Nem fért a fejébe, hogy más is szórakozóhelyet akar nyitni – ezzel is magyarázzák a fővárosi éjszakában, miért gyanúsítják azzal Vizoviczki Lászlót, hogy rendőrségi razziákat rendelt más helyek ellen. Egy rendőr szerint Vizoviczki helyeire nemcsak azért nem mentek, mert fizetett a főnököknek, hanem azért is, mert az ott feketén dolgozó kollégáikat buktatták volna le az ellenőrzéssel.
„Senki sem tudja biztosan, ezek csak érzések. Nem volt rá sosem bizonyítékod, mégis érezted, hogy ő áll a háttérben” – mondta az [origo]-nak egy budapesti szórakozóhely-tulajdonos arról az ügyészségi gyanúról, hogy a rendőrség a nemrégiben őrizetbe vett Vizoviczki László érdekében indított volna razziákat más fővárosi helyek ellen.
Az ügyészség Vizoviczki László, egy munkatársa és négy rendőri vezető letartóztatása után közölte, megalapozott gyanújuk van arra, hogy Vizoviczki – közvetítő munkatársán keresztül – évekkel ezelőtt korrupciós kapcsolatot épített ki az őrizetbe vett rendőri vezetőkkel azért, hogy szórakozóhelyei zavartalanul, illegális védelem alatt működjenek. A gyanú szerint megegyezésük része volt, hogy a rendőrök a konkurens szórakozóhelyeken – azok bezárása érdekében – razziákat tartsanak. Az ügyészség szerint mindezekért Vizoviczki havi rendszerességgel több százezres, illetve milliós nagyságrendű összegeket adott a rendőröknek.
Az [origo] fővárosi szórakozóhelyeket keresett meg, elsősorban azokra koncentrálva, amelyek – többek között célközönségük miatt – konkurenciát jelenthettek Vizoviczkinek. A tulajdonosokat arról kérdeztük, mi a véleményük a megrendelésre végrehajtott razziákról szóló ügyészségi állításról, volt-e ilyen tapasztalatuk, érintette-e őket is a dolog. A tulajdonosok többsége mereven elzárkózott kérdéseink elől. Épp azok a szórakozóhelyek mondták, hogy nagyon jó kapcsolatuk volt Vizoviczkivel, amelyekről többen is állították: a legnagyobb konkurenciát jelentették a vállalkozónak.
A belváros egyik közelmúltban nyílt klubjának vezetője például azt mondta: kérdéseink abba a kategóriába tartoznak, amelyet „nem igazán kellene feszegetni”, így még név nélkül sem volt hajlandó beszélni a rendőrségi razziákról. Hasonlóan reagált egy másik népszerű hely üzletvezetője is. A férfi azt mondta: felesleges összeesküvés-elméleteket gyártani, amíg a gyanú csak gyanú, és nem bizonyított tény. Az üzletvezető szerint évente körülbelül három rendőrségi ellenőrzés van náluk, és nehéz megmondani, hogy ezek jegyzői utasításra történtek, vagy azért, mert „valamilyen érdekcsoport erre uszított”.
Egy BRFK-s forrásunk szerint a razziákat akkor alkalmazzák, ha valamely bűncselekmény elszaporodik egy konkrét, behatárolható területen, például egy szórakozóhelyen. A rendőr szerint vannak esetek, amikor ezekben az akciókban kizárólag az egyenruhás állomány (a Készenléti Rendőrség vagy a kerületi egyenruhás járőrök) vesz részt, de komolyabb figyelem esetén nyílt bűnügyi állomány, illetve operatív/titkos eszközök (megfigyelés, informátor) is bevethetők.
A rendőr az [origo]-nak azt mondta, hogy egy 2006-2007 környéki országos rendőr-főkapitányi intézkedés megszüntette a szórakozóhelyek bűnmegelőzési célú ellenőrzését, amely tehát hivatalosan tilos. Erre kizárólag bűnügyi indokkal adódik lehetőség, tehát valamilyen konkrét üggyel kell alátámasztani az ellenőrzés szükségességét, ám ez mégsem lehetett akadály, mert ilyen indokot könnyű találni. „Rongálás, garázdaság biztos előfordult már, vagy érkezett erre utaló lakossági bejelentés, ezért viszonylag könnyű legalizálni a razziákat” – mondta.
Bár több klubtulajdonos elzárkózott, akadt néhány nagyobb szórakozóhely, amelynek vezetője vállalta, hogy névtelenül beszél a tapasztalatairól. A razziák szerintük úgy néztek ki, hogy 40-50 rohamrendőr bevonult, a villanyt felkapcsolták, a zenét le. „Egyesével igazoltattak mindenkit, addig senki se ki, se be”. Egyik forrásunk szerint az ő szórakozóhelyén évente kétszer fordult elő ilyen, de „nem is a mennyiség számított, mert akár egy akció is elég volt, hogy a vendégeket elriassza”. Abban több megkérdezett is egyetértett, hogy egy-egy razzia után teljesen felesleges volt panaszt tenni, ezekkel általában nem foglalkoztak érdemben a rendőrségnél.
Az egyik tulajdonos az [origo]-nak azt mondta, volt hely, amelynek a nyitóbulijára a Készenléti Rendőrség hatvan munkatársa vonult ki kutyákkal. Ezt a szórakozóhelyet a forrás szerint többször is vegzálták a rendőrök, volt, hogy a VIP vendégek autóit lefilmezték. „Egyértelműen a vendégek elriasztása volt a céljuk” – állította a férfi.
