Az üdülési csekk és a Széchenyi Pihenő Kártya akár egyszerre is adható kedvezményes javadalmazási formák, ugyanis jogszabály a párhuzamosan történő juttatásukat nem zárja ki. A sajátos együttlét azonban várhatóan nem fog sokáig tartani. A Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. A kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése volt egy új cafeteria-elem magalkotásával. Mindezt a kormányzat a turizmus szerepének erősítése és a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése mellett szerette volna elérni.
A kabinet 2011. március 30-ai ülésén fogadta el a kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter április 1-jén döntött arról, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya mielőbbi, gördülékeny bevezetése érdekében munkacsoportot hoz létre, mely április 4-én Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár irányításával meg is alakult. A szaktárca érintett főosztályai és szakértők mellett a Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével működő munkacsoport célja a rendszer júliusi piaci bevezetése. (A rendszer elindítása korábbi kormányzati tájékoztatás szerint várhatóan a kormányrendelet hatályba lépését követően néhány hónapot vesz igénybe.) Ez a határidő az idei évet tekintve kicsit elkésettnek tűnik, de annak érdekében, hogy a munkavállalók 2012-ben már minél szélesebb körben választhassák ezt a javadalmazási formát, már idén kész és működő rendszert kell felmutatni számukra.
A Széchenyi Pihenő Kártyával olyan szolgáltatások vehetők igénybe, amelyek a pihenést valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Szálláshely-szolgáltatáson kívül éttermi vendéglátásra, fürdőszolgáltatásokra, egészségmegőrző szolgáltatásokra, művelődési intézményi, állatkerti, vidámparki belépőkre, utazásszervezőnél megrendelt belföldi utazási csomagra, testedzési szolgáltatásokra, illetve verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásaira lehet felhasználni. A kormányrendelet előírja ugyanakkor, hogy bármely szolgáltatás csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával. Azzal kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályán későbbre ígértek tájékoztatást, miként határozzák meg pontosan, mit értenek szálláshely-szolgáltatáson, ezt hogyan kell igénybe venni az egyéb szolgáltatások használatához, továbbá hogyan történik majd a jogosultság ellenőrzése.
Ezzel a kikötéssel – nem titkoltan – a hazai szálláshelyek vendégforgalmán kívánnak segíteni. A kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátorhatás figyelembe vételével a hivatalos tájékoztatás szerint a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP-arányos javulása várható az új terméktől. A szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos korlátozás miatt egyébként a szállodáktól függetlenül üzemelő fürdőhelyek és éttermek – nem alaptalanul – attól tartanak, a SZÉP kártya bevezetésének nagy vesztesei ők lehetnek. Szatmáry Kristóf ezzel kapcsolatban korábban kifejtette: félelemre nincs ok, a Széchenyi Pihenő Kártya többet jelent majd egy egyszerű üdülési kedvezménynél. A kormányzat dolgozik olyan új cafeteria-elemek bevezetésén, amelyeket például a vendéglátáshoz, gyógy- és fürdőszolgáltatásokhoz kötnek – mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára az MTI-nek.
Az üdülési csekk babérjaira törő cafeteria-elem várhatóan idén még nem befolyásolja érdemben a különböző béren kívüli juttatások népszerűségi sorrendjét, mivel a hazai kkv-k egyelőre csupán egy százaléka számol ezzel a juttatási formával, miközben az üdülési csekk stabilan tartja népszerűségét – mondta korábban egy felmérésre hivatkozva Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A K&H tájékoztatása szerint az üdülési csekk jelenleg a harmadik legkedveltebb béren kívüli juttatási forma, az elmúlt évben mintegy 17-19% volt azon vállalkozások aránya, akik igénylik ezt a juttatási formát dolgozóik számára.
