A magyar kultúra napjához kapcsolódva különleges, ritkán látogatható helyszín nyílik meg az érdeklődők előtt Veszprémben. A Veszprémi Főegyházmegye január 24-én, a jeles dátumot követő szombaton vezetett séták keretében bemutatja a nemrég megújult Koller-könyvtárat, amely az Érseki Palota egyik legértékesebb és leginkább érintetlen belső tere. Az esemény egyszerre kínál kulturális, egyháztörténeti és örökségturisztikai élményt.
A magyar kultúra napja minden évben alkalmat ad arra, hogy a nemzeti örökség kevésbé ismert, de kiemelkedő értékei is reflektorfénybe kerüljenek. Veszprém történelmi várnegyede az elmúlt években jelentős megújuláson ment keresztül, amelynek részeként több épület és belső tér vált újra látogathatóvá. A Koller-könyvtár megnyitása ebbe a folyamatba illeszkedik, miközben a műemlékvédelem és az értékmegőrzés szempontjai továbbra is elsődlegesek maradnak.
A Koller-könyvtár helye az Érseki Palotában
Az Érseki Palota északi szárnyában található barokk könyvtárszoba az épület eredeti funkcionális rendjét tükrözi. A 18. században kialakított főpásztori lakrészben a magánkápolna után közvetlenül a könyvtár kapott helyet, ami jól jelzi a püspökök műveltséggel és tudományos tájékozottsággal kapcsolatos elvárásait. A könyvtár nem csupán tárolóhely volt, hanem a szellemi munka és az elmélyült tanulmányok tere.
A Koller-könyvtár több mint 2200 kötetet számlál, amelyek jelentős része a 16–18. századból származik. A gyűjtemény összetétele jól mutatja, hogy a veszprémi püspökök tudatosan törekedtek a különböző tudományágak legfontosabb műveinek összegyűjtésére. A könyvek között teológiai, filozófiai, történeti és jogi munkák egyaránt megtalálhatók.
Koller Ignác könyvszeretete és öröksége
A könyvtár névadója, Koller Ignác püspök meghatározó szerepet játszott a gyűjtemény kialakításában. A 2225 kötetből 708 köthető közvetlenül hozzá, ami jól érzékelteti könyvszeretetét és műveltségét. A könyvtár elhelyezése – a püspöki magánkápolna és a lakrész között – szimbolikus jelentéssel is bír, hiszen a lelki és szellemi élet szoros kapcsolatát fejezi ki.
A gyűjtemény nem kizárólag Koller Ignác hagyatékából áll. A polcokon 58 kötet Padányi Biró Márton tulajdonát képezte, emellett több könyv Bajzáth József püspök, valamint utódja, Rosos Pál Sándor gyűjteményéből került a könyvtárba. Ez a rétegzettség jól mutatja, hogy a könyvtár hosszabb időszakon át, több főpásztor tudatos gyűjtőmunkájának eredményeként formálódott.
Antikvák és ritka könyvritkaságok a polcokon
A Koller-könyvtár különleges értékét a ritka és korai nyomtatványok adják. A gyűjtemény része mintegy ötven antikva, vagyis 1500 és 1600 között nyomtatott kötet. A legrégebbi könyv 1502-ből származik, ami önmagában is jelentős történeti értéket képvisel. A könyvek állapota és fennmaradása a gondos őrzésnek és a megfelelő környezeti feltételek biztosításának köszönhető.
Egy 1550-es díszes Biblia történeti jelentősége
A könyvtár egyik legértékesebb darabja egy 1550-ben Lyonban nyomtatott, díszes kivitelű Biblia. Ez a kötet nemcsak koránál fogva számít különlegesnek, hanem tipográfiai és művészeti megoldásai miatt is. A Biblia jól példázza azt a minőségi könyvkultúrát, amely a 16. században Európa-szerte jellemezte az egyházi gyűjteményeket.
Metszetgyűjtemények és humanista emlékek
A könyvtár egy másik figyelemre méltó darabja egy 1574-es metszetgyűjtemény, amely antik és humanista írók, tudósok síremlékeit ábrázolja. A kötet külön érdekessége, hogy Janus Pannonius síremléke is szerepel benne, valamint egy epigrammája is helyet kapott az oldalak között. Ez a mű jól szemlélteti a humanista műveltség és a magyar vonatkozások jelenlétét a gyűjteményben.
Az érintetlen belső tér jelentősége
A Koller-könyvtár nemcsak könyvállománya miatt számít különlegesnek. Ez az Érseki Palota egyik azon kevés helyiségeinek egyike, amelyet az elmúlt mintegy 250 év során egyszer sem alakítottak át. Az eredeti térarányok, a berendezés és a díszítőelemek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a látogató hiteles képet kapjon egy 18. századi püspöki könyvtár működéséről.
A könyvtár bejárata fölött Koller Ignác portréja látható, amelyet Franz Anton Palko osztrák festőművész készített. A terem meghatározó eleme az eredeti, aranyozott hársfa csillár, amelyet soha nem alakítottak át elektromos világításúvá. A döntés mögött a történeti hitelesség megőrzésének szándéka áll, amely a teljes restaurálási folyamatot végigkísérte.
A Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának részeként átfogó restaurálási munkálatokat végzett a könyvtárszobában. A farestaurátorok helyreállították a mennyezetig érő polcrendszert, a faburkolatot, az ablakszárnyakat és tokokat, valamint a parkettát és a bútorokat is. A munkák során az eredeti anyaghasználat és technikák tiszteletben tartása kiemelt szempont volt.
A több száz éves könyvritkaságok és a korabeli bútorzat védelme érdekében szigorú klimatikus feltételeket kell biztosítani a helyiségben. A hőmérséklet és a páratartalom állandó szinten tartása alapvető a könyvek megóvásához, ezért a könyvtárszobát csak kiemelt alkalmakon nyitják meg a nagyközönség előtt. A magyar kultúra napjához kapcsolódó program ilyen ritka lehetőséget kínál.
Vezetett séta Dr. Karlinszky Balázs irányításával
Január 24-én 11:30-kor indul az a vezetett séta, amelynek során az érdeklődők nemcsak az Érseki Palota látogatható tereit, hanem a Koller-könyvtár múltját és kincseit is megismerhetik. A sétát Dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki Könyvtár és Levéltár igazgatója vezeti, aki szakmai magyarázatokkal segíti a gyűjtemény értelmezését.
További programok a veszprémi várnegyedben
A magyar kultúra napjához kapcsolódóan egész napos programkínálat várja a látogatókat a várnegyedben. Január 24-én 10 és 18 óra között megtekinthető a Biró-Giczey Ház és annak kiállításai. 14 órakor indul vezetett séta a Szent Mihály Főszékesegyház tereiben, beleértve a megújult altemplomot is, míg 16 órától az Érseki Palota és a Gizella Kápolna látogatható szervezett formában.
Kulturális és turisztikai jelentőség egyetlen napon
A Koller-könyvtár megnyitása jól példázza, miként kapcsolódhat össze a kulturális örökség bemutatása a turisztikai kínálat bővítésével. Az ilyen alkalmak nemcsak a helyi értékek megismertetését szolgálják, hanem hozzájárulnak Veszprém és a Balaton-felvidék kulturális turizmusának erősítéséhez is.
A sétákról és a részletes programról további információk a Veszprémi Főegyházmegye hivatalos felületein érhetők el.
