a körbetartozásokon, a nem fizetéseken, az anyagi nehézségeken a mai gazdasági életben egyre inkább elterjed, hogy két fél valamiben megállapodik és az egyik vállalja, hogy ezt írásba foglalja.
Aztán a legnagyobb meglepetésre az írásba nem az szerepel, amit megbeszéltek.
Ezután jön a huzavona, az újbóli egyezkedés, a ki mire hogyan emlékszik.
De ez már nem jó, ahogy mondani szokták „stichet” kap az ügy, mindenkiben marad egy tüske.
A legenda szerint az amszterdami gyémántpiacon a kereskedők nehezen egyeznek meg egymással. Hosszú ideig megy az alkudozás, de aztán megállapodnak.
Majd egymás kezébe csapnak és minden papír nélkül elindul az üzlet. Ha egyszer valaki nem tartaná be a szavát, az soha többé nem tehetné be a lábát a gyémántpiacra.
Ez jutott eszembe tegnap, mikor harmadszor kaptam aláírásra meg azt a szerződést, amelyet előzőleg megbeszéltünk.
Igaz ez nem gyémántról szólt és nem Amszterdamban, hanem Budapesten volt.
Murányi Péter
