Egy túra három napja 3 fejezetben, képekben
A Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatósága tanulmányutat szervezett a térség vallási turizmusának fejlesztéséért létrejött – országosan is egyedülálló -, a három történelmi egyház összefogásában megvalósult „Hit és Egészség” turisztikai program bemutatására. A 3,5 milliárdos innováció a vallási és gyógy turizmus fellendítésére jött létre Nyírbátor és Máriapócs összefogásával. Az Észak-alföldi régióban megvalósult turisztikai fejlesztéseket a Felső-Tisza vidék csodálatos kultúrájával karöltve ismerhettük meg, s fedezhetik fel az odalátogatók is.
Néhány szó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Szabolcs megye és Szatmár-Bereg megye egyesítésével és a határok kiigazításával. 1950 és 1989 között Szabolcs-Szatmár megye volt a neve.
Földrajzilag a megye változatos, dombság és síkság is található itt. Két tájegységre tagolható, mint a Nyírség, illetve a Felső-Tisza vidéke. A megye népessége hagyományosan főleg református (41%). Jelentős a római katolikusok (24%) és a görög katolikusok (18%) közössége is. A korábban népes zsidóság csak töredékében maradt meg.
Most pedig – ugyan a teljesség igénye nélkül – elevenítsük fel újra a GSzT hasábjain múlt heti időutazásunkat!
Túránk első állomására Juhász Béla idegenvezető kísért bennünket néhány érdekes történettel színesítve az M3 autópálya monotonitását.Egyet hadd osszak meg Önökkel: vajon melyikük ismeri az általunk pejoratív értelemben használt tirpák szó jelentését? Mint kiderült, ez nem más, mint a Nyírség szlovák ajkú kisebbségének, a tótoknak a megnevezése. A török hódoltság utáni elnéptelenedés miatt betelepített szlovák nemzetiségű családoknak az első időkben protestáns-lutheránus (ma evangélikus) vallásuk miatt üldöztetésben volt részük, amit dacos kitartással, konok méltósággal viseltek. Ennek a tűrő, szenvedő magatartásnak a jelentése a tirpák.
Nos, a megye székhelyétől, Nyíregyházától alig 6 km-re fekvő, a város „ékszerdobozaként” emlegetett Sóstógyógyfürdőt látogattuk meg elsőként. Sóstógyógyfürdő gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely, mely nevét a két részre osztott sós vizű szikes taváról kapta. A tó vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva. Már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A szép természeti környezetnek, az 50 fokos termálvíznek, műemlék épületeinek, a tiszta erdei levegőnek köszönhetően máig megőrizte különleges hangulatát.
Ebben a pazar környezetben álló Svájci Lakban fogadott bennünket Mogyorósi Judit, a nyíregyházi TDM marketing munkatársa. Segítségével betekintést nyerhettünk a nyíregyházi TDM programcsomagjaiba, melyek egyrészt a gyermekes családokra, másrészt a gyermekcsoportokra fókuszálnak különböző időtartamokban. Ezen programok nem csak Nyíregyházára korlátozódnak, hanem megtalálhatók benne a Nyírség nyújtotta lehetőségek is a kulturális turizmustól a vallási turizmusig. Ezeket a programokat részletesen is megtalálhatják a Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Marketing Igazgatóság honlapjain.
A tájékoztató után a Sóstó-Gyógyfürdő Zrt. Képviseletében Papp Erzsébettel bővült csapatunk, aki megmutatta a jelenleg is üzemelő műemlékké nyilvánított Fürdőházat. Az 1805-ben már négy káddal üzemelő fürdőház 1911-ben került átépítésre, mikortól 6 káddal és 8 szobás panzióval üzemelt tovább. Jelenlegi, kibővült formáját 2000-től élvezhetik a pihenni és gyógyulni vágyók.
Végigsétáltunk a júniusban megnyíló Aquarius Élményfürdő területén, ahol az utolsó simításokat végzik a Széchenyi terv keretében épülő fürdőkomplexumban. A háromgenerációs fürdőben minden korosztály megtalálhatja majd a számára vonzó kikapcsolódási lehetőségeket, melyekhez nagy számban párosulnak szolgáltatások.
A területen lehetőség nyílik horgászásra (Csónakázó tó), Sóstóhegy és Nyírszőlős között lovaglásra, természetbúvárkodásra az Igrice-mocsárnál, de ne feledkezzünk meg az ország legnagyobb regionális szabadtéri múzeumáról, a Sóstói Múzeumfaluról sem.
Mindig nagy öröm azokat a ritka pillanatokat élvezni, amikor a munkás hétköznapokat nyögő felnőtt létünkből egy kis időre újra gyerekekké válhatunk. A 24 hektáron fekvő Nyíregyházi Állatparkban erre minden lehetőségünk adott. Az ország legnagyobbikává lett SóstóZoo-ja állatkertjeink legszebbje is, hiszen a természet adta kincseket szinte érintetlenül hagyva illeszkedik nem mindennapi környezetébe. A park lakói, 300 faj mintegy 3500 egyede természetes élőhelyükhöz hasonló miliőben élnek szinte kéznyújtásnyira tőlünk, emberektől. Ráadásul kontinensenként csoportosítva. Épülőben az elefántház, készülődik az őserdő terve, s nemsokára az Indiai óceán mélyén sétálva gyönyörködhetnek szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb élőlényekben a látogatók.
Kornherr Tibor, a park értékesítési vezetője nagy szeretettel és érthető büszkeséggel kalauzolt bennünket végig rövidke villámtúránkon. Villámlátogatás ide vagy oda, azért sikerült megcsodálnunk egy fókák által prezentált tündéri, igazán profi show-t, majd átruccantunk az Ócenáriumba, s beleszagolhattunk az esőerdők bűvös atmoszférájába is.
Az Állatpark hatalmas területét bejárni egész napos családi időtöltés, ahol több ponton is csillapíthatjuk éhünket, szomjunkat. Többek között az igazán házias ízeket kínáló önkiszolgáló Bambusz Étteremben.
De hogy gyermekéveinket tovább is élvezhessük, figyelmükbe ajánlom a Sóstó Park Hotel területén fekvő KOAland Családi és Kaland Centrumot, ahol a fák között 100 állomásos drótkötél kalandpálya, jurták, íjászat, lovaglás biztosítja a felhőtlen szórakozást.
Utazásunkról szóló beszámolónk második részében a szórakozás adta lehetőségek mellett komolyabb témákat is érintünk. Ezekről hamarosan olvashatnak.
A cikk második fejezete itt olvasható
A cikk harmadik fejezete itt olvasható
További fotók a GSZT fotóalbumában, a Facebook közösségi portálon.
