Mi a különbség a csorda és a gulya között? Mire jó a kisefa? Hogyan éltek a pásztorok? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a FertÅ‘-Hanság Nemzeti Parkba látogatva, ahol felavatták a Sarród melletti Lászlómajorban az egykori falusi életet bemutató, 180 millió forintból kialakÃtott látványgazdaságot.
Ahogy végigszáguldottunk motorcsónakkal a FertÅ‘-Hanság Nemzeti Park fÅ‘csatornáján – ahol egyébként szó szerint csak a madár jár -, lenyűgözÅ‘ látvány tárult elénk. A végtelennek tűnÅ‘ vÃzen elhaladtunk a helyenként 6 km széles nádas mellett, megnéztük a ludak pihenÅ‘helyét, és láttuk a távolban magasodó osztrák hegyek vonulatát. Egy-egy elhagyatott Å‘rtornyon kÃvül már nem sok minden emlékeztet arra, hogy nem is olyan régen még itt húzódott a vasfüggöny, és sokan próbáltak a nemzeti parkon keresztül Ausztriába menekülni. A világörökség részét is képezÅ‘ érintetlen természet nyugodtsága hamar átragad az idelátogatóra. Lehet találgatni, hogy a háromszáz madárfaj közül melyiket láttuk épp elrepülni a fejünk fölött, és egészen közelrÅ‘l vehetjük szemügyre a szabadon legelÅ‘ (bár kerÃtéssel körülvett) bivalyokat, magyar szürke marhákat vagy racka juhokat. Most pedig egy újabb látványossággal, a Lászlómajorral is tovább bÅ‘vült a nemzeti park kÃnálata, amely a falusi múlt értékeit igyekszik bemutatni és megÅ‘rizni.
A major története összekapcsolódik az Esterházy családdal. A 19. században a magyarországi jobbágyfelszabadÃtások után ugyanis tucatnyi majorságot hoztak létre, ahová a cseléd és munkáscsaládokat telepÃtették. A nemzeti park 2002-ben vásárolta meg a Lászlómajort igencsak lepusztult állapotban, amely a mostani fejlesztéseknek köszönhetÅ‘en teljesen megújult. A park vezetÅ‘i azzal számolnak, hogy az elsÅ‘ ütemben konferenciateremmel, a most avatott másodikban gazdálkodástörténeti kiállÃtással, játszótérrel, állatbemutató-hellyel és bivalyistállóval gazdagodó majornak rövid idÅ‘n belül 15-20 ezer látogatója lesz évente. Különösen érdekes az állattartáshoz kötÅ‘dÅ‘ mesterségek bemutatása, ahol megismerkedhetünk azokkal az eszközökkel, amelyekkel a kovácsok, a bognárok vagy épp a süvegesek nap mint nap dolgoztak. Itt nézhetjük meg a kisefát is, amelyet akkor használnak, ha a szekérbe négy lovat fognak be egyszerre.
Ami az állatokat illeti, 15 Å‘shonos állatfaj háromszáznál több példányát láthatjuk a major udvarán. A bivalyokkal még a dupla kerÃtés mögött is óvatosan kell barátkozni. Egyikük, miután farkasszemet nézett velem, elkezdett szaladni felénk, és amennyire csak tudta, kidugta a fejét a fa kerÃtésen. Elérni persze nem tudott, de egy pillanatra azért megijedtünk. A szürke szarvasmarhák eközben nyugodtan falták az ebédjüket, és egy idÅ‘s bácsi felhÃvta a figyelmemet, hogy fantasztikus marhapörköltet csinálnak ezen a vidéken, amelyet mindenképp ki kell próbálni, ha erre járunk. A Lászlómajor vendégeiként egybÅ‘l meg is kóstolhattuk az emlÃtett pörköltet, aminek tényleg nehéz ellenállni. A környéken egyébként több egybehangzó vélemény szerint a hegykÅ‘i Tornácos Étteremben illetve FertÅ‘dön, a Gránátos nevű étteremben készÃtik a legjobb marhapörköltet. Mint mondják, a falusi életnek része az is, hogy a tenyésztett állatok elÅ‘bb-utóbb a tányérra kerülnek.
A 14 településen zajló fejlesztés utolsó elemének avatásán Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy a múlt emlékeit megÅ‘rizve kell felszÃnre hozni a tájban rejlÅ‘ csodákat. A miniszter kiemelte, hogy a vasfüggöny leomlásáig világtól elzárt vidék volt az osztrák határ közvetlen közelében fekvÅ‘ terület, amely mostanra jelentÅ‘s idegenforgalmat mondhat magáénak. Évente mintegy félmillióan nyaralnak a FertÅ‘-tájon. Tama István, a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli RMI igazgatója úgy véli, a major létrejötte azért is rendkÃvül fontos, mert egyre rövidülnek a nyaralással, pihenéssel töltött napok száma, Ãgy kellenek olyan biztos pontok, amelyeket az emberek be tudnak iktatni a programjukba. „Azt nem gondolnám, hogy egy budapesti család csak a major kedvéért eljönne ide Sarródra, de egy nemzeti parkos látogatásnak mindenképp új motivációt adhat” – mondta az [origo] kérdésére.