A SZÉP kártya céljaiban ugyan hasonló az üdülési csekkhez, de a hivatalos vélemény szerint a struktúrája átláthatóbb, olcsóbb. Szatmáry Kristóf korábban úgy vélekedett: az üdülési csekk fontos eleme volt a magyarországi turizmus fejlesztésének, de „nagyon sok sebből vérzett”. A munkáltatóknál volt egy 1-6 százalékos kezelési költség, házhozszállítási díj, a szolgáltatókat ugyancsak 6 százalék plusz áfa ügyleti jutalék, továbbá egy 20 ezer forintos partnerkapcsolati díj terhelte. A SZÉP kártyánál a kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértéke nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál. A kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatónak (aki a támogatást nyújtja) és a munkavállalónak (aki a támogatást kapja) a kibocsátó intézmény díjat, egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthat fel.
Újdonság az is, hogy a kártya lejárati ideje minimálisan 3 év lesz, az ezen keresztül nyújtott támogatás adott évben juttatott összegét pedig a következő év december 31-éig fel kell használni. Összehasonlításképp: az üdülési csekknél a kiállított csekk a gyártástól számított egy évig használható fel. A két rendszer a jelenlegi információk szerint egy ideig párhuzamosan működik majd, a SZÉP kártya fokozatosan váltja fel az üdülési csekket. Utóbbi 2012. december 31-éig működne, vagyis igényelni már csak idén lehetne, 2013-ban pedig már nem is lehet majd felhasználni.
A Széchenyi Pihenő Kártyát, mint új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A juttatás – az üdülési csekkhez hasonlóan – járulékmentesen nyújtható és az adózási feltételei is igen kedvezőek. Mivel béren kívüli juttatásnak minősül, így a támogatás értékének szuperbruttósított (1,19-szeres) értéke után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell a munkáltatónak fizetnie: tulajdonképpen tehát 19,04 százalékos közteherről beszélhetünk. A 300 ezres kereten felüli utalást már az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik.
Üdülési csekket a munkáltató a munkavállalónak személyenként legfeljebb a minimálbér összegéig (jelenleg 78.000 Ft) adhatja egy évben. Ez ugyanakkor a munkavállaló közeli hozzátartozói személyére való tekintettel is nyújtható, tehát egy négytagú család esetében máris a Széchenyi Pihenő Kártyával adható összegnél járunk. Az üdülési csekk és a Széchenyi Pihenő Kártya akár egyszerre is adható kedvezményes javadalmazási formák, ugyanis jogszabály a párhuzamosan történő juttatásukat nem zárja ki – mondta korábban a Privátbankár.hu kérdésére Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adótanácsadó partnere. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a kedvezményes összeghatár több juttatótól származóan is együttvéve értendő, vagyis egy olyan alkalmazott, aki két helyen is dolgozik, nem kaphat mindkét állása után egyszerre 300 ezer forintnyi pihenőkártyára utalt juttatást.
Fentiek mellett különbség mutatkozik a két cafeteria-elem felhasználhatóságában is. Bár a SZÉP kártya fentiekben ismertetett szolgáltatási köre bővült az eredeti elképzelésekhez képest, az üdülési csekk ezen felül még többek közt utazási menetdíjra, autópályadíjra, utasbiztosításra is fordítható.
A Széchenyi Pihenő Kártya gyakorlati megjelenésének első lépcsője a kormányzati tájékoztatás szerint egyébként a kibocsátásra alkalmas pénzügyi szolgáltatókkal történő megállapodás. A vonatkozó kormányrendelet szerint csak olyan szolgáltató végezheti a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását, amely hasonló kártyák kibocsátásában már tapasztalattal bír, és emellett országos lefedettsége révén készen áll a teljes lakosság kiszolgálására. A kártyakibocsátási tevékenységet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ellenőrzi.
A kártyával a szolgáltatónál kártyaolvasón, vagy interneten keresztül lehet majd fizetni, így az elfogadóhelyeknek nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz, az elfogadónak azonban elegendő mindössze egy intézménnyel szerződnie. Plusz szolgáltatás, hogy a rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de darabonként maximum 1500 forintot.
