Közeleg a nyári utazási csúcsszezon, és ahogy azt az elmúlt években megszokhattuk, idén is felmerült a kérdés: ártanak vagy használnak a kuponos, bónuszos oldalak a magyar turizmusnak?
Nemrég egy szakmai szervezet élesen támadta a közösségi vásárlási oldalakat, mondván, önpusztító árversenyt generálnak, amely akár csődhullámot is elindíthat. A piac legnagyobb szereplője, a Bónusz Brigád és több szakmai szervezet konferencián reagált a felmerült kérdésekre. Szerintük a számok, a visszatérő vendégek és a közösségi vásárlásba visszatérő szállodák őket igazolják, tömeges szállodabezárásra pedig nem kell számítani.
A számok azt mutatják, hogy a 2012-es nyaralási szezonra robbantak be igazán az utazási piacra a kuponos/bónuszos oldalak. Sokan egyáltalán nem foglalkoznak már az utazási irodák ajánlataival, inkább csak a közösségi vásárlási lehetőségeket keresik. Az egyik legnagyobb kuponos szolgáltató 325 millió forint összértékben értékesített turisztikai ajánlatokat a nyári hónapok alatt, a vendégek leginkább a balatoni ajánlatokat kedvelik.
A kuponos üdülések felpörgésének egyszerű a magyarázata: a fizetőképes kereslet csökkenésével egyidejűleg egy egyre tudatosabb vásárlókör válik meghatározóvá, amely azt a terméket, szolgáltatást választja, amely – szerinte- a legjobb ár-érték aránnyal bír. Éppen ezért a közösségi vásárlási oldalak kínálatában soha nem látott számban jelentek, jelennek meg turisztikai szolgáltatásokat nyújtó cégek, legyenek azok akár kis panziók, apartmanok, nagy szállodák vagy szállásközvetítők. Egy-egy ilyen oldal kínálata már a komolyabb utazási irodákkal is felveszi a versenyt.
A korábbi évekhez hasonlóan a turisztikai csúcsszezon indulása előtt ismét támadások kereszttüzébe kerültek a közösségi vásárlói oldalak. Néhány napja Balogh Károly, a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában úgy nyilatkozott, hogy a kuponos akciókkal becsábított turistákból nem lesz visszatérő vendég, miközben ezek a vevők alacsonyabb áron vásárolják meg a szolgáltatást, amennyit az valóban ér. A kuponos akciókkal önmagukban még nem lenne baj, akkor ha csak kiegészítő módszerként szolgálnának. A baj az, hogy a holtszezonban a szállodák azért állnak rá a kuponos értékesítésre, mert egyszerűen nincs másként érkező vendégük. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy minden korábbinál nagyobb, önpusztító árverseny kezdődött a belföldi turisztikai piacon, amely újabb csődhullámot indíthat el.
Balogh Károly szerint a hatalmas kedvezménnyel nyújtott szolgáltatások ellehetetlenítik a turisztikai szolgáltatókat – szállásadókat, éttermeket -, amelyek nem egyszer hitelből fejlesztettek, ráadásul devizakölcsönből.
Az akciókról ugyan elmondható, hogy legalább a kispénzű magyar vendég is megengedheti magának , hogy magasabb kategóriájú szállodai szolgáltatások vegyen igénybe, ám a szakemberek szerint ez csak időleges jelenség. Balogh Károly azt mondta, a nagyon kis pénzű turistáról tudják a hotelek, hogy milyen az anyagi helyzete, és a neki nyújtott szolgáltatás nem biztos, hogy ugyanaz lesz, mint egy másik, többet fizető vendég számára.
Heller Gábor, a Bónusz Brigád alapító-ügyvezetője elmondta, a szállodák esetében nem véletlenül népszerű a bónusz, mint marketingeszköz. Az ügyvezető szerint a siker egyik legjobb bizonyítéka, hogy 182 szállodai-turisztikai partnerük több mint 60 százaléka visszatérő, a szállodának ráadásul csak akkor kell elkezdenie fizetni, amikor elmennek szállodájába a vendégek. Így a bónuszra mint marketingeszközre kell tekinteni, amely alkalmas egy stabil vendégkör kialakítására, és – például – látványosan megnöveli a szálloda saját honlapjának látogatottságát is.
Heller ugyanakkor úgy látja, az eredményt mutatja, hogy a kedvezményt választó vendégek a későbbiekben beszámolnak ismerőseiknek, barátaiknak pozitív tapasztalataikról, a későbbiekben pedig jó eséllyel visszatérnek az adott szállodába (ha ott már korábban jól érezték magukat).
Szigetvári József, az online szállásközvetítéssel foglalkozó Szállás.hu ügyvezetője elmondta, a kutatások szerint a vevők tudatosan leellenőrzik, hogy a közösségi vásárlói oldalak által kínált engedmények valóban léteznek-e (tehát megnézi, hogy az adott szállodába más oldalon talál-e hasonlóan kedvező ajánlatot). Tavaly 4,5 milliárd forint értékű szállást közvetítettek a kuponos/bónuszos oldalak (a teljes online piac 18-19 milliárd forintot tett ki).
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén a szereplők a negatívumokról is beszéltek: Hegedűs Attila a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. Partner ügyvezetője szerint a hátrány az, hogy a vendég egy Trabant áráért Mercedes színvonalú szolgáltatást vár el, ez pedig hosszú távon nem segíti a turizmus fejlődését.
Heller Gábor erre reagálva elmondta: a Bónusz Brigádnak sem érdeke, hogy túl olcsón adják a szolgáltatásokat, mivel a kuponos/bónuszos cégek jutalékból tartják fenn magukat. A szolgáltatást a marketingstratégia részeként érdemes használni, több más hirdetési felülettel együtt.
Szállodai szolgáltatók ugyanakkor úgy látják, a holtszezoni üres helyek (például januárban a Balatonnál) kitöltésére kiváló eszköz a közösségi vásárlás: egy szállodának ugyanis ugyanúgy jelentős működési költségei vannak akkor, ha egy, és akkor is, ha száz vendég van adott időben.
Orosz Márton