A major ismertségét segÃtheti, hogy a környéken igen népszerű a kerékpáros turizmus, és a mostani fejlesztések keretében töb bicikliút megújult a FertÅ‘-tó környékén (például Fertőújlakon, illetve Kapuváron). Emellett tizenegy kerékpáros pihenÅ‘ is épült kisebb forgalmú utak mentén, Ãgy sok kerékpárost is várnak a Lászlómajorba. „A FertÅ‘-tó körüli bringás utakban egyébként az a jó, hogy nincsenek benne emelkedÅ‘k, Ãgy minden korosztály számára kényelmesen bejárhatóak. Ausztriából is sok idÅ‘sebb turista jön ide biciklizni, már csak azért is, mert sűrűn követik egymást a falvak, Ãgy a környék látnivalóit be lehet járni biciklin” – mondta Tama István.
„A FertÅ‘-tavat egyetemista koromban egy nap alatt is körbetekertük, de érdemes azt a 113 kilométeres távot három-négy napos túrává alakÃtani. Egyébként akár csalni is lehet egy kicsit, mert a kikötÅ‘kben fel lehet rakni a bringát egy hajóra, és a vÃzen megtenni egy-két állomásnyi távolságot. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a FertÅ‘-táj szÅ‘lÅ‘- és bortermelÅ‘ vidék, úgyhogy a kerékpározás fáradalmai után kötelezÅ‘ megkóstolni a borokat. Azért hozzátette, hogy bár a fejlesztéseknek örülni kell, lenne mit tanulni az osztrákoktól, akik sokkal jobban kihasználják a FertÅ‘-tó adta lehetÅ‘ségeket, mint mi. „Egy bécsinek tulajdonképpen a FertÅ‘-tó a Balaton. MÃg a magyar oldalon egyetlen strand van csak, addig Ausztriában tematikusan alakÃtottak ki strandokat, a homokostól a gyerekbaráton át kavicsosig mindenfélét lehet találni. Jó lenne itt is hasonlót látni” – emlÃtette Tama.
Feresch Attila, a FertÅ‘-Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese kiemelte, hogy bár eddig is voltak látványosságai a FertÅ‘-tó vidékének, a major egy olyan idÅ‘járástól független programlehetÅ‘séget kÃnál, amely sokak számára vonzó lehet. Emellett a szállásfejlesztések miatt is fontos a Lászlómajorhoz hasonló attrakciók kialakÃtása, mert bár panziókban mintegy háromezer ágy elérhetÅ‘ a FertÅ‘ partján, magas szÃnvonalú szállásokból kevés van. Elmondta, hogy szeptember elsejéig ingyenesen látogatható a major, utána elérhetÅ‘ árú belépÅ‘jegyet kell majd venni a látogatóknak.
Idén szeptemberben és októberben is sokféle programmal várják még a családokat a nemzeti park területén: a fizetÅ‘s programok közül Feresch Attila kiemelte a kalandozást a Hanságban, a kenutúrát és a madárlest, de mint mondja, az ingyenesen megtekinthetÅ‘ vadludak esti behúzását is imádni szokták a gyerekek. Emellett a parkba látogatók térÃtésmentesen kapnak túrasegédletet és térképeket, a biciklivel érkezÅ‘knek pedig GPS-alapú tájékozódást segÃtÅ‘ rendszert is tudnak adni a fertőújlaki látogatóközpontban. A gyerekeknek erdei táborokat, kirándulásokat is szerveznek, amikor megtanulják többek közt, hogy a gulya és a csorda nem ugyan azt jelenti: a gulyát ugyannis nem hatják haza minden nap, hanem tavasztól Å‘szig kint vannak az állatok a legelÅ‘n. Viszont amikor a fejÅ‘s teheneket reggel összeszedik a faluban, majd este haza is hajtják Å‘ket, akkor egy csordáról beszélhetünk.
Az 514 millió forintos, zömében uniós és hazai pályázati forrásból megvalósÃtott FertÅ‘/Neusiedlersee kultúrtáj, valamint a Rábaköz és Hanság területein cÃmű projekt során a vÃzitúrázóknak is kedveztek, mivel Rábakecölön evezÅ‘sök számára alakÃtottak ki szállást. Emellett Cirákon, Osliban és Veszkényben egyházi emlékek újultak meg. A nemzeti parkkal és a program- illetve túralehetÅ‘ségekkel kapcsolatban bÅ‘vebben itt lehet tájékozódni.
Origo
