A szálloda, ami lesi igényeinket: első lépések a hazai high-tech hotelek felé

0
9

Mindent a vendégért – szól a jól ismert mondat, miszerint a vendéglátásban a cél az igények maximális kiszolgálása. Az IoT-eszközök számának növekedésével ez egyre jobban teljesíthető, hiszen a digitalizáció korlátlan lehetőségeket kínál a tökéletes vendégélményre, az igények gyors és magas színvonalú kiszolgálására, és egyben a hatékony működésre törekvő hotelek számára. Az okosszálloda, ahol robot fogad és szolgál ki minket már nem sci-fi, hanem létező jelenség külföldön. De hol tart ehhez képest a magyar szállodaipar és mi várható a következő 5-10 évben?
Az okosvárosok és okosépületek korában a turizmus és a szállodaipar is óriási fejlődésen megy keresztül. A digitális technológiák hatására az igények nagymértékben megváltoztak mind fogyasztói, mind szolgáltatói oldalról. A szállóvendégek elvárják a „wow-hatást”, amikor belépnek egy hotelbe, és az első benyomás már nem merül ki a látványban. Japánban és Amerikában mobilalkalmazáson keresztül előre be lehet csekkolni a szállodába; a recepciós, a portás és a szobapincér is robot; a takarítónő hőkamerás képből látja, hogy vannak-e a szobában; a szobakulcsot felváltó biometrikus azonosítás már csak egy lépésre van; a szobafunkciók hangvezérlése pedig megszokottnak számít.


Egyre többen keresik a testre szabott szolgáltatásokat is, legyen az az egyéni preferenciák szerint automatizált szobai hőmérséklet vagy világítás, de lehet akár egyéni érdeklődésre szabott programajánlat is. A tudatos utazóknak pedig a kényelmi szolgáltatások mellett a fenntartható megoldások is fontosak. A Schneider Electric szerint a vendégek elvárásai olyan új kihívásokat támasztanak, amelyeket a hazai szállodatulajdonosoknak és -üzemeltetőknek egyre nehezebb megugrani, ha a kiváló vendégélmény mellett a költséghatékony és biztonságos működésnek is eleget akarnak tenni. Az okoshotelek kialakításához ezért először az alapokat kell megteremteni egy átfogó, intelligens épületfelügyeleti megoldás formájában. Egy ilyen platform keretbe foglalja a hotelben működő különféle rendszereket, összegyűjti és értelmezi az egymással összeköttetésben álló eszközök által generált adatokat, így olyan információkat szolgáltat, amelyekkel a szállodák a lehető legmagasabb színvonalú és személyre szabott szolgáltatásokat nyújthatnak a vendégek számára, növelve ezzel a bevételüket. Egyúttal a saját működésüket is optimalizálhatják, beleértve a víz-, gáz- és villamosenergia-fogyasztást, így kiadásaik is csökkenek.

Okoshotel 3 lépésben: biztonság, kényelem, hatékonyság
Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure platformért felelős üzletfejlesztési igazgatója szerint egy okosszállodánál a legfontosabb kritérium az emberek biztonsága, amihez elengedhetetlen az integrált, modern biztonsági rendszer. Egy többszáz szobás hotelben például tűz esetén életeket menthet, hogy a tűzjelző rendszer jelzése után az átfogó épületfelügyelet azonnal meg tudja határozni a tűz helyét, a veszélyzónában tartózkodók számát (a szobákban lévő érzékelők segítségével kilistázva a vendégek nevét és hogy ténylegesen bent tartózkodnak-e), valamint a legrövidebb menekülési, illetve a vészhelyzethez vezető elérési útvonalat.
A következő lépés az intelligens hotel felé a vendégek kényelemérzetének növelése. „A szoba megfelelő hőmérsékletének beállítása és fenntartása alapfunkciónak számít az ilyen rendszereknél, erre épülnek az olyan extra funkciók, mint a világításvezérlés, a smart tévé, a hangtechnika és az asszisztencia. Jó példa erre a Schneider Electric és a Volara együttműködése, amely lehetővé teszi, hogy a szobákban hangvezérléssel irányítsák a világítás- és a redőnyvezérlést, a termosztátot, valamint a „takarítást kérek” és a „ne zavarjanak” funkciókat. Ez azonban csak egy része a kényelmi szolgáltatásoknak. A központi agyba integrált rendszerek segítségével a határ a csillagos ég” – mondja Racsek Dániel.
Az okoshotelek harmadik szintje az energia- és költséghatékony működés elérése. Egy intelligens rendszerrel megvizsgálható, hogy egymáshoz képest arányaiban milyen energia- és költségvonzattal jár az épület villamosenergia-felhasználása, a hűtés-fűtés és a vízfogyasztás, ami segíti a költség- és energiaoptimalizálást. Jól visszakövethető és ezáltal könnyen beazonosítható, hogy a kiugró jelenségeket mi okozza: a működési folyamatban történt változás vagy meghibásodás. Sőt, egy energiahatékonysági beruházás esetén a megtérülést is nyomon lehet így követni.