„Vizoviczki mostanában lehiggadt egy kicsit, a módszerei is lágyultak. Azt, hogy korábban hogyan próbálta ellehetetleníteni a konkurens helyeket, inkább ne feszegessük, mert mint mondtam, ezek csak érzések” – fogalmazott.
„Vizoviczki megalomán ember, aki mindent magának akart. Értetlenül állt az előtt, ha a fülébe jutott, hogy valaki szórakozóhelyet akart nyitni. Nem értette, hogyan és miért – mondta az egyik szórakozóhely tulajdonosa. – Ha leültél vele beszélgetni, kijött belőle a kőkemény üzletember. Mindig nagyon elegáns volt, öltöny, tiszta cipő, a haját is festette.”
„Egy pillanatra nem is hittem el, mikor megláttam a letartóztatásról szóló hírt. Felhívtam az ismerőseimet, hallották-e, mi történt. Ebben az egész sztoriban a legfurcsább pont a lebukás ténye. Nem az, hogy mi folyt a Hajógyári-szigeten, hanem az, hogy megbukott a rendszer” – magyarázta. A férfi szerint a híreket olvasva napról napra áll össze a kép, hogy kinek milyen szerepe volt az évek óta működő rendszerben. „Érdekes volt olvasni, hogy bilincsben viszik el azt a rendőrségi vezetőt, aki a legtöbb esetben a bulira kiérkező rohamrendőröket vezette” – tette hozzá.
A BRFK-s rendőr szerint Vizoviczki még a 2000-es évek elején került be a köztudatba, majd később fokozatosan szerezte meg a Hajógyári-szigethez köthető szórakozóhelyek tulajdonjogát, illetve vezetését. „Ezek a helyek egyre több problémát jelentettek a rendőrségnek, ezért a tulajdonosi kör elkezdett munkalehetőséget biztosítani szolgálaton kívüli rendőröknek és rendőri kapcsolatokkal rendelkező civileknek, volt rendőröknek” – mondta.
A rendőr szerint ennek egyfelől pozitív hatása is volt, hiszen a Vizoviczkinak dolgozó kollégáik jelentős információkat juttattak el a nyomozókhoz, de másfelől megszűnt az a lehetőség, hogy a szórakozóhelyeket bűnügyi akció keretében ellenőrizzék. „Az együttműködő rendőrökkel a nyomozásokat folytató kollégák nem akartak kiszúrni, hiszen egy ellenőrzés felfedte volna, hogy alkalmanként 20-25 szolgálaton kívüli rendőr is biztonsági őrként dolgozik a szórakozóhelyeken, akiket az illegális másodállás miatt le is szereltek volna.”
A rendőr szerint a letartóztatások azt mutatják, hogy Vizoviczkinek nem a szervezet vagy a beosztás volt a lényeg, hanem az, hogy a megfelelő pozícióban lévő embereket találja meg. Ez láthatóan sikerült is neki, mert a négy főrendőr beosztása a vállalkozásai zavartalan működése szempontjából fontos teljes területet lefedte.
Az évek óta működő rendszert az boríthatta fel, hogy a vesztegetés résztvevői „egyszerűen hozzászoktak a rendszerhez, és mivel nem voltak elég óvatosak, nem konspiráltak többé, egyre árulkodóbb, szembetűnőbb lett a dolog, amivel kezdeni kellett valamit” – amire az újonnan létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat pont alkalmas volt.
A szórakozóhelyek ellenőrzésével kapcsolatos ügyészségi gyanú miatt megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot is, hogy választ kapjunk arra, hogyan néznek ki a gyakorlatban a rendőrségi razziák, milyen gyakran alkalmazzák ezeket. Megkérdeztük azt is, ki jogosult ilyen ellenőrzést indítani, és rákérdeztünk azokra az esetekre, amelyeket névtelenséget kérő forrásaink említettek. A BRFK kérdéseinkre annyit válaszolt, hogy a rendőrség csak a társhatóságok ellenőrzéseit biztosítja, ezeket az ellenőrzéseket pedig a WestBalkán-tragédia után hozott kormányrendelet szabályozza (a rendeletről részletesen ebben a cikkünkben olvashat).
Rendőrségi forrásunk megerősítette, a WestBalkán tragédiája óta az ellenőrzések kizárólag önkormányzati, tűzoltósági, ÁNTSZ és fogyasztóvédelmi szempontból növekedtek, ebben a rendőrség nem vesz részt számottevő erőkkel.
Az egyik szórakozóhely tulajdonosa azt mondta, azért nem beszélnek szívesen a razziákról, mert „még úgy is tartanak az öregtől, hogy börtönben van. Van annyi pénze és akkora hatalma, hogy a rácsok mögül is kinyúljon a keze”. Egy másik, szintén névtelenséget kérő, a budapesti éjszakai szórakozóhelyek működését jól ismerő forrás ennek ellenkezőjét állította: szerinte Vizoviczki letartóztatásával összeomlott egyszemélyes hatalma. Többen egyenesen úgy fogalmaztak, véget ért egy korszak a főváros vendéglátásában és szórakoztatóiparában.
/Prókai Eszter – origo/
/MTI Fotó: Mihádák Zoltán/
