk bevezetendőnél liberálisabb a szabályozás” – mutat rá Dr. Böröcz Lajos, aki a fokozatosságot és az alternatív lehetőségeket hiányolja a vendéglátóhelyi dohányzást betiltó tervekből.
A cégek számának növekedésével párhuzamosan a foglalkoztatottak száma valamelyest csökkent a vendéglátásban, legalábbis az idei első negyedév adatainak tanúsága szerint: míg 2010 decemberében a vendéglátó ipari társaságok 79 346 főt alkalmaztak, 2011 januárjában már csak 79 131-et, februárban 78 872-t, márciusban pedig 78 765-öt – írja a szakportál.