Egy automatizált rendszer mind felett:
Független szakemberek szerint 5-10 éven belül Magyarországon is általánosan elterjedhetnek ezek a komplex hotelmegoldások, addig viszont még sok területen kell fejlődnie a piacnak. „A most épülő és felújítás alatt álló épületeket is érintő egyik legégetőbb probléma, hogy a szállodák többségében különálló rendszerek találhatók, amelyek nem osztják meg egymással az információkat. Ennek oka, hogy minden rendszerre külön kivitelező van, a szakágak rendkívül specializáltak, így kevés az olyan gyártó, illetve rendszerintegrátor, aki egy kézben össze tudja fogni az összes rendszert. Ez viszont azt eredményezi, hogy a létesítmények energiafogyasztásának mérése és a karbantartás is nehézkes és gyakran reaktív” – emeli ki Kapitor György, a villamos tervezéssel foglalkozó Zone-Plan Kft. ügyvezető igazgatója.
Holott ezeknek a feladatoknak az elvégzése különösen fontos, mert a szállodák összetett működése jelentős energiafogyasztással jár. Iparági adatok szerint egy tipikus, jól felszerelt szoba 50-70 kWh energiát, míg egy luxusszoba több mint 80 kWh energiát használ fel naponta, miközben a vendégek a nap 60-65 százalékát a szobán kívül töltik. (Összehasonlításképp: egy modern, 50 négyzetméteres budapesti lakásban egy kétgyerekes család egy hónap alatt körülbelül 150-200 kWh energiát fogyaszt.) A becslések szerint ebből kifolyólag a szállodák évente akár 30 százalékot is megspórolhatnának a kihasználatlan szobák energiaköltségein egy integrált épületmenedzsment-rendszer használatával.
Szenáki János, a Hilton Budapest City műszaki igazgatója úgy látja, a szállodaipar másik meghatározó jellemzője az óriási mértékű munkaerő- és szakemberfluktuáció. A szakemberhiány miatt olyan felhasználóbarát és automatizált felügyeleti rendszerekre van szükség, amelyeket bárki tud kezelni, és hosszú távon leegyszerűsítik az üzemeltetés munkáját. „Például a recepciós egy fejlett platformot műszaki ismeretek nélkül is nyomon tud követni, így lehetősége van reagálni a vendég kéréseire, vagy szükség esetén beavatkozni a rendszerbe. A vendégek miatt is könnyen kezelhető, logikus rendszerekre van szükség, hiszen senkinek sincs kedve hosszasan tanulmányozni a szobában lévő berendezések működését” – világít rá Szenáki János.
Az átfogó épületmenedzsment-rendszerek teljes körű megoldást kínálnak ezekre a kihívásokra, és segítenek összehangolni az eltérő IoT-alapú rendszereket. Ha a platform nyílt protokollal rendelkezik, más gyártók rendszerei és eszközei is könnyen beépíthetők. Egy ilyen rendszer használatával jelentős eredményeket lehet elérni, mint például a Barcelona Tower Hotelben, ahol a szálloda a vendégek komfortérzetének növelése mellett energiafelhasználása több mint 30 százalékát takarította meg 10 év alatt azzal, hogy az épületautomatizálási megoldás segítségével egy kézben összpontosította az egész létesítmény üzemeltetését.
Az intelligens épületvezérlés azonban jóval több lehetőséget nyújt, mint csupán a létesítmény optimális működtetése. A háttérben működő logisztikai eszközök digitális automatizálásával az üzemeltetők könnyedén tudnak alkalmazkodni a vendégigényekhez. A rendszerből kinyert információk alapján ugyanis többek között folyamatosan figyelhetik és előrejelezhetik a férőhelyek számát, a foglalások alapján felkészíthetik a konyhát a rendelésekre, automatikusan skálázhatják az ételek és italok rendelését vagy a kiszolgáló személyzetet. Az összegyűjtött és kiértékelt adatok egyértelműen lehetőséget adnak a szállodák kényelmi szolgáltatásainak tökéletesítésére mind a vendégélmény, mind az üzemeltetés szempontjából.

Személyes kapcsolat szoftverrel megspékelve:
Egy intelligens épületvezérlési infrastruktúrára építkezve már a különlegesebb okosmegoldások integrációja is könnyen megvalósítható, amivel a szállodák még fejlettebb szolgáltatásokat kínálhatnak. A külföldön egyre elterjedtebb robotizációra itthon a magasabb kategóriájú szegmensben kevésbé jelenik meg az igény. „A recepció munkája könnyen digitalizálható lenne, de a 4-5 csillagos szállodáknál elengedhetetlen az emberi kapcsolat, mert megnyugtatja a vendégeket, ha valódi személyekhez fordulhatnak a kéréseikkel” – hangsúlyozza Szenáki János. „A szállodai és a szobai tévé viszont az egyik legjelentősebb digitális eszköz itthon, mivel sok új lehetőséget kínál a vendégélmény növelésére. A cégek egyre több olyan applikáción dolgoznak, amelyekkel a vendégek a tévékészüléken keresztül jelezhetik az igényeiket” – teszi hozzá Kapitor György.
A szakértők szerint rövid távon inkább a hotelen belüli komfortszolgáltatásokat növelő szoftveres fejlesztések irányába mozdul el a hazai piac. Öt éven belül olyan szállodai alkalmazások lesznek elérhetők, amelyekkel információkat kaphatunk a szálláshelyről, különféle belső szolgáltatásokat érhetünk el, vezérelhetjük a szobai funkciókat és taxit rendelhetünk. Ezek egy fejlettebb szintje, amikor a vendég személyre szabott információkat kap az alkalmazáson keresztül, előre be tud csekkolni, éttermet foglalni, valamint a hotel által szervezett programokra regisztrálni. Erre a technológiai tudásra felkészülve több felújítás alatt álló szállodában már most úgy építik ki a villamos- és épületautomatikai hálózatot, hogy ez a mobilapplikációs rendszer később szoftveresen vagy minimális hardverátalakításokkal együtt tudjon működni az épületfelügyelettel.