Ész nélkül szórt milliárdok

0
18

A magyar hotelek és panziók felétől szabadulna a tulajdonosa, pedig épp most adtak tízmilliárdokat arra, hogy épüljenek újak. A legrosszabb helyzetben lévőket már el is vitte a bank. De mi van, ha a tulajdonos beköltözik a bedőlt szállodájába?

Saliris Resort & Spa

Eladó az elegáns Saliris Resort Hotel. Az egerszalóki szálloda a piacon feleannyit ér, mint az a több mint 10 milliárd forint, amennyiért megépítették. Még úgy is igaz ez, hogy egy éve sikerült nyereségessé tenni, ennek ellenére a tulajdonosa, az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mégis szabadulna tőle. “Hiába nyereséges, az óriási hitel törlesztését sohasem lesz képes kitermelni, ezért a cég felszámolás alá került” – mondta kérdésünkre Kovács György, az MFB Ingatlanfejlesztő vezérigazgatója. Az egyszerre tulajdonos és hitelező MFB maga is akar ajánlatot tenni a felszámolás során, hogy később, kedvezőbb piaci helyzetben jobb áron értékesíthesse, így csökkentve a veszteségét.

Ugyancsak az MFB hitelezte a ceglédi, nem kevésbé  elegáns Best Western Aquarell Hotelt, amely szintén az eladósorban levő szállodák közé tartozik. A tulajdonos nem törlesztette a kölcsönt, és amikor a bank érvényesíteni akarta a jogait, akkor arra hivatkozva maradhatott a tulajdonában, hogy ő ott lakik. Bejelentkezett ugyanis állandó lakosként a 92 szobás szállodába – árulta el Nyíri János, az MFB szóvivője.

Aki hotelt akarna most venni, és van is rá  pénze, kedvére csemegézhet a bőséges kínálatból. A legnagyobb hazai ingatlanportál 1068 találatot ad, ha rákeresünk arra, hogy “eladó hotel, panzió”. Nem régi, idejétmúlt hirdetésekről van szó, mindet az utóbbi két hónapban módosították. Persze ezek nem dőltek be mind, de – még ha valószínű is, hogy van a hirdetések között átfedés -, ez a szám azért megdöbbentő. Különös tekintettel arra, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint április végén alig több mint 1800 ilyen szálláshely működött az országban.

A mélyrepülés azért is feltűnő, mert a KSH adatai alapján a magyarországi vendégforgalom összességében nem esett vissza az utóbbi hat-nyolc évben, csak egyes szálláshely-kategóriákban. A szállodaszövetség honlapján megtalálható, a tavalyi évet értékelő beszámolóból azonban kiderül, hogy az árak elég rosszul alakultak az utóbbi években, ami valószínűleg a túlkínálatra vezethető vissza. A KSH szerint 2006 júliusában 2032 szálloda és panzió működött, öt évvel később már 2155. A férőhelyek száma ugyanakkor 158 762-ről 170 485-re nőtt.

Távolról sem csak isten háta mögötti, lompos családi panziókat árulnak, puccos wellnesshotelek is felbukkannak a listában, milliárdos vagy ahhoz közeli áron. És ez még nem minden: vannak olyan, négy- vagy ötcsillagos vidéki szállodák, amelyek az efféle mezei adatbázisokba be sem kerülnek, de tudható, hogy a tulajdonosok szívesen megszabadulnának tőlük.

Az országszerte piacra dobott rengeteg hotel közül – a Saliris Resort Hotelhez és a Best Western Aquarell Hotelhez hasonlóan – sok más esetében is valamelyik bank az eladó, pontosabban az a cége, amely a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokkal foglalkozik. Ezek a helyek általában nem bírták a keresletcsökkenés és a forintgyengülés együttes hatásait, a tulajdonos a bevételekből nem tudta tovább fizetni az építéshez vagy fejlesztéshez felvett kölcsön részleteit.

Hotelek nőttek ki a földből – mert pénzt lehetett rájuk szerezni

Az ilyen esetekről összesítése senkinek sincs, hiszen a szálloda gyakran zavartalanul üzemel, a hitel bedőlése ellenére – éppen azért, hogy könnyebb legyen eladni, most vagy akár  évekkel később. Az utóbbi hónapokban nyilvánosságot kapott néhány eset mellett a CIB, az MKB és a Raiffeisen ingatlanos cégének honlapját böngészve.

Ezek többségét most is árulják. Csakhogy piac gyakorlatilag nincs, illetve borzasztóan szűk – mondta az Origónak Balla Ákos, a Colliers nemzetközi ingatlan-tanácsadó igazgatója. “Előfordul, hogy akkor sincs valós adásvétel, amikor bejelentik, hogy sikerült eladni valamelyik szállodát, mert sok esetben valójában csak a hitelt restrukturálják, vagy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant veszi el a bank” – magyarázta Balla Ákos. Szerinte a problémák fő oka, hogy éveken át nem a megalapozott és felmért piaci igény alapján indították el a hotelfejlesztések nagy részét, hanem a támogatási lehetősek és kedvező hitelek kihasználása volt a cél, így túlkínálat alakult ki, és sok esetben olyan helyszínen épült kis szobaszámú vidéki wellness-szálló, ahol semmilyen turisztikai attrakció sincs.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján fellelhető pályázati eredmények összesítése alapján csak kimondottan szálláshelyfejlesztésre 34 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást fizettek ki 2007 óta. Ebben nincs benne az a pénz, amit más, komplex pályázatokon, például turisztikai attrakciók vagy egészségipari projektek fejlesztéséhez kapcsolódva lehetett elnyerni ugyanilyen célra.

A bankok közül a CIB-nél van az egyik legnagyobb portfólió hotelekből és panziókból. A CIB kommunikációs osztálya érdeklődésünkre azt írta, hogy a bankok többféle stratégiával kezelik a helyzetet, így van, amelyik az alacsony árak dacára azonnal értékesíteni próbálja a szállodákat és egyéb ingatlanokat. A CIB-csoport hosszú távú megoldást keres, és amíg megfelelő ajánlatot nem kap, gyakran szerződést köt egy üzemeltetővel, vagy bérbe adja az adott szállodát. “Konkrét esetekről és részletekről nyilatkozni a banktitok sérelmét jelentené” – tették hozzá.

Galambos Péter

SHARE
előző cikkFestmények és ételek
következő cikkWizz Tours