Foglalkoztatás a turizmusban

0
39
Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága

Az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága legutolsó ülésén megtárgyalta a turizmusban foglalkoztatottak számát és az új munkahelyteremtés kérdéskörét.

Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága

A turizmusban foglalkoztatottak körét többféleképp lehet meghatározni, ennek megfelelően a foglalkoztatottak számára is különféle adatok állnak rendelkezésre. A számítási módok abban térnek el egymástól, hogy a turizmus fogalmát mennyire tágan értelmezik.

A legszűkebb megközelítés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás („I”) nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottakat veszi figyelembe. Ebben a nemzetgazdasági ágban 2012-ben 164 ezer főt foglalkoztattak (ez az adat nem tartalmazza a kölcsönzött munkaerő számát). A Központi Statisztikai Hivatal a nemzetgazdasági ágak foglalkoztatási adatait havonta teszi közzé.

A KSH utoljára 2007-re vonatkozóan tette közzé  az ún. Turizmus Szatellit Számlákat, amelyek a turizmus szektor tágabb értelmezését alkalmazva, az ún. turizmusra jellemző ágazatok teljesítményét vizsgálták. A turizmus közvetlen gazdasági teljesítményéhez figyelembevett turizmusra jellemző ágazatok: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, vasúti személyszállítás, közúti személyszállítás, belvízi személyszállítás, légi személyszállítás, személyszállítást kisegítő tevékenység, szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése, utazásszervezés, kulturális szolgáltatás, sport- és egyéb szabadidős tevékenység. Eszerint 2007-ben a turizmusban közvetlenül 323 ezer fő dolgozott.

A Turizmus Szatellit Számlák a legtágabb értelmezésű, közvetlen és közvetett hatásokat is megjelenítő, legutóbb 2005-re vonatkozóan publikált adatai szerint 2005-ben a turizmus közvetlenül és közvetetten 482 ezer fővel járult hozzá a foglalkoztatáshoz. A turizmus közvetett gazdasági teljesítményéhez figyelembevett, ún. kapcsolódó ágazatok: élelmiszer- és italgyártás, dohánygyártás, ruházati termékek gyártása, jármű- üzemanyag-kereskedelem, kiskereskedelem, pénzügyi tevékenység, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás az egyik olyan nemzetgazdasági ág, amely jelentős foglalkoztatás-növelési potenciállal rendelkezik. A globális válság érintette az ágazatot is, ami tükröződik a foglalkoztatotti létszám átmeneti mérséklődésében. A létszám 2008 és 2009 között az országosnál (-2,5%) gyorsabb ütemben, 2,8%-kal csökkent.

Meg kell említeni, hogy magasabb arányokat mutat a részidős foglalkoztatásra a 4 főnél többet foglalkoztató  gazdasági szervezetek havi statisztikai jelentése. 2012-ben a foglalkoztatottak több, mint negyede, 25,7% volt részidőre bejelentve ebben a vállalati szegmensben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban. Erre két lehetséges magyarázat adódik. Az egyik, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál elterjedtebb a részidős foglalkoztatás, mint a mikro-vállalkozások körében. Az adatok ugyanakkor azt is valószínűsítik, hogy a cégek a részidőben bejelentett munkavállalóik egy részét valójában teljes munkaidőben foglalkoztatják, így a megkérdezésen alapuló lakossági adatfelvétel szignifikánsan alacsonyabb arányt mutat.

A rugalmas foglalkoztatás egy másik formája, a munkaerő-kölcsönzés is növekedést mutat a válságot követő időszakban. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött munkáltatók száma 2008 és 2010 között közel 7-szeresésére, 771 foglalkoztatóra emelkedett a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban, miközben az országos növekedési ütem 10% körüli volt.

A turizmus területén foglalkoztatottak átlagos bére jelentős mértékben, mintegy 40%-kal elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, ami részben az eltérő létszámösszetételre (a képzettségi szintek különbözőségeire) vezethető vissza. Ugyanakkor az alacsony bérek általában is jellemzőek, amit jól mutat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2013. január 1-jei emelése a szálláshely-szolgáltatás ágazatban a teljes létszám 36%-át, míg a vendéglátásban 53%-át közvetlenül érintette. Mindezek következtében mindkét ágazat részvevői igényelhetnek támogatást a kötelező bérminimum emelés végrehajtásához, elősegítve a munkahelyek, a foglalkoztatási szint megőrzését.

Különösen a vendéglátás hivatalos béreinek alacsony szintje nem függetleníthető attól sem, hogy tipikusan borravalós ágazatról van szó.

A munkaügyi hatóság az elmúlt években kiemelten ellenőrizte a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás területén tevékenykedő  foglalkoztatókat. Az OMMF ellenőrzési tapasztalatai szerint az elmúlt 3 évben emelkedett a szabálytalanul foglalkoztató vállalkozások száma és a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya is az ellenőrzött munkáltatóknál. 2012-ben az ellenőrök az ágazathoz tartozó vizsgált munkáltatók több, mint 2/3-ánál találtak szabálytalanságot és hasonló arányú azon munkavállalók száma is, akiket szabálytalanul foglalkoztatattak.